Eger, Kis-Eged, útbevágás (Ol-03 alapszelvény: Kiscelli Agyag Formáció kOl1; Budai Márga Formáció bE3-Ol1; Szépvölgyi Mészkő Formáció sE3)

Kérjük görgess

Kérjük görgessen
A mezozoikum végén és paleogén elején a mai Bükk hegység területe kiemelkedett, szárazfölddé vált. A szárazföldi lepusztulás során a fiatalabb mezozoós üledékek lepusztultak, sok helyen a triász mészkő került felszínre. Csak a késő eocénben borította el ismét a tenger a területet. A tengerelöntés az oligocén végéig tartott, azonban soha nem borította be a hegység egész területét. A felső eocénben, mintegy 40 millió évvel ezelőtt sekélytengeri körülmények között keletkezett a Szépvölgyi Mészkő Formáció. Képződményei triász mészkő aljzatra települtek. Fő tömegét világos szürkéssárga, sokszor gumós megjelenésű pados mészkő alkotja, a padok közé vékonyabb-vastagabb márgarétegek települnek. Jellegzetesen sok ősmaradványt tartalmazó biogén mészkő, melyben uralkodók a Lithotamniumok (vörösalgák) és az egysejtű nagyforaminiferák, ezen belül is a Nummulitesek. Kifejlődése és a benne található ősmaradványok alapján a Szépvölgyi Mészkő sekélytengeri környezetben keletkezett. Nagy területen van felszínen a Nagy-Eged déli oldalán és a Kis-Egeden. Az eocén végén a tenger mélyülni kezdett, a hegy lábánál az eocén mészkő fedőjében a mélyebb körülmények között leülepedett alsó-oligocén Budai Márga Formáció képződményei találhatók. A Szépvölgyi Mészkő és a Budai Márga határa a Bükk hegységben egybeesik az eocén és oligocén korok határával. Csak a Déli Bükkből ismert a Budai Márgából kifejlődő Tardi Agyag Formáció. Egyik legfontosabb feltárása a Kis-Egeden található. Középső szintje világosszürke agyagos aleurit csak a Kis-Egeden található gazdag kagylófaunával. A gyakran kovásodott felső szintben gyakoriak a hal és levélmaradványok. A levélmaradványok alapján a területen trópusi környezetben kialakult mangrove erdő lehetett.

Kapcsolódó