250 millió évvel ezelőtti világméretű kihalás nyomai a Bükkben – talán válaszokat is kapunk? 2021.05.03. 17:40

A Debreceni Egyetem Földtudományi Intézet, Ásvány- és Földtani Tanszékének adjunktusa, Dr. Csámer Árpád és az Eszterházy Károly Egyetem Fizika Tanszékének vezetője, Dr. Gucsik Arnold vezetésével hazai kutatók a perm és triász időszakok határán bekövetkezett globális kihalási esemény lehetséges okainak felderítésén dolgoznak a Bükk-vidék Geopark területén.

A Bükk-vidék Geoparkban – így a Bükki Nemzeti Parkban –számos olyan geológiai értéket találunk, melyek igazán különlegesnek számítanak. Ilyen a földtörténet során történt legnagyobb kihalási eseményt tanúsító, a Bálvány északi részén található perm/triász határszelvény, melyhez hasonlót a világon mindösszesen négy helyen figyelhetünk meg.

A szelvény különlegességét az adja, hogy látványos határvonallal különül el a perm időszaki sötét-bitumenes és a triász időszaki szürkés-fehéres mészkő. A világon rétegtani szempontból ez az egyik leglátványosabb feltárás.

Az alapszelvénynél látható különböző színű és korú tengeri mészkövek

A Föld történetében öt tömeges kihalási eseményt tartunk nyilván (sajnos napjainkban, az „antropocénben” zajlik a hatodik, amelynek egyértelmű okozója az ember). A perm/triász határon, mintegy 250 millió évvel ezelőtt a tengeri és szárazföldi élőlények közel 90%-a kipusztult, mely a határ alatti és fölötti fosszíliák számában feltűnő módon mutatkozik meg. . Hasonló, ám nem ekkora mértékű kihalás a kréta/tercier határon következett be, ez okozta a dinoszauruszok kihalását is.

A perm/triász határon egyes feltevések szerint egy közeli szupernóva robbanás okozta a tömeges kihalást, ám a kutatások ezt a feltevést nem bizonyították.

Rétegtani viszonyok vizsgálata

Egy másik feltevés szerint egy, a világűrből származó égitest becsapódása vetett véget szinte teljesen a földi életnek. Erre az elméletre szeretnének bizonyítékot találni a jelenleg futó kutatási programban a kutatók. Tervezik az alapszelvény anyagának vizsgálatát, amiben áttetsző, gömbszerű, 1mm átmérő alatti, olykor fémes gömböcskéket (szferulákat) fognak keresni. A jellemző szferulák tömeges előfordulása már bizonyíthatná a feltevést, miszerint egy aszteroida csapódott bolygónkba. E mellett különböző izotópok arányainak vizsgálatával is igyekeznek tisztázni a kihalási esemény okát vagy okait.

A Bükk-vidék Geopark kisfilmje:

Részletesebb információ a feltárásról azalábbi helyen érhető el

Novák  Richárd
Novák Richárd
látogatóközpont vezető

Kapcsolódó

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023.07.10. 16:00
Um ehrlich zu sein, haben mich Vögel im Allgemeinen noch nie so wirklich interessiert. Aber ich glaube, das liegt daran, da man sie sehr selten aus nächster Nähe zu Gesicht bekommt. Als ich mir die Vogelrettungsstation auf dem Gelände des Direktorats ansehen durfte, wurde mir klar, dass Vögel doch ganz interessant sind, wenn man sich näher mit ihnen beschäftigt!Als ich dann die Gelegenheit bekam, eine Gruppe von Rangern zu begleiten, welche die Adlernester und deren Eierbestand überprüfte, war ich natürlich sofort dabei. Wer möchte es sich schon entgehen lassen einen in freier Wildbahn lebenden Adler aus nächster Nähe zu sehen? Ich jedenfalls nicht.Genauer gesagt handelt es sich bei dieser Art um den Östlichen Kaiseradler (Aquila heliaca) (Für die Interessierten unter euch: https://de.wikipedia.org/wiki/%C3%96stlicher_Kaiseradler). Außerdem gibt es noch eine kleine Population an Seeadlern (Haliaeetus albicilla) in diesem Gebiet.An diesem Tag lag unser Fokus allerdings nur auf den Nestern des Kaiseradlers. Die Aufgabe bestand darin, den Bestand an Eiern in allen Nestern zu überprüfen, zu dokumentieren und anschließend abzuwarten, dass das Weibchen wieder zu ihrem Nest zurückkehrt. Es wurden zwei Gruppen gebildet. Gruppe Nr. 1 hatte die Aufgabe die Eier im Nest zu zählen. Dafür mussten wir (zum Glück) nicht etwa auf den Baum klettern, sondern bedienten uns modernster Technik in Form einer Drohne. Die zweite Gruppe beobachtete aus einer Entfernung von ca. 800 m das Nest per Fernglas und dokumentierte minutengenau, wann das Weibchen das Nest verließ und wann es, nachdem die Drohne wieder weg war, zu ihren Eiern zurückgekehrt war. Das konnte mal nur 15 Minuten dauern, mal mehrere Stunden. Zum Glück war ich in der ersten Gruppe. ;)Im Durchschnitt legen Kaiseradler 1-3 Eier. Bei unseren Nestern waren es meistens drei, also ein ziemlich guter Durchschnitt. Die kommende Kaiseradlergeneration ist somit gesichert. Bis wir die zehn Nester alle abgeklappert hatten, dauerte es eine Weile. Wir fuhren über endlose Felder und durch Niemandsland, wo sich unsere Wege immer wieder mit denen von Fasanen, Feldhasen und Rehen (ich habe noch nie an einem Tag so viele Rehe gesehen) kreuzten. Alles in allem ein sehr interessanter, tierreicher Tag, beendet natürlich mit einem obligatorischem Kaffee.
Tovább olvasom