Mi állhat a denevérek vonulásának hátterében? 2022.09.13. 11:19

Több megkeresést is kapott Igazgatóságunk az elmúlt napokban denevér-észlelésekkel, tömeges megjelenésükkel kapcsolatban. Ez, az akár ijesztőnek is ható látvány egyáltalán nem különös, hiszen a nyár végi, kora őszi időszakban a denevérek több okból is repkedhetnek fölöttünk. Még napközben is.

Alapvető, legkönnyebben magyarázható indok az lehet, hogy a nyári időszakban született fiatal denevérek már röpképesek, és a nyár végére az egy-egy szálláshelyről kirepülő denevérek nagyobb száma feltűnő lehet. Ráadásul a rövidülő nappalokkal a denevérek is kicsit korábban hagyhatják el pihenőhelyeiket.

A képen látható közönséges denevért nemrég a Bükkben találták meg. Jól látható: Budapest mellett gyűrűzték. Fotó: Gombkötő Péter

Egy másik, szintén a nyár végi/őszi időszakban megfigyelhető jelenség az, hogy a denevérek egymást követve viszonylag nagy számban (20-100 példány, de akár néhányszáz egyed is együtt) repkednek egymást követve. Ez a jelenség a denevérek szezonális vonulása. Egyes denevérfajok pl. durvavitorlájú törpedenevérek ÉK-DNY irányú, Európát átszelő, akár ezer kilométert is meghaladó távokat tesznek meg. A nőstények a rovarokban időszakosan gazdag északi területeken nevelik utódaikat, majd onnan visszatérve Közép-, és Dél-Európában telelnek. A rőt koraidenevér egyes hazai, nálunk is telelő populációi pl. Csernobil környékén töltik az év egy részét. A tavi denevérnek a Tisza árterének közelében fekvő települések épületei szolgálnak nyári szülő- és utódnevelő helyül, viszont a nyár vége felé utódaikkal már a Bükk környékén tartózkodnak. Egészen októberig, akár napközben is megfigyelhető, hogy a vonuló rőt koraidenevérekre – az egri belváros felett – ragadozómadarak próbálnak lecsapni, azokból zsákmányolni.

Rőt koraidenevérek Fotó: Császár Zsuzsa

Harmadik lehetőségként említhető, hogy egyes ún. nászbarlangok környékén egyetlen éjszaka több száz, vagy akár több ezer különböző fajokhoz tartozó denevér fordul meg, elsősorban párzási céllal.

A negyedik ok pedig valamiféle, denevért érő külső hatás lehet (pl. házimacska elkapja a denevért, vagy a denevér egy erkélyen tárolt vödörbe esik, s onnan nem tud kiszabadulni), amikor a bajbajutott egyed társainak hanggal jelez. Ilyenkor a közelben tartózkodó fajtársai nagyszámban próbálnak a bajbajutott denevér segítségére sietni.

Mivel a denevérek nagyon hűek szálláshelyeikhez, nagy számban figyelhetünk meg denevéreket akkor is, ha korábbi, otthonul szolgáló helyüket megszüntették (pl. a szálláshelyül szolgáló panelépületet szigetelték, vagy fát kivágták.) Nem ritka, hogy a korábban jelentősebb szálláshelyül szolgáló panelépületek környékén, vagy akár azok erkélyén nagy tömegben telepednek meg az "otthontalanná vált" denevérek. Ha ilyen jelenséget észlelnek, legcélszerűbb az illetékes nemzeti park igazgatóságot megkeresni.

Gombkötő Péter
gerinces zoológiai szakreferens

Kapcsolódó

2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom