​Uniós projekt a pannon gyepek védelmére 2019.10.10. 10:57

A pannon gyepek és a kapcsolódó élőhelyek hosszútávú megőrzését szolgálja a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. által koordinált GRASSLAND-HU, amely az első természetvédelmi célú LIFE integrált projekt Magyarországon – mondta Béres András a Kft. ügyvezetője Esztergomban. A projektnyitó sajtótájékoztatón elhangzott: a nyolc éves projektben közel 5,5 milliárd forintból gazdálkodhat az együttműködő 15 szervezet.

Az Európai Bizottság 12 olyan nagyszabású, hosszútávú környezet-, természet- és éghajlatvédelmi projekt támogatásáról döntött 2018-ban, amelyekből – az Európai Unióban egyedülálló módon – 2 projektet egy szervezet, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. koordinálásában valósítanak meg – mondta el Béres András a sajtótájékoztatón.

A projekt hozzájárul a biológiai sokféleséggel kapcsolatos hazai és uniós politika hatékony végrehajtásához. Olyan intézkedésekkel fogja javítani az uniós védett területek hálózatának, a Natura 2000 területeknek a kezelését, mint az inváziós fajok elleni hatékony fellépés, célzott fajvédelmi beavatkozások vagy a modellgazdaságok létesítése. A gyepes élőhelyek védelme, megőrzése és fejlesztése azért is fontos számunkra, mert kulturális örökségünk részét is képezik – tette hozzá az ügyvezető.
Az egész országra kiterjedő projekt vezetője a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft., partnerei a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, Budapesti Erdőgazdaság Zrt., Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Magyar Természettudományi Múzeum, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Zöld Akció Egyesület.
Prommer Mátyás, a projekt szakmai vezetője elmondta, hogy – bár ezt kevesen tudják – a mérsékelt övi gyepek fajgazdagsága, biológiai sokfélesége a trópusi esőerdőkével vetekszik. Veszélyeztetettségük mértéke pedig, még azokénál is nagyobb. Az Európai Unión belül Magyarországon a legnagyobb a gyepek változatossága, amely a
homokpusztai és szikes gyepektől, az erdős sztyeppen és az ártéri kaszálókon át a dombvidéki legelőkig és a hegyi kaszálórétekig terjed. Ráadásul e gyeptípusok egy része hazánktól nyugatra már nem is található meg, így megőrzésük – fajaikkal együtt – a mi feladatunk.
A Grassland-HU LIFE integrált projekt fő célkitűzései között szerepel egy átfogó, gyepvédelmi stratégiát támogató szakmai anyag elkészítése, amely tartalmazza a természetvédelmi helyzetet és célkitűzéseket, fajvédelmi terveket, valamint gazdasági–szociális elemzéseket. Emellett több gyepes élőhelyet is helyreállítanak a projektben, ami többek között gyakorlati gyepkezelést (cserje és inváziós fajok irtása, legeltetés stb.), vízháztartás stabilizálást és csatornák betemetését jelentheti. Továbbá gyepekhez kötődő fajok gyakorlati védelmét is ellátnák a szakemberek (szöcskeegér, földikutya).
Az egyes konkrét természetvédelmi beavatkozások és kezelések hatásának felmérése érdekében, azokat minden esetben alapállapot-felmérés előzi meg. Az intézkedések megvalósítását követő monitoring-vizsgálatok lehetőséget biztosítanak a célfajok és élőhelyek természetvédelmi státuszában bekövetkező változások értékelésére és hosszútávú nyomon követésére.
A nagyszabású együttműködés célja a gyepek természetvédelmi helyzetének javítása; az unión belül Magyarország a letéteményese annak, hogy ezek az élőhelyek megmaradjanak.
Kézdy Pál, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakmai igazgatóhelyettese bemutatta a projektben tervezett tevékenységüket: közel 320 hektár Natura 2000 területet állítanak helyre őshonos bokrok és inváziós fajok eltávolításával.
Forrás: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.

Kapcsolódó

2022/1. - 7. Visitors from Kiskunság National Park

2022/1. - 7. Visitors from Kiskunság National Park

2022.08.23. 15:48
Besucher aus dem Kiskunság Nationalpark [13.06.2022-19.06.2022]Am Montag, den 13. Juni kamen Lara und Jakob dann mit nach Eger, um ein bisschen was vom Bükk Nationalpark zu sehen. Am ersten Tag bestiegen wir einen kleinen Aussichtspunkt in Szarvaskő und besichtigten das Western Gate Besucherzentrum.Dienstag unternahmen wir eine kleine Wanderung direkt vom Direktorat aus und am Mittwoch zum Tar-kő Aussichtspunkt. Auch für Marie und mich war dies einer der beeindruckendsten Orte, die wir im Bükk gesehen haben. Danach besichtigten wir gemeinsam mit einem Ranger das Plateau und er erklärte uns einiges über die vorkommenden Pflanzen und einen Schmetterling, der weltweit nur in einem sehr kleinen Umkreis auf dem Plateau zu finden ist. Anschließend fuhren wir zu einem sogenannten „Virgin Forest“, einem Wald, der weder von der Forstwirtschaft genutzt werden darf noch von Wanderern betreten. Somit soll der Wald sich ohne jeglichen Einfluss des Menschen entwickeln. Am Donnerstag fand eine Art Evaluation des Observatoriums und umliegender Attraktionen statt. Wir halfen bei der Vor- und Nachbereitung und nahmen an den Führungen teil. Am letzten Tag des Austausches besichtigten wir in Lillafüred die Szent István-Höhle und die Annahöhle. Bei der Szent István-Höhle handelt es sich um eine Tropfsteinhöhle, in der ein bestimmtes Klima herrscht, welches besonders gut für die Gesundheit sein soll. Deshalb ist ein bestimmter Bereich der Höhle für Touristen gesperrt. Hier haben Leute mit verschiedenen Krankheiten die Möglichkeit sich, mit Schlafsack oder Decke, für ca. drei Stunden täglich hinzulegen, um die Heilungsprozesse im Körper zu unterstützen.Nach diesen zwei gemeinsamen Wochen war der Austausch vorbei. In der Zeit konnten wir alle einiges über sowohl den anderen als auch den eigenen Nationalpark lernen.
Tovább olvasom