Föld Napja 2019.04.22. 14:55

Április 22-én ünnepeljük a Föld Napját.

A Föld Napját először 1970-ben tartották az Egyesült Államokban – ezen a napon 25 millióan hallatták hangjukat a természet megóvása érdekében. Ennek az évnek azonban más szempontból is nagy jelentősége van, a WWF kétévente megjelenő Élő Bolygó Jelentése ugyanis az 1970-ből származó adatokhoz hasonlítja bolygónk állapotát, és a kép elkeserítően drámai: a gerinces fajok populációi 60 százalékkal csökkentek (a trópusokon pedig nem kevesebb, mint 89 százalékkal). Az élőhelyek eredeti biodiverzitása 1970-ben még 81,6 százalék volt, 2014-ben pedig már csak 78,6 százalék. Ez idő alatt az Amazónia 20 százaléka, globálisan a vizesélőhelyek 35 százaléka eltűnt. Bár a Föld Napja 1990-ben világmozgalommá vált, 1990 és 2015 között 129 millió hektárnyi erdő tűnt el a bolygó színéről. Pedig ahogy minden életet, úgy az emberét is ezek bonyolult hálózata tartja fenn.

Még mindig túl sokat fogyasztunk

Az emberiség végletes mértékű fogyasztását lassan már nem bírja el a bolygónk: tavaly augusztus 1-jére esett a Túlfogyasztás Világnapja, vagyis mindössze 7 hónap alatt elhasználtuk a Föld egy évre elegendő erőforrásait. Az emberek jelenlegi fogyasztásukat tekintve úgy élnek, mintha 1,7 Föld állna rendelkezésünkre. Pedig csak ez az egy bolygónk van, és a természet évente 125 billió dollár értékű szolgáltatást nyújt számunkra többek között termőtalaj, élelmiszer, friss víz és tiszta levegő formájában.

Túlzott fogyasztásunk következményeként azonban kritikus időszakkal kell szembenéznünk, hiszen ezek a természeti értékek veszélybe kerültek. 1950 óta a világ óceánjaiból közel 6 milliárd tonna halat és egyéb tengeri élőlényt fogtunk ki, becsült adatok szerint a tengeri madarak 90%-ának gyomrában műanyagdarabok találhatók, a koralloknak pedig már a felét elveszítettük, és ha így folytatjuk, akkor hamarosan a kihalás szélére juthatnak. Pedig a korallzátonyok körülbelül 200 millió embert óvnak meg a hatalmas viharoktól. Az édesvizek létünk alapját jelentik, mégis az utóbbi századokban az emberi tevékenység következtében a Föld vizesélőhelyeinek 87 százaléka elpusztult, arányuk az elmúlt 40 évben 30 százalékkal lett kevesebb. A 20. században a gerinces fajok között az édesvízi halak kihalási rátája a legmagasabb.

Mi sem mentesülünk a Föld terhelésének felelőssége alól: ha mindenki úgy élne, mint a magyarok, akkor 1,92 bolygóra lenne már szükség. De a túlfogyasztásunk mellett a természetes élőhelyeink eltűnésével is a globális trendeket erősítjük: mára hazánk folyóinak és természetes árterületeinek több mint 90 százaléka eltűnt.

Nem mindegy tehát, hogyan bánunk a természettel, hiszen saját létünk is ettől függ. Nem késő azonban cselekedni! 2020-ban a világ vezetői újabb célokat határoznak majd meg a biológiai sokféleség védelmében. Ahogy azonban a kormányoknak és a vállalatoknak, úgy az egyéneknek is saját felelőssége, hogy milyen döntéseket hoz, miként éli mindennapjait: fenntartható életmóddal, fogyasztásunk csökkentésével, a műanyagtermékek használatának mellőzésével mi is sokat tehetünk saját környezetünk és egyetlen otthonunk megóvása érdekében.

A fenntarthatóság mindannyiunk számára kihívás, jut tennivaló a magánemberek, a döntéshozók és a vállalatok számára egyaránt. Ezért a Föld Napjához köthetően indítja el együttműködését a Budapest Bank és a WWF Magyarország, melynek célja a pénzintézet környezeti hatásának csökkentése.

Forrás: wwf.hu, fotó: AdomeStock

Kapcsolódó

2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom