Amellett, hogy a Bükk bőven ontotta a meséket, legendákat a honfoglalás óta, az elmúlt évszázadok során megragadta a költők, írók képzeletét is, és számos, a magyar irodalomban kiemelkedő alkotás született a területről, illetve számos jeles szerző származott a Bükkből vagy élt itt. Hogy csak néhány példát említsünk: az egri 1552-es várostromot Tinódi Lantos Sebestyén énekelte meg. Miskolc javait több mint 200 évvel ezelőtt Szrógh Sámuel ügyvéd, levéltáros, író szedte versbe, kiemelvén a geopark szempontjából is kiemelten fontos Avas-hegy borkultúráját. A 19. század első felében többször járt a térségben Petőfi Sándor, ki Útinaplói mellett verseiben is megénekelte a Bükk szépségeit (pl. Alkony). A későbbiekben Miskolcon élt Lévay József költő, akinek számos verse született a városról és a város környékéről. A szintén a térségben élő Tompa Mihály regéiben versbe szedte a térség akkor még sokkal inkább élő legendáit a 19. század második felében. A század végén Gyulai Pál egyik verse miatt robbant ki a Vadgalamb per, amelynek másik szereplője a szintén miskolci Herman Ottó volt. A 20. század nagyjai közül ki kell emelni Szabó Lőrinc Miskolchoz kötődő költészete mellett, hogy Lillafüreden született a magyar irodalom egyik legszebb szerelmes verse, József Attila Ódája. A versek mellett novellákat és regényeket is köszönhet a Bükknek a magyar irodalom. Jókai Mór az 1849-es szabadságharc bukása után Tardonán húzta meg magát, több műve itt született, bemutatva a Bükk szépségeit (pl. A barátfalvi lévita című regénye). Móricz Zsigmond kedvenc helye volt az avasi pincesor Miskolcon, ahol a 19. század végén, 20. század elején az akkori magyar közélet legjelesebbjei is megfordultak. Ennek köszönhetően Móricz irodalmi alkotásaiban is előkerül a Bükk, illetve Miskolc. Kaffka Margit, a 20. század első felének egyik jelentős női írója Miskolcon élt, a Hangyaboly című regényében az itteni élményeire épített. A Bükk ihlette a népszerű gyerekkönyv író, Fekete István Lutra című művét is. Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is jól ismert, Eger 1552-es ostromának állít emléket. A térséghez kapcsolódó irodalmi örökség ma részben az általános- és középiskolai tananyag részét képezi, részben a helyi tantervekben, elsősorban a miskolci középiskolai oktatásban köszön vissza.
