Kirándulás és térségfejlesztés táji szemlélettel, összefogással 2020.10.14. 13:22

Fél éves munka zárásaként került sor szeptember közepén Csokvaományban arra a fejlesztéspolitikai bemutatóra és beszélgetésre, melyet a Szent István Egyetem Tájépítészeti és Településtervezési Kara (Budapest) szervezett.

A fórumot megelőzően természetvédelmi őrünk fogadta a csoportot és kalauzolta a Dédestapolcsány-Nekézseny közti kiránduláson. A Nagy-hegy alatti túra során érintették a geológiai alapszelvényt, szó esett a Lázbérci Tájvédelmi Körzet természeti kincseiről, a természetvédelmi problémákról, tájhasználatban bekövetkezett változásokról és a gazdálkodás nehézségeiről. A szeptemberi nyárnak köszönhetően az atalantalepkék, zöld gyíkok, hollók mellett a félszáraz gyepek növényei közül Triumfetti-imolát és csillagőszirózsát is láthattak vendégeink. Hazánkban először 1982-ben nyilvánítottak növényeket országos szinten védetté, mindkét faj azóta áll törvényes oltalom alatt.

Csillagőszirózsa

A csillagőszirózsa mészkedvelő, 20-40 cm magas, gyakran polikormon-telepeket alkotó évelő faj. Szára és a levelei rövid, érdes szőrűek. A virágzatok 2–6 cm átmérőjűek, a középen ülő csöves virágok sárgák, a szélső, nyelves virágok ibolyás-kékek. Dekoratív megjelenése miatt régen szárazvirágként csokrokba is szedték. Elsősorban a Középhegység délies lejtőin, erdőssztyepjein, tisztásokkal tarkított száraz tölgyeseiben él, a tájegységben sokfelé előfordul.

Az őszirózsás gyep szélén a diákok a házi berkenyével is megismerkedhettek. Magyar neve a szláv brekinja szóból származik, tudományos elnevezése (Sorbus) pedig Plinius óta erre a fára utal. A házi berkenyét már korán termesztésbe fogták, emiatt eredete, elterjedése kettős megítélés alá esik. A ma leginkább elfogadott – archeobotanikai leletekkel is alátámasztott – nézet szerint a jégkorszakot követően húzódott fel a Földközi-tenger vidékéről, a Balkán irányából Magyarország területére. A csillagőszirózsához hasonlóan elsősorban a Középhegység melegebb erdeiben, déli oldalain, régi gyümölcsöseiben él. A Nagy-hegy felhagyott dűlőiben több impozáns fa magasodik. Szabad állásban méretes, gömb alakú, zárt erdőállományban keskeny, aránylag kis lombkoronát nevel. Májusban virágzik, bódító illatú virágai megporzását főként rovarok végzik. Apró körtére emlékeztető, fanyarkás, sajátos ízű termése szeptemberre érik be, amely lehullás után válik kásássá, fogyaszthatóvá. Azt és a berkenye mellett hajladozó húsos som bokrok terméseit többen meg is kóstolták. 2001 óta a házi berkenye is védett fáink sorába tartozik.

Házi berkenye

Az izzasztó túrát követően Csokvaomány Polgármesteri Hivatalában Tóth Zsuzsanna polgármester asszony látta vendégül a hallgatókat, akik Szilvácsku Zsolt PhD vezetésével mutatták be elkészült tanulmányukat. A végzős tájépítész hallgatók a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi őrszolgálata kalauzolásával már korábban, februári terepgyakorlatukon is jártak az Észak-Bükki Térség tíz településén, ahol egy komplex tájvédelmi és tájfejlesztési tervet kívántak elkészíteni. Sajnos a koronavírus járvány miatt a későbbi helyszíni gyűjtőmunkák, riportok elmaradtak, s a diákoknak jóval nehezebb körülmények közt távolról, a virtuális térben – internetes adatszolgáltatásra és a helyeik együttműködésére építve – kellett megoldaniuk a feladatot. A karantén ellenére sikerrel vették az akadályokat, s így eredményeiket megismertethették a térségben élőkkel.

A tanulmány középpontjában a települések (Bükkmogyorósd, Csernely, Csokvaomány, Dédestapolcsány, Farkaslyuk, Lénárddaróc, Nagyvisnyó, Nekézseny, Sáta, Szilvásvárad) térségi fejlesztése állt, tekintettel az előforduló nagyragadozó fajokra is. A négy témakörre bontható munka célja a természeti és kulturális örökség védelme; a táji adottságokon alapuló terület- és vidékfejlesztési célok meghatározása; a fenntartható térségi turizmus elősegítése; a táji örökség iránti érzékenyítés és az ökológiai szemléletformálás volt.

A hallgatók tanulmányának értéke nem csak az általuk megfogalmazott javaslatokban rejlik, hanem a vizsgálati részek dokumentálása révén olyan információforráshoz juttatja a térség lakóit, vállalkozóit, önkormányzatait és civil szervezeteit, amely a későbbi terveikhez is jó alapot nyújthat, valamint hozzájárulhat a tájhoz való kötődéseik, identitásuk megerősítéséhez is. A fórumot kötetlen hozzászólások sora és építő jellegű beszélgetés zárta.

Reméljük, a gyakorlatot szervező tanszékek nem engedik el a települések kezét és a BNP Igazgatósággal közösen rendelkezésükre állnak a jövőben is!


Kapcsolódó

2022/1. - 5. Ipolytarnóc: our stay in the wilderness

2022/1. - 5. Ipolytarnóc: our stay in the wilderness

2022.08.23. 15:40
Ipolytarnoc; Unser Aufenthalt im Nirgendwo[26.5.2022- 5.6.2022.; 28.6.2022.-7.7.2022]Während unseres Freiwilligendienstes wohnten wir insgesamt einen Monat in Ipolytarnóc, einmal Anfang Juni und einmal Anfang Juli. Das Visitorcenter gehört nicht direkt zum Bükk Nationalpark wird aber vom Direktorat mitverwaltet. Wir wohnten in einem der Gästehäuser am Waldrand und hatten immer mal wieder pelzigen Besuch durch den dort lebenden Kater. Unsere Arbeit war etwas anders als im Direktorat, wir saßen nicht im Büro sondern waren meist draußen unterwegs. Bevor wir nach Ipolytarnóc fuhren gab uns Balázs Excel Tabellen über verschiedene Wanderpfade rund um Ipolytarnóc. Unsere Aufgabe war die Pfade abzulaufen, die Infotafeln mit einem GPS-Gerät zu markieren und alles mit Fotos festzuhalten. Anschließend trugen wir alle Auffälligkeiten in den Tabellen zusammen. Eine weitere unserer Aufgaben war etwas sehr besonderes, Ipolytarnóc ist für seine Fülle und Qualität an Fossilien bekannt und noch ist längst nicht alles freigelegt. Wir durften die Ausgrabungen weiterführen und uns selbst als Archäologen versuchen. Die Arbeit machte viel Spaß aber natürlich war auch die Umgebung traumhaft schön. Unsere Unterkunft befand sich mitten im Wald, was wir durch kleine Ausflüge und Spaziergänge nutzen Während unseres zweiten Aufenthaltes fand die Reevaluation statt, mehr dazu können sie im Blogeintrag „Hoher Besuch in Ungarn“ lesen.
Tovább olvasom
2023/1 5. Butterfly studies

2023/1 5. Butterfly studies

2023.07.10. 15:54
Am heutigen Tage durfte ich zwei Ranger und einen aus Deutschland angereisten Forscher (juhuu) in ein Waldstück nahe Kerecsend begleiten. Der Forscher wollte die gefährdete Schmetterlingsart Maivogel (Euphydryas maturna) (Wikipedia-Link für die Interessierten: https://de.wikipedia.org/wiki/Maivogel ;) ) untersuchen, bzw. besser gesagt deren Raupen und Lebensraum.Der Maivogel kommt natürlicherweise in Ost- und Mitteleuropa vor, jedoch nur sehr lokal und die Populationen liegen weit verstreut. Leider ist er, wie so viele Arten, stark vom Aussterben bedroht (unter anderem aufgrund von Lebensraumverlust durch Forstwirtschaft und dem Einsatz von Insektiziden). In Deutschland gibt es beispielsweise nur noch vier verschiedene Populationen. In Ungarn gibt es noch eine etwas weitere Verbreitung (bei der letzten Zählung wurden etwa zwanzig Individuen festgestellt), unter anderem auf dem Gebiet des Bükk Nationalpark Direktorats in der Nähe der Kleinstadt Kerecsend. Aus diesem Grund ist der Forscher extra aus Deutschland angereist, um sich hier ein Bild der Lebensräume zu machen.Wir machten uns also auf die Suche nach den Raupen des Maivogels, welche für gewöhnlich an Eschen und Ligustern zu finden sind. Leider hat das Wetter mal wieder nicht mitgespielt (warum schneit es im April L ??) und die Raupen haben sich alle verkrochen, sodass nicht einmal der speziell darauf trainierte Artenspürhund die Raupen finden konnte.Alles in allem war es jedoch ein interessanter (wenn auch seeehr kalter) Nachmittag, bei dem ich wieder etwas Neues gelernt habe.Zum Abschluss haben wir uns noch bei einem Kaffee aufgewärmt und dann war es Zeit für den Feierabend!
Tovább olvasom