A kétéltűek védelmében! 2020.11.20. 05:41

A klímaváltozás az egyik legjelentősebb hatás napjainkban, ami a természeti rendszerek működését befolyásolja. Az utóbbi évtizedek és évek történései – klimatikus változások, jelentős szárazodások, hőhullámok, erdei kisvizes élőhelyek megszűnése, új betegségek megjelenése – miatt a természetvédelemnek aktív beavatkozásokat kell tennie ezek hatásainak mérséklése érdekében.

Közismert, hogy a kétéltűek a klímaváltozás által az egyik leginkább érintett élőlénycsoport. Hosszú távú megóvásuk érdekében a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi projektet indított a Mátrában és a Keleti-Cserhát területén, ahol a vízfolyások hosszirányú átjárhatóságának visszaállítása, stabilan „működő” kubikgödrök létesítése, az erdei kisvízállások megóvása, és a hozzájuk kötődő kétéltűek, illetve egyéb védett vízi gerinctelenek védelme a kiemelt cél.

A Pisztrángos-tó és környezete régóta az egyik legismertebb kétéltű szaporodó hely a Mátrában, és mint ilyen, az egyik legrégebben vizsgált helyszín is. Az ingadozó vízjárás és a feliszapolódás következtében a tó részleges kotrását már el is végeztük, az árnyékoló fák részleges megnyesésével pedig a behulló levelek mennyiségét tudjuk csökkenteni. A tónál és az alatta levő égeresnél is modern műtárgyak (zsilip és árapasztó műtárgy - túlfolyó) beépítését hajtottuk végre, illetve tervezzük az eljövendő napokban megvalósítani.

A munkákat a természetvédelmi érdekek legmesszemenőbb figyelembevételével végezzük, odafigyelve a tó környezetének élővilágára, különös tekintettel az itt előforduló védett növényekre. A munkák ideje alatt az építési területet körbeszalagoztuk, és rövid ismertető táblával be is mutatjuk a projekt aktuális lépéseit. Bár a munkákat a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság végezteti el, a terület az Egererdő Erdészeti ZRt vagyonkezelésében van, így minden tevékenység velük előzetesen egyeztetett módon zajlik.

A munkálatok idejére kérjük a kirándulók türelmét és megértését, hogy annak végeztével a kétéltűek számukra kedvezőbb állapotú élőhelyet, a kirándulók pedig egy megújult pihenőhelyet kaphassanak vissza.

Az égeres felújított túlfolyója - tudományos nevén árapasztó műtárgya.

Munkában az érzékeny területeken is alkalmazható, kis talajnyomású kotrógép.

Az iszap kisebb részét helyben el lehetett helyezni, jelentős része víztelenítés után kerül elszállítása.

Értük történnek a beavatkozások:


Hím pettyes gőte

Gyepi békák násza


Sárgahasú unka

Alpesi gőte hímje

Magos Gábor
Magos Gábor
természetvédelmi őrszolgálatvezető, tájegységvezető

Kapcsolódó

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023.07.10. 16:00
Um ehrlich zu sein, haben mich Vögel im Allgemeinen noch nie so wirklich interessiert. Aber ich glaube, das liegt daran, da man sie sehr selten aus nächster Nähe zu Gesicht bekommt. Als ich mir die Vogelrettungsstation auf dem Gelände des Direktorats ansehen durfte, wurde mir klar, dass Vögel doch ganz interessant sind, wenn man sich näher mit ihnen beschäftigt!Als ich dann die Gelegenheit bekam, eine Gruppe von Rangern zu begleiten, welche die Adlernester und deren Eierbestand überprüfte, war ich natürlich sofort dabei. Wer möchte es sich schon entgehen lassen einen in freier Wildbahn lebenden Adler aus nächster Nähe zu sehen? Ich jedenfalls nicht.Genauer gesagt handelt es sich bei dieser Art um den Östlichen Kaiseradler (Aquila heliaca) (Für die Interessierten unter euch: https://de.wikipedia.org/wiki/%C3%96stlicher_Kaiseradler). Außerdem gibt es noch eine kleine Population an Seeadlern (Haliaeetus albicilla) in diesem Gebiet.An diesem Tag lag unser Fokus allerdings nur auf den Nestern des Kaiseradlers. Die Aufgabe bestand darin, den Bestand an Eiern in allen Nestern zu überprüfen, zu dokumentieren und anschließend abzuwarten, dass das Weibchen wieder zu ihrem Nest zurückkehrt. Es wurden zwei Gruppen gebildet. Gruppe Nr. 1 hatte die Aufgabe die Eier im Nest zu zählen. Dafür mussten wir (zum Glück) nicht etwa auf den Baum klettern, sondern bedienten uns modernster Technik in Form einer Drohne. Die zweite Gruppe beobachtete aus einer Entfernung von ca. 800 m das Nest per Fernglas und dokumentierte minutengenau, wann das Weibchen das Nest verließ und wann es, nachdem die Drohne wieder weg war, zu ihren Eiern zurückgekehrt war. Das konnte mal nur 15 Minuten dauern, mal mehrere Stunden. Zum Glück war ich in der ersten Gruppe. ;)Im Durchschnitt legen Kaiseradler 1-3 Eier. Bei unseren Nestern waren es meistens drei, also ein ziemlich guter Durchschnitt. Die kommende Kaiseradlergeneration ist somit gesichert. Bis wir die zehn Nester alle abgeklappert hatten, dauerte es eine Weile. Wir fuhren über endlose Felder und durch Niemandsland, wo sich unsere Wege immer wieder mit denen von Fasanen, Feldhasen und Rehen (ich habe noch nie an einem Tag so viele Rehe gesehen) kreuzten. Alles in allem ein sehr interessanter, tierreicher Tag, beendet natürlich mit einem obligatorischem Kaffee.
Tovább olvasom