Csőhód 2025.05.06. 12:08

Az ebéd utáni előadások kellemes bódulatában szendergő őrünket roppant irritáló telefonbizsergetés zavarta meg. Mivel azért a kötelesség az első, az előadóteremből kisurranva fogadta a hívást – bár hogy egészen biztosan jól érti-e, amit hall, afelől nem volt teljesen kétségek nélkül.

A bejelentő ugyanis arról számolt be, hogy Szilvásváradon, a Coop üzlet mögötti Szilvás-patak szakaszon, a hídnál, egy hód bukdácsol le-föl immár több órája a vízben. Megerősítésként rákérdezett, hogy úgy kb. hogyan is néz ki az állat, mekkora, de a bejelentő meglehetősen határozott válaszai bizonyossá tették afelől, hogy délutáni lubickolóhelyéül valóban a híd alatti zúgót választotta egy hód.

Mivel a beszámoló szerinti nem éppen a hód természetes viselkedési formája, őrünk nem sokat teketóriázott, felettesétől engedélyt kérve maga és kollégája számára, azonnal nekieredtek hód-menteni. (Megj.: őrünk tapasztalt hód-befogó szaki: https://www.bnpi.hu/hu/hir/hod-a-bel-kon-a-la-eger...)

A helyszínre tartva őreink minden lehetséges és lehetetlen helyzetet és azok megoldásait megvitatták, így elmében jól felkészülten érkeztek a helyszínre.

Egy jó darabig erősen kellett keresgélniük, hogy a konkrét hód-feltűnési pont meglegyen, megkérdőjelezve, hogy egyáltalán ott van-e még az állat, lévén hogy az nem mutatta magát, de aztán egy óvatlan felbukkanásánál sikerült megpillantani.

A zúgó, ami alatt megjelent, majd fel-felbukkant a hód, nagyjából 1 m-es vízszint-beli különbséget jelentett az állatnak, ami még úgy sem kellett volna, hogy problémát okozzon neki, hogy – mint az kiderült – mintegy további 80 cm mély üstöt mosott ki a víz a mederből.

Ebből már sejteni lehetett, hogy vagy valami fizikálisan nincs rendben az állattal – vagy pedig egyszerűen nem találja az üstből kivezető utat, akár a patakon lefelé.

Mivel csak a fejét és a háta egy részét lehetett a levegővételeinél látni, ennél többet úgy lehetett megtudni, ha a hódot kizökkentik mind ebből a látszólag céltalan bukdácsolásból, mind pedig az üstjéből, így aztán őreink megfelelő célszerszámok után néztek.

Immár hosszúnyelű lapáttal, kapával és egy rúddal, nomeg ha úgy adódna, relatíve erős hálókkal felszerelkezve (de az állat sérülését kizáró óvatossággal) nekiálltak a hód kizökkentésének – melyet dokumentálandó Csank Zsolt kerületvezető erdész (EGERERDŐ Zrt., Szilvásváradi Erdészet) kameramanként, valamint logisztikai referensként került az akcióba-vonásra.

Bő órányi, a partról, hídról végrehajtott, majd az igazán férfias csőre-tekeredéssel kombinált noszogatási módszerekkel aztán sikerült elérni, hogy az állat kizökkent és nekieredt lefelé – egy gondolatnyit, aztán vissza az üstbe!

Kezdődhetett elölről a móka – viszont így már őreink a sekély vízben meglátták, mekkora is a hód, s egyértelmű lett, egy jól megtermett példánnyal van dolguk, aki ráadásul eltökélten fölfelé szeretett volna haladni a patakon.

Az alapos és további kizökkentési próbálkozások végül eredményt szültek, és az állat nagyjából 30 m-t leúszott, vagyis inkább levánszorgott a patakon egy füzes ligetecskéig. Ekkor vált kétségtelenné, hogy bizony a hód hátsó fertályán valami nincs rendben, s bizony be kell fogni.

Mint kiderült, a füzes ligetecske viszont csupán alibi volt, mert az állat egy attól néhány méterre nyíló vasbeton csőbe mászott be, s vánszorgott tovább annak túlsó vége felé.

Megvizsgálva lehetőségeiket, őreink az immár a szakmában klasszikussá vált ún. "bükki kukás befogás" (ti. tavaly Sajónémetiben természetvédelmi őr kollégánk, Bartha Csaba fogott be hazánk írásos történelmében először hódot ekként) alkalmazása mellett döntöttek, s már csak egy uszkve 80 cm-es átmérőjű csőbeni hód-üldözésre alkalmas személyt kellett találni.

Polgári természetőrből szerencsére Szilvásváradon bőven akad, de még a nem-is-akármilyen kategóriából is! Baranyi Mariann lelkes állatbarát és mentő polgári természetőrünk alkalmasnak találtatott a cső-üldözésre, s a problémát fölvázolva önként ajánlotta is magát az embert (és azért valljuk be, hódot is) próbáló feladatra – így aztán egyik őrünk a kukáért (tisztán, fertőtlenítetten állt az udvarában), másikuk pedig Mariannért indult.

Immár mindennel és mindenre-is fölvértezetten a helyszínre visszaérkezve a csapat nekiállt a hód-mentés direkt részének.

Az aktuális helyzetet fölmérve (az állat mintegy 15 m-nyit haladt a cső átelleni nyílása felé) Mariann egy szétnyitható, de összezárt, ekként a hód terelgetésére alkalmas fémketreccel bemászott a cső hód-felőli végén, őreink és Zsolti erdész annak másik végén fölállította a befogáshoz a szerkezeteket, majd a mentés a Mariann noszogatására haladni kénytelen állatra-várakozási szakasza vette kezdetét.

A közlekedési út melletti kis, jól felszerelt csapatunkat látva Szűcs Iván vadászati ágazatvezető (EGERERDŐ Zrt., Szilvásváradi Erdészet) is csatlakozott a mentéshez, s mindenféle további eshetőségre felkészülten várakoztak a hód feltűntére.

A mintegy 55 m-nyi leküzdendő hosszon, s az igen szűk csőben nem kis feladat hárult Mariannra, s már csupán uszkve 10 m-nyi út várt a hódra, amikor is az összecsukott ketreccel való állat-terelgetés egy akadály miatt ellehetetlenült: be kellett mászni eme oldal felől is a csőbe.

Baráth Zoltán természetvédelmi őr vállalta a feladatot, s a speciális befogószerkezetet gondosan előkészítve, azaz tetejével oldalirányban nyitottan, ezáltal a csőben használhatóan maga előtt tolva, bekúszott a csőbe.

Ott aztán némi ráhatással sikerült beszuszakolni hódunkat a kukába, majd a pakkot együttes erőfeszítéssel a csőből kihúzni, s a mentés igazán aktív részét ezennel – nomeg némi örömködéssel – lezárva őrünk a begyűjtött állatot egy biztonságos udvarba húzta, ahol is az az immár szétnyitott ketrecbe átpatriálásra került.

A mentőcsapatnak, és különösen Mariannnak, őrünk megköszönte a segítséget, majd hódunk immár újdonsült ketrecében beült a hátsó ülésekre és őrünkkel Eger felé indultak.

Ott Igazgatóságunk – többek között – a beszállított állatok gondozásáért felelőse, Kelemen Tamás és őrünk közreműködésével az állat egy szalmával és vízzel ellátott volier-ébe kerülve fáradtan elnyúlt, s azóta erejét és egészségét szedegeti meglehetősen ügyesen vissza.

Amint pedig fölépült, folyt. köv.


Írta: Bartha Attila, MSc, Nyugat-Bükki Tájegységvezető



Bartha Attila
tájegységvezető

Kapcsolódó

5 Ipolytarnóc

5 Ipolytarnóc

2023.04.19. 14:21
Ronja:Das Naturschutz Gebiet Ipolytarnóc wird vom Bükk Nationalpark Direktorat verwaltet, hier durften wir vom 21. bis zum 27. November helfen und lernen. Das Naturschutzgebiet ist eine Fundstätte für eine Vielzahl von Fossilien, wie Haifischzähne, Blattabdrücke, versteinerte Bäume und Tier-Fußabdrücke. In unserer Zeit in Ipolytarnóc durften wir viel über die Geschichte des Naturschutzgebietes erfahren, eine Vulkankatersstrophe vor etwa 20 Millionen Jahren bewahrte die Fauna und Flora im Gebiet. Auf verschiedenen Naturlehrpfaden ist es möglich viel über die Relikte der geologischen Vergangenheit des Naturschutzgebietes zu lernen.Die Zeit in welcher wir in Ipolytarnóc waren liegt in der Nebensaison, weshalb weniger Ökotourismus stattfindet, trotzdem konnten wir bei verschieden Aufgaben helfen. So haben wir nicht nur viel gelernt, sondern beim Laub fegen, Zaun reparieren und Häcke schneiden geholfen. Beim Laubfegen in Ipolytarnóc haben wir einige der Arbeiter:Innen kennen lernen dürfen, von welchen wir etwas über die Pflanzen und die Vergangenheit des Naturschutzgebietes lernen konnten. Aber auch das Häcke schneiden und Zaun reparieren war eine spannende Erfahrung, bei der wir einiges lernen konnten. Weiterhin haben wir viele Lehrpfade besichtigt und viele Fossilien anschauen dürfen, Imre welcher in Ipolytarnóc arbeitet hat uns die verschiedenen Teile des Besucherzentrums gezeigt und so konnten wir beispielsweise den versteinerten Baum betrachten, welcher auf dem Foto zu sehen ist. Durch die Kiefer mit einem Durchmesser von acht Metern und einer Länge von fast hundert Metern, wurde das Naturschutz gebiet bekannt. In dem Besucherzentrum gibt es viele interaktive Möglichkeiten für die großen und kleinen Besucher die Geschichte des Naturschutzgebietes kennenzulernen. Es gibt beispielsweise ein 4D Kino über die Tiere, welche früher in der Region gelebt haben und eine spannende Ausstellung mit verschiedenen Fossilien.
Tovább olvasom