Március 22-ét az ENSZ már 1993-ben a Víz Világnapjává nyilvánította. Az idei évben is csatlakozott Igazgatóságunk a Víz világnapi eseményekhez, melyet már több évtizede Magyarországon is megtartanak.
Mint korábban, most is több napon keresztül biztosítottunk térítésmentes részvételi lehetőséget a programon iskolás csoportoknak. Környezeti nevelőink Felsőtárkányban tartottak foglalkozást, ahol terepi vízvizsgálattal összekötött ismeretszerzésre nyílt lehetőségük a diákoknak.
A Bábakalács Természetiskolába szervezett programunkra közel 120 fiatal regisztrált, akikkel először a vizeinket érintő aktuális problémáról beszélgettünk. Az idei évben a nemzetközi kezdeményezés központi témája ugyan a gleccserek védelme volt, mivel ezzel hazánkban közvetlenül nem találkozunk, inkább az aszály és a kevés csapadék problémájára hívtuk fel az iskolás diákok figyelmét, és beszélgettünk a témával kapcsolatban.
Rámutattunk az összefüggésekre: a kevés téli csapadék, ami általában hó formájában hullik és marad meg akár hónapokon keresztül, lassú elolvadása révén táplálja patakjainkat, folyóinkat. Az elmúlt télen, hogy ez mind elmaradt és évek óta egyre kevésbé találkozunk az összefüggő, több hónapig tartó hótakaróval - sok gyerek ilyet még nem is látott - nehéz helyzetbe kerül a természet és a mezőgazdaság is.
Mivel a kisebb-nagyobb vízfelületek egyre jobban hiányoznak a Bükkből is, a kétéltűek szaporodása is egyre nagyobb kihívássá válik. Még ha a petéket le is tudják rakni az éppen megtelt víztestekbe, a kifejlődésük már egyre kétségesebb, hiszen a tavaszi felmelegedések ezeket gyorsan kiszáríthatják és nem tudni, mikor fog ismét kellő mennyiségű csapadék hullni.
A Felsőtárkány közelében élő kétéltűeknek viszonylag szerencséjük van, hiszen a Felsőtárkányi- és az Oldal-völgyi tavak még stabilabb vízkészlettel rendelkeznek akkor is, ha az erdőkben lévő kisvizek gyorsan kiszáradnak. A mostanság tapasztalható tendencia sajnos az, hogy a tavasz nagyon rövid és száraz, így nyárra már ezeket a kisvizes élőhelyeket jellemzően nem lehet fellelni az erdeinkben.
Ezt követően kisétáltunk a tóhoz, ahol megnéztük, a kétéltűek közül a barna varangyok éppen hol tartanak a szaporodásukban, azaz lerakták- e már a petezsinórjaikat a Felsőtárkányi-tóban. Beszélgettünk a kétélűeket veszélyeztető tényezőkről és arról, miért pont ők a legérzékenyebbek a klímaváltozás hatásaira.
 |  |  |
Majd terepi vízmintavétel következett. Minden diáknak lehetősége adódott, hogy saját maga hálót ragadjon és apró makrogerincteleneket gyűjtsön be a tóból. Bent, a természetiskolában próbálhatták meghatározni, majd környezeti nevelőink és digitális mikroszkóp segítségével közelebbről is szemügyre venni őket, miközben nagyon sok információt tudhattak meg életmódjukról, testfelépítsükről és a vízminőséget jelző szerepükről.
