Ismét működik a Vöröskői-alsó-forrás 2023.01.21. 14:35

A Bükkben nagy népszerűségnek örvendenek a Felsőtárkány határában fakadó látványos, időszakos források: Imó-kői-forrás, Feketelen-forrás, Vöröskői-felső-forrás, Vöröskői-alsó-forrás, mind közül a legnépszerűbb a legutóbb említett.

Szökőkútszerű kilövellése, részben mesterséges kialakításának is köszönhető. Működésük hidrogeológiai viszonyai máig nem tisztázottak teljes bizonyossággal. A források megindulásának előrejelzése ezért nagyon bizonytalan. Annyi a tapasztalatokból tudható, hogy általában a hegységben lévő hó elolvadásának hatására felduzzadó bükki karsztvízszint indítja el őket. Ez általában március közepe – április közepe közötti időszakban szokott bekövetkezni és szerencsés esetben nyár közepéig is aktívak maradhatnak a források. A tavalyi aszályos időszak megfosztott minket a működő források látványától. A csapadékos ősz, az enyhe és meglehetősen sok esőt szolgáltató tél pedig szinte előre jelezte, hogy a bükki karsztvízszint el fogja érni a kritikus magasságot, minek következtében források megindulhatnak, és ez néhány napja be is következett.

A januári működés egyáltalán nem szokványos, de az utóbbi tíz-tizenöt évben már többször előfordult. Volt eset, hogy a hegységben a decemberi hó egy januári meleg hullám hatására elolvadt, és ez idézte elő a szükséges karsztvízszint emelkedést, máskor egy izlandi vulkán, az Eyjafjallajökull kitöréseivel a levegőbe került vulkáni hamu okozott extrém csapadékos időjárást.

Az időszakos források működése csapadék utánpótlódás esetén hosszan elhúzódhat, de ha a csapadék megszűnik, vagy a hideg idő miatt hó formájában fog leesni, akkor néhány héten belül fokozatos hozamcsökkenés mellett az időszakos források elapadnak.

Aki látni szeretné őket és teheti, látogasson ki hozzájuk, de még ne ezekben a napokban, mert a Bükkben, az erősen felázott talaj most balesetveszélyes lehet.


Fotók: Zagyva Gergő erdészeti munkatárs (Saját Erdő Kezelési Csoport)

Kapcsolódó

Egerbakta - Baktató tanösvény

Egerbakta - Baktató tanösvény

2022.09.02. 09:05
Az egerbaktai tőzegmohás lápmedencék élővilágát, kutatástörténetét, a keletkezésükkel kapcsolatos hipotéziseket, valamint a környező natura 2000 terület természetvédelmi értékeit mutatja be a tanösvény.
A tavak egykor természetes közegükben élővizek voltak, ma már az un. eutróf tavak közé tartoznak. (Eutróf tavak: az oligotróf tavak természetes fejlődése ebbe az irányba tart. A tápanyag-ellátottság bőséges, a szervesanyag-termelés nagy. A fenékre kerülő elhalt szervezetek bomlása, valamint a bemosódó humusz jelentős oxigénmennyiséget fogyaszt, így az oxigénellátottság romlik. Feneküket vastagon borítja a tőzegsár. A bemosódó humusztól vizük rendszerint sötétbarna, oxigénkészletük nyáron teljesen elhasználódhat.) Röviden ez a jelenség akkor keletkezik, ha a természetes vízutánpótlás kevesebb, mint az elfolyás, illetve ha mindkettő minimálisra változik.
A három tavat körbe lehet járni. Az első kettő tó felszínét erősen benőtte a növényzet, viszont a harmadik (Felső-tó) megtekinthető. A lápot borító mohaszőnyeget jobbára a tőzegmoha képezi. Ez a faj elsősorban Észak-Európában a tajga övben és a magashegységekben gyakori, a Kárpát-medencére nem igazán jellemző. A Bükk klímája sem igazán kedvez nekik, mert csapadékszegény, de itt fennmaradásukat a hűvös mikroklíma is segítette. Sajnos már a láp a pusztulás tüneteit mutatja.A hazai Tőzegmohás láptavak megőrzése nagyon fontos számunkra. Egyrészt növény -és állatföldrajzi szempontból megőrizték azokat az elemeket, melyek a hűvösebb klímaidőszakok jellegzetes fajai voltak a Kárpát-medencében. Olyan különleges fajokkal rendelkeznek, melyek mára már Európa hűvösebb vidékeire jellemzőek, és a magashegységekbe húzódtak vissza. Másrészt a lápok lehetőséget biztosítanak múltunk megismerésére, így fontosak az egykori őskörnyezeti változások feltárásában is.
Az "egerbaktai tőzegmohás láptavak"-at 1978-ban nyilvánították védetté. A községtől gyalogosan 20 perc alatt megközelíthető terület szabadon látogatható. A gyalogtúrát kedvelők az almári vasútmegállóból sárga jelzésű turistaúton közelíthetik meg. Egerbakta felől a Tóvölgyön át kb. 25 km-re, a baktai Nagy tótól alig 70 méternyire, a Tóhegy oldalán fekszik a kis tőzegmohás láp, a tengerszint felett 280 m magasan. Mohaszintjében tőzegmohák által uralt fátlan láp. Mészben, tápanyagban szegény, savanyú talajú ill. vizű, kis kiterjedésű vizes élőhely, amelyben tőzegképződés zajlik. Az „egerbaktai tőzegmohás láp”, az ún. „Baktai-tavak” valójában három kör alakú tómederből (és öt kisebb, száraz mélyedésből) áll, amelyeket egy 600 méter átmérőjű, gyűrű-szerű gerincvonulat határol. A tavakat rejtő, vulkanikus kőzetekből, illetve kisebb részben átkovásodott homokból és aleuritból felépülő környezet határozott vulkánmorfológiai jegyekkel rendelkezik: nem elképzelhetetlen, hogy a Tó-hegy és közvetlen környezete egy vulkáni struktúra – vulkáni kúp, kráter; esetleg egy kitörési központhoz kapcsolódó utóvulkáni formaegyüttes – erősen lepusztult maradványa, nem lejtőmozgások hozták létre.
Tovább olvasom