Új fejezet kezdődik a Tarna-Lázbérc térség vizes élőhelyeinek védelmében 2025.05.16. 10:00

Nagyszabású, európai uniós támogatással induló fejlesztési program veszi kezdetét a Tarna-Lázbérc térség vizes élőhelyeinek megőrzése és helyreállítása érdekében 415 millió forint értékben. A kezdeményezés nem csupán a meglévő tavak és lápok ökológiai állapotának javítására összpontosít, hanem új, mesterséges vízfelületek létrehozását, valamint a kétéltűek biztonságát szolgáló terelőrendszerek kiépítését is magába foglalja – emelte ki Rácz András, az Agrárminisztérium államtitkára a Bánhorvátiban tartott sajtóeseményen.

A KEHOP Plusz program keretében a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kilenc jelentős projektet indít el, összesen 3,3 milliárd forint összegben. A támogatás legnagyobb részét a leromlott állapotú természetes élőhelyek rehabilitációja, valamint a veszélyeztetett fajok megőrzését szolgáló célzott beavatkozások teszik ki. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy ezek a fejlesztések nemcsak a természeti értékek, hanem a helyben élők és a jövő generációk számára is meghatározóak.

A fejlesztés a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet és a Lázbérci Tájvédelmi Körzet területén valósul meg, közvetlenül érintve országos jelentőségű védett és Natura 2000-es területeket is. Az elmúlt években a klímaváltozás és a vízháztartás átalakulása miatt számos értékes élőhely szűnt meg vagy száradt ki idő előtt a régióban, ami komoly veszélyt jelent többek között kétéltűekre, hüllőkre, szitakötőkre és madárfajokra.

A három legnagyobb tó – a Bodó-, a Kéri- és a Verőlápai-tó – hosszú távú fennmaradását mederkotrással és zsiliprendszerek korszerűsítésével biztosítják, lassítva ezzel a feltöltődésüket. Emellett a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzetben tizennégy, a Lázbérci Tájvédelmi Körzetben négy helyszínen alakítanak ki 100–300 négyzetméteres tavacskákat, amelyeket további 183 ponton kisebb, 2–50 négyzetméteres vízfelületek egészítenek ki. A Szentgyörgyi-patak felső szakaszán tereprendezéssel, a Mocsolyás-patakon rönkgátas szivárgók építésével segítik elő az árvízi vízvisszatartást, a holtmedrek és mélyedések vízellátását.

A fejlesztések közvetlenül támogatják a dunai tarajosgőte, a gyepi béka, a vöröshasú unka, valamint számos madár- és denevérfaj fennmaradását és szaporodását. A projekt egyik fő célja, hogy a kisebb vizes élőhelyek klímaváltozás és hidrológiai anomáliák okozta állapotromlását kezelje, hozzájárulva a változatos életközösségek hosszú távú megőrzéséhez – emelte ki az államtitkár. Külön figyelmet fordítanak a kétéltűek természetvédelmi helyzetének javítására, szaporodási lehetőségeik bővítésére, továbbá a betegségek és emberi zavaró tényezők hatásainak mérséklésére.

A Tarna-Lázbérc térség vizes élőhelyeinek fejlesztése példát mutat arra, hogyan teremthető meg a természet és az ember közös, fenntartható jövője. A mostani beruházások hosszú távon hozzájárulnak a térség biológiai sokféleségének megőrzéséhez, a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak csökkentéséhez és a helyi közösségek életminőségének javításához – zárta sorait Rácz András.

Kapcsolódó

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023.07.10. 16:00
Um ehrlich zu sein, haben mich Vögel im Allgemeinen noch nie so wirklich interessiert. Aber ich glaube, das liegt daran, da man sie sehr selten aus nächster Nähe zu Gesicht bekommt. Als ich mir die Vogelrettungsstation auf dem Gelände des Direktorats ansehen durfte, wurde mir klar, dass Vögel doch ganz interessant sind, wenn man sich näher mit ihnen beschäftigt!Als ich dann die Gelegenheit bekam, eine Gruppe von Rangern zu begleiten, welche die Adlernester und deren Eierbestand überprüfte, war ich natürlich sofort dabei. Wer möchte es sich schon entgehen lassen einen in freier Wildbahn lebenden Adler aus nächster Nähe zu sehen? Ich jedenfalls nicht.Genauer gesagt handelt es sich bei dieser Art um den Östlichen Kaiseradler (Aquila heliaca) (Für die Interessierten unter euch: https://de.wikipedia.org/wiki/%C3%96stlicher_Kaiseradler). Außerdem gibt es noch eine kleine Population an Seeadlern (Haliaeetus albicilla) in diesem Gebiet.An diesem Tag lag unser Fokus allerdings nur auf den Nestern des Kaiseradlers. Die Aufgabe bestand darin, den Bestand an Eiern in allen Nestern zu überprüfen, zu dokumentieren und anschließend abzuwarten, dass das Weibchen wieder zu ihrem Nest zurückkehrt. Es wurden zwei Gruppen gebildet. Gruppe Nr. 1 hatte die Aufgabe die Eier im Nest zu zählen. Dafür mussten wir (zum Glück) nicht etwa auf den Baum klettern, sondern bedienten uns modernster Technik in Form einer Drohne. Die zweite Gruppe beobachtete aus einer Entfernung von ca. 800 m das Nest per Fernglas und dokumentierte minutengenau, wann das Weibchen das Nest verließ und wann es, nachdem die Drohne wieder weg war, zu ihren Eiern zurückgekehrt war. Das konnte mal nur 15 Minuten dauern, mal mehrere Stunden. Zum Glück war ich in der ersten Gruppe. ;)Im Durchschnitt legen Kaiseradler 1-3 Eier. Bei unseren Nestern waren es meistens drei, also ein ziemlich guter Durchschnitt. Die kommende Kaiseradlergeneration ist somit gesichert. Bis wir die zehn Nester alle abgeklappert hatten, dauerte es eine Weile. Wir fuhren über endlose Felder und durch Niemandsland, wo sich unsere Wege immer wieder mit denen von Fasanen, Feldhasen und Rehen (ich habe noch nie an einem Tag so viele Rehe gesehen) kreuzten. Alles in allem ein sehr interessanter, tierreicher Tag, beendet natürlich mit einem obligatorischem Kaffee.
Tovább olvasom