Mezei hörcsögök mentése a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság dél-borsodi tájegységében 2019.12.05. 09:07

A Békés Megyei Hírlap 1998. júniusi számában a következőket olvashatjuk: „Tizenhatezer hektár termőterületet kellett újratelepíteni Dél-Békésben a hörcsögök pusztítása miatt.

Az elszaporodott rágcsálók csaknem 168 ezer hektáron garázdálkodnak. A legfertőzöttebbek a kígyósi, csanád-apácai, orosházi és kaszaperi területek. Bár a növény-egészségügyi és talajvédelmi állomás felmérései szerint mintegy 121 ezer hektáron már védekeztek a rágcsálók ellen, ha a tavaszi vetésű növények betakarítása után nem folytatják az irtást, a gazdák számolhatnak a hörcsögök „segítségére” az őszi betakarításban. A rágcsáló veszélyességi küszöbe hektáronként egy-két lakott lyuk. A megyében a legfertőzöttebb területeken a lakott hörcsöglyukak száma 100 és 300 között mozog.”

Mezei hörcsög (Cricetus cricetus)

Egy nőstény mezei hörcsög – kedvező esetben – évi három alkalommal kölykezik. Ez almonként 4-16 kölyköt jelent. Így ennek alapján a cikkben említett, „legfertőzöttebb területeken” hektáronként akár több ezer egyed lehetett az éves szaporulat. Főként, ha ehhez azt is figyelembe vesszük, hogy a nőstények hathetes korukban már ivarérettek.

Azonban a mérgezéses és csapdás védekezés annyira jól sikerült, hogy ez a szapora kisemlős sem bírta veszteségeit meghaladni, így az állomány oly mértékben megritkult, hogy 2008-tól a mezei hörcsög védett állat lett, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 25 000 Ft. Az egyedszám drasztikus csökkenését nem lehet azonban csak a csapdázás és a hörcsögirtás számlájára írni. Hozzájárult ehhez a gépesített mezőgazdasági technológia is, mint pl. a mélylazítás, és az a tény, hogy a gépesítés következtében minden évszakban lehet talajmunkát végezni. Ahol nem kell a mélylazításos technológiát is alkalmazni, ott még vannak mezeihörcsög-kolóniák.

A mezei hörcsög populációinak egyedszám-csökkenése olyan ritka és védett ragadozómadár-fajok táplálékbázisát is kedvezőtlenül érintette, mint a parlagi sas, a kerecsensólyom. Mellettük még számos további védett ragadozó fontos táplálékállata ez a kisemlős. A mezei hörcsög állományának gyérülésével párhuzamosan az élőhelyük is áthelyeződött. Ma már nemcsak a mezőgazdasági területeken vannak jelen, hanem egyre inkább behúzódnak a lakott területekre is. Itt azonban – hasonlóan a mezőgazdasági területekhez – szintén nem szívesen látott vendégek.

A mezei hörcsög jellegzetes színezetű, 140-400 g súlyú kisemlős. Az idősebb hímek kisemlősi mivoltukat meghazudtolva meglehetősen termetesek lehetnek. Jellegzetes színezetét alapvetően a vöröses-rozsdabarna hát- és testszőrzet adja, a fejen világos mintázattal, míg a hasuk sötétbarna vagy fekete. Fiatal példányaik is meglehetősen harciasak. Két lábra állva, fogaikat csikorgatva, morogva-fújva igyekeznek félelmetesnek tűnni, és ajánlatos óvatosan bánni velük, mert mozdulataik gyorsak, harapásuk pedig egyáltalán nem veszélytelen. Ez az eredendően száraz gyepterületekre jellemző faj a síkvidékek lakója. Hazánkban még a múlt század második felében az agrárélőhelyek jellemző kisemlőse volt, de nemcsak mezőgazdasági kártétele miatt irtották és irtják még ma is, hanem a prémje is keresettnek számított egykoron. Napi aktivitására jellemző, hogy szürkületkor indul táplálkozni, de ahol nem zavarják, vagy nagy létszámú az állománya, ott nappal is látható. Táplálékszerző útjai alkalmával elsősorban magvakat és friss növényi részeket keres, de elfogyasztja a rovarokat és rovarlárvákat, a gilisztákat, és alkalomadtán a nála kisebb mezei pockot is. A raktárába szállítandó magvakat, gyökereket és más növényi részeket a pofazacskójába gyűjti, majd a kotorékába visszaérve első lábai segítségével nyomkodja ki onnan azokat. Több kijárattal rendelkező vacka a földfelszín alatt akár két méter mélyen is lehet. A tavasztól őszig tartó időszakban ide halmozza fel a 15-30 kg tömegű, magokból és egyéb növényi részekből álló táplálékkészletét. Ugyan téli álmot alszik, de időnként felébred, és ilyenkor ebből a raktárából fogyaszt.

A mezei hörcsög a parlagi sas, az uhu, a kerecsensólyom, és a róka kedvelt zsákmánya. A molnárgörény a föld alatti üregekbe is utána megy, és ott fogja meg. A lakott területeken kutyák és macskák ugyancsak tizedelik állományukat.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén a dél-borsodi és a dél-hevesi részek számítanak még jelentősebb hörcsög-élőhelyeknek. Itt a lakott területeken is évek óta jelen van a faj.

A mezei hörcsög kotorékának bejárata belterületi konyhakertben

Szívesen fogyasztott tápláléka itt a sárgarépa

A kiskertekben, gyümölcsösökben megtelepedett példányok 8-10 cm átmérőjű járatainak nyílásai szembetűnőek, rágásnyomaik hasonlóképpen. Ahol a lakossági megkeresés a természetvédelmi őrszolgálathoz eljut, ott igyekszünk élve fogó csapdákkal menteni a fajt és csökkenteni a belterületi mezeihörcsög-állományt. A befogott példányokat – újabb kolóniák megalapozása érdekében – a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság saját vagyonkezelésű területeire telepítjük át.

Egy hím példány az élve fogó csapdában

2019 nyarán Igriciben és Tiszakesziben történtek mezeihörcsög-mentések a települések belterületeiről. Igriciben, a 2019. 08.09-2019.09.13. közötti időszakban 40 példányt fogtunk be az élve fogó csapdák segítségével. Ez idő alatt 8 példány pusztulásáról szereztünk tudomást. Ezeket a házi macskák kapták el. Vélhetően a hörcsög jelenléte a községben kiterjedtebb, de a lakosság legtöbbször „házilag” oldja meg a problémát: méreggel, illetve a portákon tartott kutyák és macskák fogják meg őket. A hörcsögmentés időszaka alatt több, végbeléből vérző, lelassult – feltehetően – mérgezett példány is előkerült. A Tiszakesziben kihelyezett 50 db csapda egy mezei hörcsögök által sűrűn lakott belterületi lucernaföldön volt telepítve, de a területet – feltehetően a kóbor kutyák – földúlták és a megfogott példányok egy részét elpusztították. Ennek ellenére 18 db mezei hörcsögöt sikerült áttelepíteni, de a csapdázást a kóbor kutyák és a macskák jelenléte miatt később föl kellett függeszteni. Ugyanebben az időszakban Poroszlóról 8 db állatot mentett őrkollégánk.

Mezei hörcsögök szabadon engedés előtt a BNPI saját vagyonkezelésű területén

Ha enyhe a tél, a mezeihörcsög-állomány nagy része jó fizikai kondícióban telel át, és élőhelyén már kora tavasszal megjelenik. Kérjük az érintett belterületek lakosságát, vegyék föl a kapcsolatot a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakembereivel, akik segítenek az állomány áttelepítésében.

Újra szabadon, - egy másik élőhelyen

A külterületekre kitelepített állomány a védett ragadozó madarak táplálékbázisát gazdagítja, míg a mérgezett példányok nem várt környezeti és természetvédelmi problémákat okoznak. A Magyar Madártani Egyesület sajtóközleményében a következőket olvashatjuk: „Sajnos az utóbbi két évben rohamosan nőtt a nem megfelelő módon alkalmazott rágcsálóirtó szerek következtében elhullott ragadozó madarak száma. A legnagyobb gondot egyértelműen a kereskedelmi forgalomban is kapható brodifakum hatóanyag-tartalmú készítmények okozzák, amelyek képesek felhalmozódni a táplálékláncban, és blokkolják a gerinces szervezetek véralvadási mechanizmusát, így külső és belső vérzéseket okoznak, és néhány napon belül a mérgezett állat kínhalálához vezethetnek. Ez a hatóanyag jelenleg Magyarországon az engedélyezési okiratban megjelölt módon, azaz kis dózisban, lakossági felhasználásra, kizárólag beltéren vagy zárt etetőállomásokon használható. A gazdálkodók és a lakossági fölhasználók a szabályozás ellenére a gyakorlatban sajnos ezt sok esetben figyelmen kívül hagyják, és az irtószert nagyobb mennyiségben, illegálisan, a felhasználási szabályoktól eltérő módon alkalmazzák mezőgazdasági és belterületeken. Az irtószer nem megfelelő alkalmazása 2015-ben már komoly vadgazdálkodási kárt is okozott, 80 őz és 10 mezei nyúl pusztulásához vezetett Békés megyében.” (Sarkadi 2019) Belterületen a szert elsősorban a házi- és a vándorpatkány vagy a mezei hörcsög gyérítésére használják. A táplálékláncba kerülő mérgezett egyedek elfogyasztása során a másodlagos mérgezés, nemcsak ragadozómadár-pusztulást okoz, hanem más ragadozók vagy akár háziállatok is mérgeződhetnek.

A mezei hörcsögök mentésében 2019-ben részt vettek: Barati Sándor, Balázsi Péter, Illyés Evelin, Seres Mihály Nándor, Soós Gábor, a természetvédelmi őrszolgálat tagjai, és Venyige Gergő, szakmai gyakorlatos egyetemi hallgató.

Felhasznált irodalmak:

Békés Megyei Hírlap, 1998 (53. évfolyam) 1998-06-02 / 127. szám

Sarkadi Péter (2019): Már megint tömeges sasmérgezés – de most máshogy.

Greenfo – Sajtóközlemény.(https://greenfo.hu/hir/mar-megint-tomeges-sasmergezes-de-most-mashogy/)

Kapcsolódó