​Uniós projekt a pannon gyepek védelmére 2019.10.10. 10:57

A pannon gyepek és a kapcsolódó élőhelyek hosszútávú megőrzését szolgálja a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. által koordinált GRASSLAND-HU, amely az első természetvédelmi célú LIFE integrált projekt Magyarországon – mondta Béres András a Kft. ügyvezetője Esztergomban. A projektnyitó sajtótájékoztatón elhangzott: a nyolc éves projektben közel 5,5 milliárd forintból gazdálkodhat az együttműködő 15 szervezet.

Az Európai Bizottság 12 olyan nagyszabású, hosszútávú környezet-, természet- és éghajlatvédelmi projekt támogatásáról döntött 2018-ban, amelyekből – az Európai Unióban egyedülálló módon – 2 projektet egy szervezet, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. koordinálásában valósítanak meg – mondta el Béres András a sajtótájékoztatón.

A projekt hozzájárul a biológiai sokféleséggel kapcsolatos hazai és uniós politika hatékony végrehajtásához. Olyan intézkedésekkel fogja javítani az uniós védett területek hálózatának, a Natura 2000 területeknek a kezelését, mint az inváziós fajok elleni hatékony fellépés, célzott fajvédelmi beavatkozások vagy a modellgazdaságok létesítése. A gyepes élőhelyek védelme, megőrzése és fejlesztése azért is fontos számunkra, mert kulturális örökségünk részét is képezik – tette hozzá az ügyvezető.
Az egész országra kiterjedő projekt vezetője a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft., partnerei a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, Budapesti Erdőgazdaság Zrt., Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Magyar Természettudományi Múzeum, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Zöld Akció Egyesület.
Prommer Mátyás, a projekt szakmai vezetője elmondta, hogy – bár ezt kevesen tudják – a mérsékelt övi gyepek fajgazdagsága, biológiai sokfélesége a trópusi esőerdőkével vetekszik. Veszélyeztetettségük mértéke pedig, még azokénál is nagyobb. Az Európai Unión belül Magyarországon a legnagyobb a gyepek változatossága, amely a
homokpusztai és szikes gyepektől, az erdős sztyeppen és az ártéri kaszálókon át a dombvidéki legelőkig és a hegyi kaszálórétekig terjed. Ráadásul e gyeptípusok egy része hazánktól nyugatra már nem is található meg, így megőrzésük – fajaikkal együtt – a mi feladatunk.
A Grassland-HU LIFE integrált projekt fő célkitűzései között szerepel egy átfogó, gyepvédelmi stratégiát támogató szakmai anyag elkészítése, amely tartalmazza a természetvédelmi helyzetet és célkitűzéseket, fajvédelmi terveket, valamint gazdasági–szociális elemzéseket. Emellett több gyepes élőhelyet is helyreállítanak a projektben, ami többek között gyakorlati gyepkezelést (cserje és inváziós fajok irtása, legeltetés stb.), vízháztartás stabilizálást és csatornák betemetését jelentheti. Továbbá gyepekhez kötődő fajok gyakorlati védelmét is ellátnák a szakemberek (szöcskeegér, földikutya).
Az egyes konkrét természetvédelmi beavatkozások és kezelések hatásának felmérése érdekében, azokat minden esetben alapállapot-felmérés előzi meg. Az intézkedések megvalósítását követő monitoring-vizsgálatok lehetőséget biztosítanak a célfajok és élőhelyek természetvédelmi státuszában bekövetkező változások értékelésére és hosszútávú nyomon követésére.
A nagyszabású együttműködés célja a gyepek természetvédelmi helyzetének javítása; az unión belül Magyarország a letéteményese annak, hogy ezek az élőhelyek megmaradjanak.
Kézdy Pál, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakmai igazgatóhelyettese bemutatta a projektben tervezett tevékenységüket: közel 320 hektár Natura 2000 területet állítanak helyre őshonos bokrok és inváziós fajok eltávolításával.
Forrás: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.

Kapcsolódó

4 Austausch mit dem Kiskunság Nationalpark / Exchange with the Kiskunság National Park

4 Austausch mit dem Kiskunság Nationalpark / Exchange with the Kiskunság National Park

2023.04.19. 14:18
Vom 23. bis zum 28. Oktober waren wir in dem Kiskunság Nationalpark, der Nationalpark wurde im Jahr 1975 gegründet und liegt zwischen Donau und Theiß in der Mitte von Ungarn. Die beiden Freiwilligen Paul und Tristan absolvieren hier ihren Freiwilligendienst, wie Marei und ich sind sie auch mit dem Kulturweit Programm in Ungarn. Damit wir die diversen Landschaftsformen in Ungarn etwas besser kennen und verstehen lernen können, haben wir uns, so wie die Freiwilligen vor uns für ein gemeinsames Austausch Projekt entschieden. Während sich das bewaldete Bükk Gebirge durch verschiedene Karstformationen und Kalksteinberge auszeichnet, sind im Kiskunság Nationalpark verschiedene Steppen, Salzwiesen und Weiden vorzufinden. Beide Nationalparks sind also sehr unterschiedlich und in ihrer Biodiversität einzigartig, weshalb der Austausch eine spannende Lernmöglichkeit darstellt. An dem meisten Tagen waren wir mit Csaber einem der Ranger des Kiskunság Nationalparks unterwegs, dieser hat uns viel über die Artenvielfalt in Nationalpark erklärt. Die Puszta steppe bieten ein Lebensraum für zahlreiche Pflanzen und Tiere, so hatten wir das Glück an einem Tag great bustards (Großtrappen) zu sehen. Diese gehören mit einem Gewicht von bis zu 16 kg zu den schwersten flugfähigen Vögeln der Welt. In den letzten zweihundert Jahren ging der Mitteleuropäische Bestand fast verloren, weshalb die Vögel heute besonders geschützt werden müssen. Weiterhin haben wir Common Hackberries (Amerikanischer Zürgelbaum) herausgerissen, diese aus Amerika importierte Pflanze stellt durch ihre rasante Verbreitung eine starke Gefährdung für die Artenvielfalt da. Die Lebensbedingungen im Nationalpark sind günstig für die Common Hackbeeries, so dass sie sich schnell weiterverbreiten können, weshalb ihr Bestand reguliert werden muss. Breitet sich eine invasive Pflanzenart zu weit aus und gefährdet die heimische Artenvielfalt, so wird eingegriffen. Würden sich die invasiven Pflanzen weiter ausbreiten und dann von einer Krankheit befallen werden, so wären direkt alle Pflanzen betroffen, aus diesem Grund soll die Artenvielfalt geschützt werden. Im Kiskunság Nationalpark durften aber auch viele andere spannende Erfahrungen machen, in der Waldhütte in welcher wir in der Woche unseres Aufenthalt gelebt haben, gab es keine Heizung, weshalb wir Holz gehakt haben um zu heißen, Trinkwasser gab aus Kanistern und zum Duschen haben wir ein Duschfeuer angemacht. Durch diese Erfahrung sind uns viele Privilegien noch einmal deutlich bewusster geworden und wir haben sie noch mehr zu schätzen gelernt. Die Erfahrungen im Kiskungság Nationalpark waren also auf ganz vielen verschiedenen Ebenen sehr bereichernd.
Tovább olvasom