Kiállítás nyílt „A gyepek titkai” fotópályázat legjobb képeiből 2020.10.07. 11:00

A fotópályázat célja a gyepes élőhelyek értékeinek, jellemző növény- és állatfajainak bemutatása, népszerűsítése, és ezen keresztül a figyelem felhívása védelmük, illetve megőrzésük fontosságára.

A 2020-as – első alkalommal kiírt – pályázat témája a gyepes élőhelyek növényfajainak bemutatása volt. „A gyepek titkai” pályázatra 149 alkotó több mint 600 fényképpel nevezett.

A mérsékelt övi gyepek a leginkább veszélyeztetett, de a legkevésbé védett élőhelytípusok a világon. Kevesen tudják, hogy fajgazdagságuk, biológiai sokféleségük a trópusi esőerdőkével vetekszik.

Hazánk első természetvédelmi LIFE integrált projektje, a GRASSLAND-HU azt a célt tűzte ki, hogy a gyepes élőhelyek és az ezekhez kötődő fajok természetvédelmi helyzetét javítsa, és hosszú távon megőrizze.

A GRASSLAND-HU keretében a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. és a projektben résztvevő nemzeti park igazgatóságok és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara hagyományteremtő szándékkal fotópályázatot hirdettek. A beérkezett pályaművek közül választotta ki a héttagú zsűri a legjobb harmincat, valamint az első három helyezettet. Ezekből állt össze az országjáró vándorkiállítás anyaga, amelyet 2020. október 1-jén tekinthetett meg először a nagyközönség.

A nyáron, közel két hónapon át zajló pályázatra amatőr és profi fotósok küldhették be munkáikat, legfeljebb öt különböző fotót. Ez idő alatt több mint 600 fénykép érkezett, összesen 149 alkotótól. A Közönségdíj sorsáról a GRASSLAND-HU LIFE IP Facebook-oldalán lehetett szavazni.

A zsűri:

  • Bozzay Péter, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. ügyvezetője, a zsűri elnöke
  • Dr. Béres András, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. tanácsadója
  • Döbrösi Laura színművész
  • Dukát Zsófia, az Agrárminisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztályának főosztályvezetője
  • Joós Andrea, az élménybiológia blog alapítója, biológia tanár
  • Szekeres János természetfotós
  • Széll Antal természetfotós

Díjazottak:

1. helyezett: Litauszki Tibor Krókusz c. képe
2. helyezett: Abdelmagid Iván Molyhos ökörfarkkóró c. képe
3. helyezett: Koncz-Bisztricz Tamás Homoki árvalányhaj c. képe

A legtöbb tetszésnyilvánítást – összesen 465-öt –, így a Közönségdíjat Halász Alexandra Leánykökörcsin c. képe kapta.

Joós Andreának, az élménybiológia oldal alapítójának, szerzőjének felajánlásával egy különdíjat is átadtak. A Különdíjat Bödör Imre Benjámin Vad százszorszép c. képe érdemelte ki.

A kiállítás 2020. október 1. és 15. között ingyenesen megtekinthető a Herman Ottó Konferencia Központban (1223 Budapest, Nagytétényi út 190.) hétköznapokon 9 és 16 óra között. A járványhelyzetre tekintettel kizárólag maszkban és a bejáratnál elhelyezett kézfertőtlenítő használatát követően léphetnek be a látogatók az épületbe.

Ezután országjáró útjára indul a kiállítás a GRASSLAND-HU LIFE integrált projekt partnerei, a nemzeti park igazgatóságok látogatóközpontjaiba.

Elsőként, 2020. október 16. és 30. között a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület látogatóközpontjában lesz megtekinthető. Arról, hogy hol folytatja útját az őszi, majd a téli szünetet követően, a projekt weboldalán és Facebook oldalán tájékozódhatnak az érdeklődők.

2021 nyarán pedig ismét megnyílik „A gyepek titkai” fotópályázat, amelyre a gyepes élőhelyek állatfajait bemutató képekkel lehet majd pályázni.

A kiállítás képei itt tekinthetőek tekinthetők meg.

Szöveg forrása.


A LIFE IP GRASSLAND-HU (LIFE17 IPE/HU/000018) projekt az Európai Unió LIFE Programjának támogatásával valósul meg.
További infó: http://www.grasslandlifeip.hu

Kapcsolódó

2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom
2022/1. - 7. Visitors from Kiskunság National Park

2022/1. - 7. Visitors from Kiskunság National Park

2022.08.23. 15:48
Besucher aus dem Kiskunság Nationalpark [13.06.2022-19.06.2022]Am Montag, den 13. Juni kamen Lara und Jakob dann mit nach Eger, um ein bisschen was vom Bükk Nationalpark zu sehen. Am ersten Tag bestiegen wir einen kleinen Aussichtspunkt in Szarvaskő und besichtigten das Western Gate Besucherzentrum.Dienstag unternahmen wir eine kleine Wanderung direkt vom Direktorat aus und am Mittwoch zum Tar-kő Aussichtspunkt. Auch für Marie und mich war dies einer der beeindruckendsten Orte, die wir im Bükk gesehen haben. Danach besichtigten wir gemeinsam mit einem Ranger das Plateau und er erklärte uns einiges über die vorkommenden Pflanzen und einen Schmetterling, der weltweit nur in einem sehr kleinen Umkreis auf dem Plateau zu finden ist. Anschließend fuhren wir zu einem sogenannten „Virgin Forest“, einem Wald, der weder von der Forstwirtschaft genutzt werden darf noch von Wanderern betreten. Somit soll der Wald sich ohne jeglichen Einfluss des Menschen entwickeln. Am Donnerstag fand eine Art Evaluation des Observatoriums und umliegender Attraktionen statt. Wir halfen bei der Vor- und Nachbereitung und nahmen an den Führungen teil. Am letzten Tag des Austausches besichtigten wir in Lillafüred die Szent István-Höhle und die Annahöhle. Bei der Szent István-Höhle handelt es sich um eine Tropfsteinhöhle, in der ein bestimmtes Klima herrscht, welches besonders gut für die Gesundheit sein soll. Deshalb ist ein bestimmter Bereich der Höhle für Touristen gesperrt. Hier haben Leute mit verschiedenen Krankheiten die Möglichkeit sich, mit Schlafsack oder Decke, für ca. drei Stunden täglich hinzulegen, um die Heilungsprozesse im Körper zu unterstützen.Nach diesen zwei gemeinsamen Wochen war der Austausch vorbei. In der Zeit konnten wir alle einiges über sowohl den anderen als auch den eigenen Nationalpark lernen.
Tovább olvasom