​Uniós projekt a pannon gyepek védelmére 2019.10.10. 10:57

A pannon gyepek és a kapcsolódó élőhelyek hosszútávú megőrzését szolgálja a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. által koordinált GRASSLAND-HU, amely az első természetvédelmi célú LIFE integrált projekt Magyarországon – mondta Béres András a Kft. ügyvezetője Esztergomban. A projektnyitó sajtótájékoztatón elhangzott: a nyolc éves projektben közel 5,5 milliárd forintból gazdálkodhat az együttműködő 15 szervezet.

Az Európai Bizottság 12 olyan nagyszabású, hosszútávú környezet-, természet- és éghajlatvédelmi projekt támogatásáról döntött 2018-ban, amelyekből – az Európai Unióban egyedülálló módon – 2 projektet egy szervezet, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. koordinálásában valósítanak meg – mondta el Béres András a sajtótájékoztatón.

A projekt hozzájárul a biológiai sokféleséggel kapcsolatos hazai és uniós politika hatékony végrehajtásához. Olyan intézkedésekkel fogja javítani az uniós védett területek hálózatának, a Natura 2000 területeknek a kezelését, mint az inváziós fajok elleni hatékony fellépés, célzott fajvédelmi beavatkozások vagy a modellgazdaságok létesítése. A gyepes élőhelyek védelme, megőrzése és fejlesztése azért is fontos számunkra, mert kulturális örökségünk részét is képezik – tette hozzá az ügyvezető.
Az egész országra kiterjedő projekt vezetője a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft., partnerei a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, Budapesti Erdőgazdaság Zrt., Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Magyar Természettudományi Múzeum, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Zöld Akció Egyesület.
Prommer Mátyás, a projekt szakmai vezetője elmondta, hogy – bár ezt kevesen tudják – a mérsékelt övi gyepek fajgazdagsága, biológiai sokfélesége a trópusi esőerdőkével vetekszik. Veszélyeztetettségük mértéke pedig, még azokénál is nagyobb. Az Európai Unión belül Magyarországon a legnagyobb a gyepek változatossága, amely a
homokpusztai és szikes gyepektől, az erdős sztyeppen és az ártéri kaszálókon át a dombvidéki legelőkig és a hegyi kaszálórétekig terjed. Ráadásul e gyeptípusok egy része hazánktól nyugatra már nem is található meg, így megőrzésük – fajaikkal együtt – a mi feladatunk.
A Grassland-HU LIFE integrált projekt fő célkitűzései között szerepel egy átfogó, gyepvédelmi stratégiát támogató szakmai anyag elkészítése, amely tartalmazza a természetvédelmi helyzetet és célkitűzéseket, fajvédelmi terveket, valamint gazdasági–szociális elemzéseket. Emellett több gyepes élőhelyet is helyreállítanak a projektben, ami többek között gyakorlati gyepkezelést (cserje és inváziós fajok irtása, legeltetés stb.), vízháztartás stabilizálást és csatornák betemetését jelentheti. Továbbá gyepekhez kötődő fajok gyakorlati védelmét is ellátnák a szakemberek (szöcskeegér, földikutya).
Az egyes konkrét természetvédelmi beavatkozások és kezelések hatásának felmérése érdekében, azokat minden esetben alapállapot-felmérés előzi meg. Az intézkedések megvalósítását követő monitoring-vizsgálatok lehetőséget biztosítanak a célfajok és élőhelyek természetvédelmi státuszában bekövetkező változások értékelésére és hosszútávú nyomon követésére.
A nagyszabású együttműködés célja a gyepek természetvédelmi helyzetének javítása; az unión belül Magyarország a letéteményese annak, hogy ezek az élőhelyek megmaradjanak.
Kézdy Pál, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakmai igazgatóhelyettese bemutatta a projektben tervezett tevékenységüket: közel 320 hektár Natura 2000 területet állítanak helyre őshonos bokrok és inváziós fajok eltávolításával.
Forrás: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.

Kapcsolódó

2023/1. 7. HUMANITA Kick-off meeting

2023/1. 7. HUMANITA Kick-off meeting

2023.07.10. 16:06
Mitte April durfte der Bükk Nationalpark als Gastgeber für die Auftaktveranstaltung für ein von der EU gefördertes Projekt fungieren. Genauer gesagt, handelt es sich hierbei um ein Interreg CENTRAL EUROPE Projekt namens HUMANITA (= Human-Nature Interactions and Impacts of Tourist Activities on Protected Areas). Das Projekt wird vom European Regional Development Fund gefördert.Das Ziel von HUMANITA ist es touristische Aktivitäten in Schutzgebieten zu überwachen und zu bewerten, sowie Lösungen und Instrumente zusammen mit Touristen und der lokalen Gemeinschaft zu finden, um die negativen Auswirkungen der Menschen auf die Natur, so gering wie möglich zu halten und das Bewusstsein für eine umwelt- und naturfreundliche Lebensweise zu schärfen. Meiner Meinung nach ein sehr wichtiges Thema, daher denke ich, dass die EU-Gelder hier ganz gut aufgehoben sind.Für die Interessierten unter euch:www.bnpi.hu/hu/hir/humanita-nyitomegbeszeles-bukkszentkeresztenwww.interreg-central.eu/projects/humanita www.bnpi.hu/hu/palyazat-2/humanita-hu Für das zweitägige Meeting wurden alle teilnehmenden Partnerorganisationen aus Österreich, der Slowakei, Italien, Kroatien und Ungarn in die Ortschaft Bükkszentkereszt, welches sicht neben dem Gebiet des Bükk Nationalparks befindet, eingeladen. Die Partner bestehen dabei zum Teil aus Universitäten und Forschungseinrichtungen, welche das benötigte Know-how mitbringen und zum anderen Teil aus sogenannten „Pilot Areas", in welchen die erarbeiteten Methoden getestet werden können, sprich Nationalparks und Schutzgebiete.Meine ehrenvolle Aufgabe während dieser zwei Tage bestand darin Protokoll zu führen. Gar keine so leichte Aufgabe, wenn man bedenkt, dass die Tage von früh bis spät mit Programm versehen waren und die Präsentierenden natürlich auch nicht extra langsam sprachen, damit man auch alles notieren konnte (das wäre ja viel zu einfach ;) ). Und das ganze natürlich auch noch auf englisch. Zum Glück gab es genügend Kaffeepausen und ich bekam außerdem Hilfe von unserer slowakischen Partnerorganisation. Für das erste Mal in meinem Leben Protokoll führen, habe ich meine Aufgabe dann doch ganz gut gemeistert (denke ich :D). Um den Kopf nach den Meetings wieder etwas freizubekommen, wurden außerdem noch zwei sehr interessante Ausflüge geplant. Am ersten Tag haben wir abends das Bükk Astronomical Observatory, also die Sternwarte im Nationalpark, besucht, inkl. geführter Tour und einen Blick auf den Sternenhimmel über dem Nationalpark (leider nur vom Planetarium aus, da für das Teleskop leider zu bewölkt war). Der zweite Tag wurde dann noch mit einer Führung in der Anna-Kalktuffsteinhöhle, sowie der St. Stephans-Tropfsteinhöhle in Lillafüred abgeschlossen.Es waren ereignisreiche zwei Meeting-Tage, bei denen ich wieder viel Interessantes mitgenommen und viel Neues lernen durfte!
Tovább olvasom
2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom