Százmillió forint támogatást nyert a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a KEHOP Plusz program keretein belül a Bél-kői tanösvény felső bányaudvart érintő szakaszának kiépítésére, a cserépváraljai gabonahombárok állagmegóvására és a bükki panorámaúton, a Rejteki Kutatóháznál mini geopark létrehozására. A projekt nyitórendezvényét 2025. december 16-án Bélapátfalván tartották.
– A Széchényi Terv Plusz program keretében elnyert projektjeink fő célja a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén fellelhető védett fajok, élőhelyek megőrzése, de ez a ma bemutatott pályázatunk egy kicsit más, főleg ökoturisztikai tevékenységeket foglal magába – fejtette ki köszöntőjében Rónai Kálmánné igazgató. – Ebben szerepel tanösvény építés a Bél-kőn, gabonatároló hombárok állagmegóvása Cserépváralján, valamint egy mini geopark létesítése Rejteken. Mindegyik fejlesztéssel azt szeretnénk elérni, hogy az ide érkező turistáknak a megfelelő útvonalat kínáljunk, mindezt az itt található természeti értékek védelme érdekében. A bükki panorámaút mentén található Rejteki Kutatóház előtt szeretnénk kialakítani egy mini geoparkot: a projektből a térrendezés, a makettek létrehozásában a Bükk-vidék Geopark önkormányzatai működnek közre – részletezte a terveket az BNPI igazgatója.
Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára elmondta: a hazai nemzetipark-igazgatóságoknál a KEHOP Plusz Programban mintegy 60 projekt indul 42 milliárd forint értékben. A legtöbb tevékenység élőhely-rekonstrukció, aztán foglalkoznak az állattartási infrastruktúra fejlesztésével, majd az ökoturizmus és a természetvédelmi őrszolgálat a következő szelet, amire fordíthatnak forrásokat.
– A BNPI-nek összesen 9 projektje indul a KEHOP Pluszban, 3,3 milliárd forint értékben. A Bél-kő rendkívül gazdag botanikai értékekben, ezért fontos, hogy elkülönítsük azokat a területeket, ahová turistákat engedünk, de azokat is, amelyeket meg kell védeni tőlük. A projekt másik fókusza a Cserépváralján gabonatárolásra alkalmas, tufába vájt hombárok, amelyek a végvári időszakokban igen fontos szerepet töltöttek be a térségben. A mini geopark létrejöttével pedig abban bízunk, hogy aki majd ezt felkeresi, tovább is megy, hogy az ott látható értékeket teljes valójukban is láthassa a geopark településein – közölte az államtitkár, aki hozzátette: mindezt a sok feladatot persze csak a kollégák munkájával, elkötelezettségével lehetséges létrehozni.
Ferencz Péter, Bélapátfalva polgármestere felidézte: 2004-ben – mikor a Bél-kő bányát természetvédelmi területté nyilvánították – még nem tudták, hogy mi kerekedik majd ki ebből. Mi lesz a sok megszűnő munkahellyel, bányában dolgozó emberrel?
– Húsz év után, azt kell, mondjam, ez jól sikerült. Megmaradt némi ipar, de szemléletváltás után sokan tudtak új irányt venni, és megtalálni számításaikat a településen a természetvédelmi és a turisztikai szektorban. Létrejött egy tanösvény, amit nagyon sokan használnak. Nagyon örülök, hogy ez a fejlesztés, ami most kezdődik, a ciszterci apátság felújításával egy időben történik. Bízunk benne, hogy sok vendéget, látogatót vonzanak majd ezek az attrakciók – zárta köszöntőjét Bélapátfalva vezetője.
Ezek után Varga Orsolya pályázati referens, Csopják Tamás és Kleszó András természetvédelmi őrök szakmai előadások során mutatták be projektet. A Bél-kő a Bükki Nemzeti Park területéhez szervesen kapcsolódó, abba beékelődő országos jelentőségű védett természeti terület. Geológiai jellemzői, változatos földtani formációi élővilágának fajgazdagságát, változatosságát tovább fokozzák. A Bél-kő felszínalaktani sajátossága – a mészkőszirt rendkívül sajátos vegetációs összetétele mellett – az állatközösségek jellegét is alapvetően meghatározza.
A Bél-kő a korábban a területen üzemelő bánya bezárását követően – kiépített úthálózatának, könnyű megközelíthetőségének, szép kilátásának köszönhetően – mind a gyalogos, mind a kerékpáros túrázók számára kiemelt turista célponttá vált. Az ide irányuló jelentős turistaforgalom miatt a területen fellelhető kiemelt botanikai és faunisztikai értékek védelme érdekében tervezik a látogatható terület lehatárolását, a tanösvény fejlesztését.
Cserépvár, Vár-hegy oldalában 12 gabonatároló hombár található, melyek a vár feltárása mellett jelentős kultúrtörténeti értékkel bírnak. Ilyen nagy méretű, kőzetbe vájt gabonatároló vermek (hombárok) máshol nem nagyon ismertek. A hombárok szervesen illeszkednek a Bükkaljai kőkultúra megőrzendő és bemutatandó értékei közé, illetve a Bükk-vidék UNESCO Globális Geopark kapcsán is magas relevanciával bírnak. A hombárok és a közeli barlanglakás igen leromlott állapotúak, jelenlegi állapotukban nem méltóak bemutatásra, ezért 10 hombár és 1 barlanglakás természetvédelmi fejlesztését, állagmegóvását, bemutathatóságát tűzte ki célul a BNPI.
A hombárok történetéről a nyitórendezvényen dr. Szörényi Gábor András, a Herman Ottó Múzeum régészeti igazgatóhelyettese mesélt a résztvevőknek. Mint kiderült, már Tinódi Lantos Sebestyén is megénekelte ezeket a gabonatároló vermeket a „Summáját írom…” című énekes-verses krónikában. Cserépváralján kívül hazánkban még a boldogkői és sárospataki várban vannak ilyenek, de közülük a cserépváraljaiak emelkednek ki méretükkel, egyenként 50-100 m3 űrtartalmúak, s több ezer fő hosszú távú ellátására voltak alkalmasak. Unikalitásuk abban rejlik még, hogy világon csak itt, Cserépváralján és Valenciában látogathatók ilyen vermek. Ennek a projektnek segítségével méltó módon lehet majd bemutatni ezt a helyszínt, a Bükkaljai Kőkultúrát.
A rejteki mini geoparkot a BNPI üzemeltetésében lévő Rejteki Kutatóház területén alakítják majd ki. A területen évente több tábort is szerveznek általános és középiskolás korosztályú diákok számára, ahol természetismereti oktatással egybekötve ismerhetik meg a fiatalok a Bükk növény- és állatvilágát, természeti és geológiai értékeit. A terület elhelyezkedése ideálissá teszi a geopark megismertetését a környékre látogatók számára, hiszen olyan turisztikai desztinációk közelében kerül kialakításra, mint a Szeleta Park Látogatóközpont vagy a Bükki Csillagda.
A nyitórendezvény délutánján az érdeklődők terepi programon is részt vehettek a Bél-kő hegyen mint érintett projekthelyszínen, amely során a BNPI szakemberei a fejlesztésről és a jövőbeli elképzelésekről további tájékoztatást adtak.
