Globális Geopark Hálózat oklevél átadó Izlandon: A Bükk-vidék Geopark a 17. Európai Geoparkok Konferenciáján 2024.10.18. 12:30

2024. október 2-3-án tartották Reykjanesbærban a 17. Európai Geoparkok Konferenciáját, a Rejkjanes UNESCO Globális Geopark szervezésében. A konferencia ünnepélyes záróünnepségén adták át az okleveleket az újonnan csatlakozott 18 európai geoparknak, közöttük a Bükk-vidék Geoparknak is.

1. kép: Balról jobbra: Megyeri Balázs geopark szakmenedzser, Hegyi Tünde BNPI gazdasági igazgatóhelyettes, Rónai Kálmánné BNPI igazgató, Prof. Nickolas Zouros a Globális Geopark Hálózat (GGN) elnöke, dr. Kereskényi Erika geopark szakmenedzser, Dudás György BNPI általános igazgatóhelyettes

Geoparkunkat Rónai Kálmánné igazgató, Dudás György általános igazgatóhelyettes, Hegyi Tünde gazdasági igazgatóhelyettes, Megyeri Balázs és dr. Kereskényi Erika geopark szakmenedzserek képviselték a geopark munkaszervezetéből (1. kép).

A konferencián a geopark két szakmenedzsere, Megyeri Balázs és dr. Kereskényi Erika is előadást tartott. Megyeri Balázs a geoparkunk rövid földtani bemutatását követően, eddigi főbb megvalósult eseményeinket, projektjeinket, majd a jövőre vonatkozó stratégiai irányelveket vázolta fel a hallgatóságnak (2. kép).

2. kép: Megyeri Balázs, geopark szakmenedzser előadása a geoparkunk terveiről

Dr. Kereskényi Erika a geopark területén található csiszolt kőeszközök archeometriai kutatásáról, annak szellemi, kulturális örökségéről, geodiverzitásáról, ősi kereskedelmi útvonalak feltárásáról, és azok geoparkokon átívelő régi és új időbeli kapcsolatairól mesélt (3. kép).

3. kép: dr. Kereskényi Erika, geopark szakmenedzser a geopark archeometriai eredményeiről számolt be

A konferencián egy workshopban is érdekelt volt a Bükk-vidék Geopark. Ugyanis az Interreg Geotour Danube pályázat, melyben mi is partnerek vagyunk, workshopot tartott "Geoparki lehetőségek növelése" témakörben a résztvevőknek.

A konferencia befejező napján a résztvevők számos terepi program közül választhattak. Két vulkáni túrára indultunk külön-külön, melyek útvonala eltért, de alapvetően a Rejkjanes-félszigeten haladt és egy-egy állomásponton össze is kapcsolódott.

A Fagradalsfjall-túra, a legfrissebb kitörést mutató Geldingadalur vulkánhoz vezetett és az idén februárban evakuált közel 3000 ezer fős Grindavik településen kezdődött, ahol saját szemünkkel láthattuk az idei heves vulkanikus tevékenység okozta károkat és meghallgattuk a helyiek beszámolóját is a történtekről. Túránkat megkezdve a Slaga hegy oldalában felszaladtunk a Langihryggur hegy gerincére. A gerincen végigsétálva tőlünk keletre testközelből figyelhettük meg a 2021-es kitörés 150 millió köbméternyi kihűlt lávamezejét. A kihűlt lávamezők mellett a túravezetőtől megtudhattuk, hogy ezek a vulkánok már nem törnek ki, ám még forrón izzó láva nélkül is nagyszerű élmény bolygónk „legújabb földdarabjának” megtekintése. Ezután elértünk a 2021 és a 2022-es kitörések lávamezeinek határához (2022-ben csak 12 millió köbméter láva került a felszínre) és a távolban láthattuk a tavalyi kitörések "termését" is. Ugyan jórészt kihűltek már ezek a lávamezők, azonban sétálni rajtuk még tilos és balesetveszélyes, itt-ott még gőzölögnek (9-11. kép).

A 100 kráter-túrát, dr. Ari Trausti Guđmundsson vezette, aki az 1200-as években kitört monogenetikus vulkáni képződményekre kalauzolta el a geoparkos kollégákat. A 100 kráter tanösvény részben a Stampar lávamezőn keresztül vezetett (4. kép), mely a reykjanesi Valahnúkurból indult. Az út a reykjanesi geotermikus zónán, salakkúpokon, a Sýrfell tufahegyen és a Stampar-krátereken át vezetett. Majd durva pahoehoe-láván keresztül érkeztünk el Brimketillbe, a reykjanesi erőmű óceán felöli oldaláig (5. kép). A túra során megnéztük az amerikai és eurázsiai lemezek közötti hidat, ahol a lemezhatár „belép” Izland szárazföldjére (6-7-8. képek).

4. kép: Monogenetikus vulkánok hagyatékán, háttérben a rejkjanesi világítótorony és az Atlanti-óceán

5. kép: Holdbéli táj, a savas gőzök hatására agyaggá mállott bazalt mező

Megálltunk a Gunnuhver geotermikus területen, ahol a repedések közül a forró gázok és gőzök nagynyomással és rendkívüli hanghatással a felszínre törnek (8. kép).

6. kép: Észak-Amerikai és Eurázsiai lemezhatár

7. kép: Észak-Amerikai és Eurázsiai lemezhatár

8. kép: Nagynyomással kiáramló forró gázok és gőzök

A legenda szerint Gunna szellemről kapta a terület a nevét, amely megkeserítette az itt élők életét, ám 400 évvel ezelőtt egy papnak sikerült őt csellel az egyik repedésbe zárni. Ezután a Grindavik település melletti fagradalsfjalli vulkáni mezőt is megtekintettük és gyűjtöttünk mintákat a geoparki gyakorlógyűjteménybe.

9. kép: Fagradalsfjalli vulkáni mező előtt figyelmeztető tábla

10. kép: Fagradalsfjalli vulkáni mező gázhólyag-barlangjai

11. kép: Fagradalsfjalli vulkáni mező kötélfonatos lávái

12-14. képek: Rejkjanesi-félszigeten, az Atlanti-óceán partján. Magányos sziklaalakzatok állnak az óceánban, az abráziós tevékenység hatására

13. kép

14. kép

Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy a konferencián elhangzott előadásoknak és közös workshopoknak köszönhetően számos izgalmas beszélgetésben lehetett részünk, amely következtében sok új geopark partnerrel ismerkedtünk meg. Reményeink szerint ezek hosszútávú, gyümölcsöző kapcsolatokat eredményeznek.

15. kép: A 2021-es kitörés lávamezeje Langihyggur hegy gerincéről

16. kép: A 2022-es kitörés lávamezeje

17. kép: A Fagradalsfjall túra 2021-es kitörés lávamezejánek nyugati oldalán (a barna színnel jelölt területektől balra) a hegygerincen haladt végig, egészen a 2021-22 határig

Kapcsolódó cikkünk

A Bükk-vidék Geopark az UNESCO Globális Geopark Hálózat tagja

Kereskényi Erika
Geopark szakmenedzser
Megyeri Balázs
Megyeri Balázs
Geopark szakmenedzser

Kapcsolódó

2 Unterwegs mit Ranger / ​Our experiences  with the rangers

2 Unterwegs mit Ranger / ​Our experiences with the rangers

2023.04.19. 14:04
RonjaInsgesamt gibt es im Bükki Nationalpark 34 Ranger/Innen, die Aufgaben von Ranger/Innen sind sehr vielfältig. Die ursprüngliche Bedeutung ist die Betreuung eines Schutzgebietes, zu ihren Aufgaben gehören zum Beispiel Instandhaltungsarbeiten, sie kümmern sich um invasive, so wie schützenswerte Tier und Pflanzenarten, sie führen Exkursionen im Nationalpark und arbeiten an Forschenden Tätigkeiten. Häufig haben Ranger:Innen ein Gebiet in welchem sie Spezialisiert sind, so dass sich einige Ranger besonders gut mit Vögeln auskennen und andere mit Insekten oder Pflanzen. Als ersten Ranger durften wir Atila bei seiner Arbeit in Szilvásvárad begleiten, wir haben von ihm viel über die Relevanz von Biodiversität gelernt und warum Monokulturen so gefährlich für einen Wald sein können. Die Artenvielfalt von Pflanzen in einem Gebiet bietet vielen Tieren einen Lebensraum, deshalb ist eine kontrollierte Abholzung der Wälder kombiniert mit einer kontrollierten Aufforstung relevant für die Aufrechterhaltung von Artenvielfalt. So fällt es beispielsweise in Atilas Aufgabenbereich die Holzfällung zu kontrollieren. Wenn an den falschen Stellen oder zu viele Bäume gefällt werden, kann dies die Biodiversität in einem Gebiet gefährden. Deshalb gibt es genaue Pläne, welche Bäume gefällt werden dürfen. Bei der Aufstellung dieser Pläne gilt es die Interessen der Forstindustrie und die des Naturschutzes in Einklang miteinander zu bringen. Auch Totholz ist ein wichtiger Bestandteil des Nährstoffkreislaufs im Wald, da dieses durch Insekten und Pilze abgebaut wird und so wieder Nährstoff für neue Pflanzen darstellt. Deshalb ist es wichtig, dass Totholz nicht direkt aus dem Wald gebracht wird, sondern für einige Jahre im Naturkreislauf zu lassen. Weiterhin haben wir Fußspuren von Wölfen und Hirschen gesehen und durften etwas über die Verhaltensweisen dieser Tiere erfahren. Am 14. Oktober waren wir Wasservögel zählen, die Aufnahme des Bestandes ist wichtig um den Schutz von bedrohten Arten gewährleisten zu können, so kann erfasst werden wie sich die Rastbestände entwickeln. Ist eine Vogelart vor dem Aussterben bedroht, dann kann diese beispielsweise unter Artenschutz gestellt werden, so wird der Fortbestand gewährleistet. Außerdem haben wir die Bedrohung durch invasive Tierarten verstehen gelernt, so kann ein ehemaliges exotisches Haustier, welches achtlos in der Natur ausgesetzt wird dort eine Bedrohung für die heimischen Tiere sein. Außerdem haben wir Bieber Dämme gesehen und verstehen gelernt, welchen Einfluss sie aus auf das Pflanzenwachstum um den Damm herum haben können. In Verpelét haben wir an einer invasiven Pflanzen Kontrolle teilgenommen, hier haben wir Büsche rausgerissen, welche invasiv waren, da diese eine Bedrohung für die Artenvielfalt in Verpelét darstellen. Durch das Herausreißen der invasiven Büsche soll der Platz für die heimische Artenvielfalt erneut hergestellt werden. Die Wiesen bieten vielen Blumen einen Platz zum Blühen doch die Büsche stellen eine Konkurrenz in Bezug auf die zur Verfügung stehenden Mineralien da, weshalb es notwendig ist sie zu entfernen.
Tovább olvasom