Március 25-e a katolikus hit szerint Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, és 2024-től egyben a Magyar gyümölcs tájfajták jelesnapja is. Igazgatóságunk a jeles nap alkalmából március három egymást követő hétvégéjén oltónapot hirdetett egy-egy bemutatóhelyen - a Szeleta Park Látogatóközpontban Miskolcon, a felsőtárkányi Nyugati Kapu Látogatóközpontban és a mátrafüredi Harkály Házban -, melyek lebonyolításában szervezőpartnereink, a Magyar Környezetgazdálkodási és Vidékfejlesztési Társaság és az MCC Klímapolitikai Intézete nyújtottak segítséget.
A rendezvényeken nagy érdeklődést tapasztaltunk. Összesen 85-féle oltóvesszőt hoztak a résztvevők, ezekről kb. kétszáz oltvány készült. Az oltóvesszők közel fele (42) almáról származott, amit a körték (14), szilvák (12), cseresznyék (8), kajszibarackok (7) és naspolyák (2) követtek. Az almák között előfordult számos régi fajta, a teljesség igénye nélkül: fekete tányéralma, sóvári, rétesalma, húsvéti rozmaring, csörgőalma, Sándor cár almája, Török Bálint, lyánycsecsű, fehér téli kálvil. A körték közül érdemes megemlíteni a mézkörte, arabitka, nyári kármán és császárkörte fajtákat, a szilvák közül a zöld és fehér ringlót, beszterceit és veresszilvát, valamit a gönci magyar kajszit és a szomolyai cseresznyét. Ám ennél is több olyan idős fáról oltottunk, aminek a fajtanevére már nem is emlékeznek a mai tulajdonosok, hiszen sok esetben azokat még a szüleik, nagyszüleik ültették. Ezeknek az idős, gyakran beteg, kiszáradó fáknak az átmentése vált lehetővé a rendezvényeken, a néhány év múlva termőre forduló új oltványok gyümölcsei alapján pedig a fajták azonosítása is lehetővé válik.
Miért fontos természetvédelmi cél a régi gyümölcsfajták megőrzése?
A természetvédelemnek a vad fajok védelme mellett a kultúrnövények hagyományos, helyi tájfajtáinak megőrzése is feladata. A tájfajták önmagukban is jelentős genetikai és kulturális értéket képviselnek. Jelentőségük a jövőben nőhet is, mert a helyben adaptálódott fajták, változatok sok esetben a modern fajtáknál ellenállóbbnak bizonyulnak a klímaváltozás kihívásaival szemben. Emellett az idős gyümölcsfáknak gyakran a múltba visszanyúló, saját történetük van, a helyiek személyesen kötődhetnek hozzájuk. Utóbbit igazolja, hogy a 85 fa közül, amelyekről a rendezvények során oltottunk, a résztvevők által kitöltött kérdőívek alapján 51 hordoz érzelmi, lelki jelentőséget vagy nyújt esztétikai élményt tulajdonosainak.
Ezúton is köszönjük Kiss Balázsnak, a Magyar Környezetgazdálkodási és Vidékfejlesztési Társaság elnökének a program megvalósításában nyújtott pótolhatatlan szerepét!
Végezetül egy kis képes beszámoló:
1. A rendezvények szakmai előadásokkal kezdődtek:
 |  |
2. Így készültek az oltványok:
 |  |
 |  |
3. Az első oltványok április elejére már szépen fejlődésnek indultak és hamarosan kiültethetők (balról jobbra: alma, körte, kajszibarack és cseresznye):
 |  |  |  |
Jövő márciusban újra találkozhatnak velünk oltónapjainkon, várjuk Önöket 2026 tavaszán is szeretettel!
