315 éve volt a szécsényi országgyűlés 2020.09.12. 08:16

1705. szeptember 12-én kezdődött a Rákóczi-szabadságharc első, s politikailag legfontosabb országgyűlése Szécsényben. Újabb szemelvény geoparkunk történetéből.

Az országgyűlésre a Szécsény melletti Borjúpást mezőn került sor, s október 3-án ért véget.

A fejedelem hívására 6 püspök, 36 főrend, továbbá 25 vármegye és megannyi város mintegy ezer küldötte vett részt az országgyűlésen. Különböző dokumentumokból a sátortábor egésze rekonstruálható, amit a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum kiemelten is bemutat.

Az országgyűlés alaprajza. Forrás: https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Magyar...

Az országgyűlés legfontosabb feladata az államforma kérdésének rendezése az az állami szervek megalapítása volt.

A legfontosabb intézkedések:

• A rendek konföderációra léptek Nemes Magyarországi Confoederált Státusok és Rendek néven.
• Szeptember 17-én megválasztották II. Rákóczi Ferencet vezérlő fejedelemmé.
• A fejedelem mellé 25 fős Tanácsadó Testületet, Szenátust hoztak létre, a gazdasági irányításra pedig egy Gazdasági Tanácsot.
• Elrendelték, hogy aki már egyszer fegyvert fogott a szabadságharcban, az a háború végéig köteles katonai szolgálatot teljesíteni.
• A vallási feszültségek kezelése érdekében döntést hoztak a templomok hovatartozásáról, a jezsuita rendet pedig felszólították a konföderációhoz való csatlakozásra, ellenkező esetben az ország területének elhagyására.
• Döntöttek a korábbi szabadságküzdelmekben (pl. Thököly-felkelés) birtokukat vesztettek kárpótlásáról is.
• Az országgyűlés felhatalmazta Rákóczit a béketárgyalások lefolytatására.

A konföderáció kimondásáról szóló díszoklevél. Forrás: wikipedia