FÖLDTANI BARANGOLÁSOK GEOTÚRA-SOROZAT III. - GEOTÚRA A ZSINDELYBÁNYA-LÁPA TÉRSÉGÉBEN

2026.09.19. 10:00 - 14:00

Bükki Nemzeti Park

3
FÖLDTANI BARANGOLÁSOK GEOTÚRA-SOROZAT III. - GEOTÚRA A ZSINDELYBÁNYA-LÁPA TÉRSÉGÉBEN
FÖLDTANI BARANGOLÁSOK GEOTÚRA-SOROZAT III. - GEOTÚRA A ZSINDELYBÁNYA-LÁPA TÉRSÉGÉBEN
FÖLDTANI BARANGOLÁSOK GEOTÚRA-SOROZAT III. - GEOTÚRA A ZSINDELYBÁNYA-LÁPA TÉRSÉGÉBEN

Földtani barangolások címmel 2025. év végén új geotúra-sorozatot indított a Bükk-vidék UNESCO Globális Geopark Veres Zsolt geológus, – "A kövek mesélnek" – vezetésével. A soron következő túra során a Felsőtárkány környéki geológiai értékeket ismerhetik meg a résztvevők.

A palabányáktól a tetőfedő palákig – Geotúra a Zsindelybánya-lápa (Felsőtárkány) térségében

A Bükk-vidék UNESCO Globális Geopark és „A kövek mesélnek” által közösen szervezett esemény célja, hogy egy földtörténeti időutazás, azaz egy geotúra keretében megismerkedjünk Felsőtárkány szűkebb-tágabb vidékének földtudományi, tájképi és bányászattörténeti értékeivel.

A geotúra során a középső jura időszak (kb. 170–160 millió éves) tengereinek legmélyebb bugyraiba szállunk alá, pontosabban tanulmányozzuk azok üledékeit. A finomszemű kőzetlisztes és agyagos mélytengeri üledékek a kréta időszakban a földkéreg mélyén kisfokú metamorfózist (átalakulást) szenvedtek, amely során fő tömegük lemezes-leveles szerkezetű, erősen gyüredezett agyagpalává alakult.

A Lökvölgyi Formáció éppen a palás szerkezetének köszönheti, hogy évszázadokig a térség egyik legkedveltebb tetőfedő palája (zsindelypala) volt, de palatábla készítésére is használták. Felsőtárkány térségében a beszédes nevű Zsindelybánya-lápa volt a bányászat fő térsége, ahol az egykori külfejtésekben kiválóan tanulmányozhatók a szóban forgó jura rétegsorok. A geotúra során ezeket a régi bányahelyeket járjuk be, kiegészítve a Lök-völgyben található kis szurdokkal, valamint a Fekete-len és Hereg-rét térségének földtudományi értékeivel (például földtani alapszelvények).

Időpont: 2026. szeptember 19. (szombat), 10:00 (gyülekező 9:45-től)

Találkozó helyszíne: Felsőtárkány, Hereg-rét, parkoló (48.045283°, 20.479995°)

Túra nehézségi foka: közepes nehézségű

Geotúra hossza és szintemelkedése: 8 km és 400 m (kb. 4 óra)

Részvételi díj: 2000 Ft, kedvezményes (diák, nyugdíjas) 1000 Ft. 6 éves kor alatt ingyenes.

A kedvezményre jogosító igazolványokat (nappali tagozatos diákigazolvány, nyugdíjas igazolvány) kérjük, a túra indulásakor az online jeggyel együtt a túravezetőnek bemutatni szíveskedjenek!

Szükséges felszerelés: túrabakancs vagy túracipő, réteges terepi ruházat, hátizsák, túra hosszának megfelelő enni- és innivaló

Fontos: A geotúra minimum 5 fő jelentkezése esetén indul, maximális létszám 30 fő. A geotúrán mindenki saját felelősségére, csak előzetes regisztráció esetében vehet részt.

További részletek és bővebb információk: Veres Zsolt geológus, geotúra-vezető (+36203277555)

Jegyváltás csak előzetesen, online, a következő felületen keresztül lehetséges: https://www.bnpi.hu/hu/program-reszletek/foldtani-...


Felhívjuk a figyelmet, hogy az eseményen a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság megbízásából fénykép és videofelvétel készülhet, melynek részletes adatkezelési tájékoztatója elérhető a honlapunkon (https://www.bnpi.hu/hu/adatvedelem és https://www.bnpi.hu/uploads/194/Tájékoztató_programok_események_2025%20-%20aláírt.pdf). A megjelentek a részvétellel tudomásul veszik, hogy az eseményről készült fotókat, videókat a BNPI publikálhatja.

Felhívjuk jegyvásárlóink szíves figyelmét, hogy ÁSZF-ünk alapján a megvásárolt, adott időpontra szóló jegyek nem válthatók vissza, és más jegyre nem cserélhetők.

A programváltoztatás jogát a Szervező fenntartja.

2026.09.19. 10:00 - 14:00

Kapcsolódó

Sámsonháza -  Vár-hegyi és Csűd-hegyi Geológiai Tanösvény

Sámsonháza - Vár-hegyi és Csűd-hegyi Geológiai Tanösvény

2022.09.01. 14:37
Az 1989-ben alapított, jelenleg 7785,2 ha területű Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzetben kialakított tanösvény a miocén középső szakaszának földtani formációit mutatja be. A kiindulópont Sámsonháza nyugati határában lévő felhagyott, rekultivált kőbánya udvarán van: itt tanulságosan tárul fel egy sztratovulkáni sorozat, mely andezitláva, tufa- és agglomerátum-rétegek váltakozásából áll (földtani alapszelvény). Innen a Vár-hegyet (tetején az Árpád-kori Fejérkő várának romjai láthatók) nyugat felől megkerülve, bő egy kilométeres séta után érkezünk meg a tulajdonképpeni tanösvény indítótáblájához. A Buda-hegy déli aljában kialakított (majd 2 km hosszú) ösvény 8 állomásából kettő a környék élővilágát mutatja be, a többi a középső-felső miocén földtani és őslénytani képződményeit: a Garábi Slírt, a Sámsonházai Formációt, a Rákosi Mészkőt, a Szilágyi Agyagmárgát és a Tinnyei Formációt.A Sámsonháza környéki 15 millió éves vulkanizmus lávakőzetét jó hasadása, nagy szilárdsága miatt már a középkorban is bányászták. Az andezitet a XIX. századtól útépítésre használták. Az ország első kőbányakatasztere alapján az 1900-as évek elején 200 m3/év andezitet termeltek ki a bányából, melynek mennyisége az 1970-es évek elején (a bánya bezárása előtti időszakban) 2 200-11 800 m3/év között ingadozott.A kőbánya híres geológiai bemutatóhellyé vált, a falában feltáruló, szórt vulkáni törmelékes és lávakőzetek, valamint a rájuk települő sekélytengeri mészkő rétegek látványos rétegződése miatt. A rétegek 20-25 o-os, DK-i irányú dőlésűek.
Az egykori környezet leginkább a jelenlegi is működő Stromboli vulkánéhoz hasonlítható.A bányán belül 6 ismertető tábla részletezi az ősi vulkáni tevékenységet.
Tovább olvasom