Bagolyfejű pohók 2024.08.22. 09:00

Augusztus 20-án egy ritka vendég került be a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság egri madármentő állomására. A Bükk előterében, Latorpusztán fogtak be egy idei fiatal kígyászölyvet, augusztus 19-én. A gyengén repülő madárra közvetlenül a Bükki Nemzeti Park határán találtak rá és ezt az ügyeleti telefonszámon jelezték felénk. Ismeretlen eredetű vágott seb található a bal szárnyán, sebkezelése és felerősítése rögtön megkezdődött (Kelemen Tamás madárvédelmi munkatársunk információi).

A kígyászölyv (Circaetus gallicus) kisebb sasokkal megegyező méretű nappali ragadozómadarunk. Viszonylag nagy feje és szemei miatt nevezték bagolyfejű pohóknak vagy pühőknek. Hazánkban fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 000 000 Ft. Ritka fészkelőnk (középhegységeinkben és a Kiskunságban), országos állománya nem haladja meg az 50 párat. Táplálékspecialistának tekinthető, ha teheti, főleg hüllőket, elsősorban siklókat zsákmányol, testfelépítése több vonatkozásban ehhez a táplálkozási preferenciához idomult (pl. a hüllők harapásaitól tökéletesen megóvja lábainak pikkelyezettsége). Minden évben egyetlen fiókát nevelnek a párok és mind a kotlási időszak, mind a fiókanevelés rendkívül hosszú. Ennek következtében későn, augusztus elején vagy közepén repülnek ki a fiatalok, melyek így csak szeptember második felében, esetleg október legelején kezdik meg hosszú vándorútjukat Afrikába, a Száhel-övezetben lévő telelőterületeikre (egyes példányok a Mediterráneum déli részén vagy az Arab-félszigeten is telelhetnek).

A most megkerült fiatal is csak a közelmúltban repülhetett ki és elképzelhető, hogy még tökéletlen repülése eredményezhette sérülését, esetleg egy rosszul végrehajtott landolás következtében (de ez csak feltételezés). Mindenesetre megerősítette korábbi gyanúnkat, hogy a Dél-Bükk ezen részén egy újabb territórium található. A frissen kirepült fiatalok ugyanis még nem tesznek meg nagy távolságokat, közvetlenül a fészek környékén, a szülők területén mozognak. A ragadozómadarakkal foglalkozó szakemberek terepi módszerei közül a téli fészektérképezés és a tavaszi kiülések szolgálnak arra, hogy egy pár territóriumának vagy fészkének helyét meghatározzák. Télen, az erdők lombtalan állapotában könnyebb a gallyfészkeket megtalálni, ezért erre az időszakra időzítjük a térképezést. A kígyászölyv fészkelőhely választása és maga a fészek is fajra jellemző, viszonylag egyértelműen azonosítható, bár megtalálni nem könnyű. Az utóbbi módszer esetében a nászrepülés és a fészekfoglalás/fészeképítés idején intenzívebben mozgó madarakat próbáljuk jó kilátást biztosító ún. kiülőhelyekről megfigyelni, mozgásuk irányát meghatározni. Kígyászölyv esetében erre viszonylag kevés idő áll rendelkezésre, mert a telelőterületről való visszaérkezés után 2-3 héttel meg is indul a költés és ekkor már kevésbé feltűnően mozognak.

Esetünkben is ez a két lépés fog következni, hogy megtudjuk, hol is az a fészek, melyből kirepült mentett madarunk. Reménykedünk gyors gyógyulásában, felépülésében és akkor mihamarabb szabadon engedve még felkészülhet őszi vonulására.

Fotók: Kleszó András

Kleszó  András
Kleszó András
természetvédelmi őr

Kapcsolódó

5 Ipolytarnóc

5 Ipolytarnóc

2023.04.19. 14:21
Ronja:Das Naturschutz Gebiet Ipolytarnóc wird vom Bükk Nationalpark Direktorat verwaltet, hier durften wir vom 21. bis zum 27. November helfen und lernen. Das Naturschutzgebiet ist eine Fundstätte für eine Vielzahl von Fossilien, wie Haifischzähne, Blattabdrücke, versteinerte Bäume und Tier-Fußabdrücke. In unserer Zeit in Ipolytarnóc durften wir viel über die Geschichte des Naturschutzgebietes erfahren, eine Vulkankatersstrophe vor etwa 20 Millionen Jahren bewahrte die Fauna und Flora im Gebiet. Auf verschiedenen Naturlehrpfaden ist es möglich viel über die Relikte der geologischen Vergangenheit des Naturschutzgebietes zu lernen.Die Zeit in welcher wir in Ipolytarnóc waren liegt in der Nebensaison, weshalb weniger Ökotourismus stattfindet, trotzdem konnten wir bei verschieden Aufgaben helfen. So haben wir nicht nur viel gelernt, sondern beim Laub fegen, Zaun reparieren und Häcke schneiden geholfen. Beim Laubfegen in Ipolytarnóc haben wir einige der Arbeiter:Innen kennen lernen dürfen, von welchen wir etwas über die Pflanzen und die Vergangenheit des Naturschutzgebietes lernen konnten. Aber auch das Häcke schneiden und Zaun reparieren war eine spannende Erfahrung, bei der wir einiges lernen konnten. Weiterhin haben wir viele Lehrpfade besichtigt und viele Fossilien anschauen dürfen, Imre welcher in Ipolytarnóc arbeitet hat uns die verschiedenen Teile des Besucherzentrums gezeigt und so konnten wir beispielsweise den versteinerten Baum betrachten, welcher auf dem Foto zu sehen ist. Durch die Kiefer mit einem Durchmesser von acht Metern und einer Länge von fast hundert Metern, wurde das Naturschutz gebiet bekannt. In dem Besucherzentrum gibt es viele interaktive Möglichkeiten für die großen und kleinen Besucher die Geschichte des Naturschutzgebietes kennenzulernen. Es gibt beispielsweise ein 4D Kino über die Tiere, welche früher in der Region gelebt haben und eine spannende Ausstellung mit verschiedenen Fossilien.
Tovább olvasom