250 millió évvel ezelőtti világméretű kihalás nyomai a Bükkben – talán válaszokat is kapunk? 2021.05.03. 17:40

A Debreceni Egyetem Földtudományi Intézet, Ásvány- és Földtani Tanszékének adjunktusa, Dr. Csámer Árpád és az Eszterházy Károly Egyetem Fizika Tanszékének vezetője, Dr. Gucsik Arnold vezetésével hazai kutatók a perm és triász időszakok határán bekövetkezett globális kihalási esemény lehetséges okainak felderítésén dolgoznak a Bükk-vidék Geopark területén.

A Bükk-vidék Geoparkban – így a Bükki Nemzeti Parkban –számos olyan geológiai értéket találunk, melyek igazán különlegesnek számítanak. Ilyen a földtörténet során történt legnagyobb kihalási eseményt tanúsító, a Bálvány északi részén található perm/triász határszelvény, melyhez hasonlót a világon mindösszesen négy helyen figyelhetünk meg.

A szelvény különlegességét az adja, hogy látványos határvonallal különül el a perm időszaki sötét-bitumenes és a triász időszaki szürkés-fehéres mészkő. A világon rétegtani szempontból ez az egyik leglátványosabb feltárás.

Az alapszelvénynél látható különböző színű és korú tengeri mészkövek

A Föld történetében öt tömeges kihalási eseményt tartunk nyilván (sajnos napjainkban, az „antropocénben” zajlik a hatodik, amelynek egyértelmű okozója az ember). A perm/triász határon, mintegy 250 millió évvel ezelőtt a tengeri és szárazföldi élőlények közel 90%-a kipusztult, mely a határ alatti és fölötti fosszíliák számában feltűnő módon mutatkozik meg. . Hasonló, ám nem ekkora mértékű kihalás a kréta/tercier határon következett be, ez okozta a dinoszauruszok kihalását is.

A perm/triász határon egyes feltevések szerint egy közeli szupernóva robbanás okozta a tömeges kihalást, ám a kutatások ezt a feltevést nem bizonyították.

Rétegtani viszonyok vizsgálata

Egy másik feltevés szerint egy, a világűrből származó égitest becsapódása vetett véget szinte teljesen a földi életnek. Erre az elméletre szeretnének bizonyítékot találni a jelenleg futó kutatási programban a kutatók. Tervezik az alapszelvény anyagának vizsgálatát, amiben áttetsző, gömbszerű, 1mm átmérő alatti, olykor fémes gömböcskéket (szferulákat) fognak keresni. A jellemző szferulák tömeges előfordulása már bizonyíthatná a feltevést, miszerint egy aszteroida csapódott bolygónkba. E mellett különböző izotópok arányainak vizsgálatával is igyekeznek tisztázni a kihalási esemény okát vagy okait.

A Bükk-vidék Geopark kisfilmje:

Részletesebb információ a feltárásról azalábbi helyen érhető el

Novák  Richárd
Novák Richárd
látogatóközpont vezető

Kapcsolódó

2023/1. 7. HUMANITA Kick-off meeting

2023/1. 7. HUMANITA Kick-off meeting

2023.07.10. 16:06
Mitte April durfte der Bükk Nationalpark als Gastgeber für die Auftaktveranstaltung für ein von der EU gefördertes Projekt fungieren. Genauer gesagt, handelt es sich hierbei um ein Interreg CENTRAL EUROPE Projekt namens HUMANITA (= Human-Nature Interactions and Impacts of Tourist Activities on Protected Areas). Das Projekt wird vom European Regional Development Fund gefördert.Das Ziel von HUMANITA ist es touristische Aktivitäten in Schutzgebieten zu überwachen und zu bewerten, sowie Lösungen und Instrumente zusammen mit Touristen und der lokalen Gemeinschaft zu finden, um die negativen Auswirkungen der Menschen auf die Natur, so gering wie möglich zu halten und das Bewusstsein für eine umwelt- und naturfreundliche Lebensweise zu schärfen. Meiner Meinung nach ein sehr wichtiges Thema, daher denke ich, dass die EU-Gelder hier ganz gut aufgehoben sind.Für die Interessierten unter euch:www.bnpi.hu/hu/hir/humanita-nyitomegbeszeles-bukkszentkeresztenwww.interreg-central.eu/projects/humanita www.bnpi.hu/hu/palyazat-2/humanita-hu Für das zweitägige Meeting wurden alle teilnehmenden Partnerorganisationen aus Österreich, der Slowakei, Italien, Kroatien und Ungarn in die Ortschaft Bükkszentkereszt, welches sicht neben dem Gebiet des Bükk Nationalparks befindet, eingeladen. Die Partner bestehen dabei zum Teil aus Universitäten und Forschungseinrichtungen, welche das benötigte Know-how mitbringen und zum anderen Teil aus sogenannten „Pilot Areas", in welchen die erarbeiteten Methoden getestet werden können, sprich Nationalparks und Schutzgebiete.Meine ehrenvolle Aufgabe während dieser zwei Tage bestand darin Protokoll zu führen. Gar keine so leichte Aufgabe, wenn man bedenkt, dass die Tage von früh bis spät mit Programm versehen waren und die Präsentierenden natürlich auch nicht extra langsam sprachen, damit man auch alles notieren konnte (das wäre ja viel zu einfach ;) ). Und das ganze natürlich auch noch auf englisch. Zum Glück gab es genügend Kaffeepausen und ich bekam außerdem Hilfe von unserer slowakischen Partnerorganisation. Für das erste Mal in meinem Leben Protokoll führen, habe ich meine Aufgabe dann doch ganz gut gemeistert (denke ich :D). Um den Kopf nach den Meetings wieder etwas freizubekommen, wurden außerdem noch zwei sehr interessante Ausflüge geplant. Am ersten Tag haben wir abends das Bükk Astronomical Observatory, also die Sternwarte im Nationalpark, besucht, inkl. geführter Tour und einen Blick auf den Sternenhimmel über dem Nationalpark (leider nur vom Planetarium aus, da für das Teleskop leider zu bewölkt war). Der zweite Tag wurde dann noch mit einer Führung in der Anna-Kalktuffsteinhöhle, sowie der St. Stephans-Tropfsteinhöhle in Lillafüred abgeschlossen.Es waren ereignisreiche zwei Meeting-Tage, bei denen ich wieder viel Interessantes mitgenommen und viel Neues lernen durfte!
Tovább olvasom