Finnországban gyűrűzött vörös vércsére bukkantak 2020.05.12. 15:43

A vörös vércse -Falco tinnunculus Linnaeus 1785- Európában a legelterjedtebb és az egyik leggyakoribb ragadozómadár.

Európa valamennyi országában, a zárt erdők kivételével, minden élőhelytípusban megtalálja életfeltételeit. Elterjedési területének északi és keleti részén jellemző a vonulás, míg a többi területen elsősorban a fiatalok vonulnak, kóborolnak. Magyarországon az állomány nagyobb része délre vonul, de mindig akadnak idősebb példányok, akik maradnak. Tavasszal, márciusban térnek vissza költőhelyeikre.

A vonulás a legveszélyesebb időszak egy madár életében. Fiatalon főleg ki vannak téve, a tapasztalatlanságuknál fogva, időjárási viszontagságoknak, táplálékhiánynak, fajtársak és egyéb agresszívabb fajok vegzálásának, valamint az emberi tevékenység okozta veszélyeknek. Rövid távon, még mindig kevesebb az ilyen veszélyforrás és európai környezetben az aktuális jogi védelmeknek köszönhetően a vadászat talán nem, míg az elektromos vezetékhálózat kevésbé ér el olyan tömeges pusztításokat, mint ezt az afrikai kontinensen inkább tapasztalhatjuk.


Szűkebb hazánk, dél-heves madárvilága, a terület mozaikosságának köszönhetően nagyon változatos. A mezőgazdasági kultúrtájban gyepek, fasorok, kisebb erdőfoltok, vízfolyások-vízállások színesítik a képet, ami gazdag táplálékkínálatával csábítja az „átutazókat” és a költeni szándékozó madarakat egyaránt. Ragadozó madarak közül a vörös vércse az egyik legáltalánosabb és mindenki által is jól ismert faj. Jelentős költőállomány található a területen, akik nagyon kényelmes módon mások által épített fészkekben nevelik fiókáikat. Ahol ők megtalálják a számításaikat ott szinte bármiben leköltenek, legyen az szarkák, varjak, ölyvek, hollók által épített fészek. Az ember által épített környezetet sem vetik meg, legyen az városi környezet, tanya vagy épp gyár-magtár épülete. Előszeretettel költ mesterséges költőládákban is, a számukra kihelyezett vércseládákat a szakemberek elsősorban olyan területekre helyezik ki, ahol nem áll rendelkezésre egyéb költésre alkalmas fészek.

Nagyfüged határában intenzív mezőgazdálkodást tapasztal az ember, hatalmas egybeművelt területekkel, kevés vad számára is alkalmas búvóhellyel, fasorral, cserjésekkel. A megmaradt fákon kihelyezésre kerültek vércsék, baglyok, szalakóták számára költésre alkalmas mesterséges odúk, ládák lehetőséget teremtve, ezen fajoknak a terület kolonizálására. A terület része a Hevesi-sík Natura 2000 madárvédelmi területnek, így a természetvédelmi kezelő (BNPI) fontos feladata a kijelölésül szolgáló védett fajok helyzetének erősítése, állományuk stabilizálása.

Áprilisban, ezen költőládák ellenőrzése folyamán a természetvédelmi őrszolgálat az egyik vörös vércsék által már jól ismert és használt láda alatt egy elpusztult példányt talált. A madár lábán gyűrű volt, így a standard eljárásnak megfelelően az országos madárgyűrűzési központtal vettük fel a kapcsolatot. Itt gyűlnek össze az országos gyűrűzési adatok és itt kerülnek értesítésre is a külföldi gyűrűzési központok. Az értesítést követően most kaptuk vissza az adatokat a megtalált madárral kapcsolatban.

A fiatal madarat 2018.06.23-án gyűrűzték Liperi település közelében Finnországban fiókaként és 2020. április 6-án került kézre Nagyfüged határában. Ez 1757 km-es távolságot jelent, 1 év 9 hónap és 23 nap távlatában. Az elpusztulás oka ismeretlen.

A Magyar Madárvonulási Atlasz alapján Finnországból kerül kézre a második legtöbb példányszámban vörös vércse -14 pld.-, ami bizonyíthatja, hogy a tőlünk északabbra élő állomány a Kárpát-medencén keresztül vonul dél felé, valamint egy részük csak idáig vonul. A finnországi madarakat szinte kivétel nélkül fiókaként jelölték.

A természetvédelmi őrszolgálat elkötelezett a természeti értékek megőrzése iránt, védelme és bemutatása elsődleges a szerepkörében. Legyen az ritka és fokozottan védett, páratlanul szép Boldogasszony papucsa vagy egy „teljesen átlagos, hétköznapi” madár, mint a vörös vércse, mindennek és mindenkinek megvan a helye és szerepe a természeti értéktárban.

Óvjuk, védjük környezetünket!

Kapcsolódó

8 Unsere Erfahrungen als Freiwillige in Ungarn

8 Unsere Erfahrungen als Freiwillige in Ungarn

2023.04.19. 14:31
Seit fast fünf Monaten sind wir nun schon hier in Ungarn und arbeiten im Direktorat des Bükk-Nationalparks. Schon etwas emotional schauen wir auf den letzten Monat und die Zeit, die uns noch in unserem Freiwilligendienst bleibt. Aber vor allem schauen wir voller Dankbarkeit auf die Zeit, die wir hier schon verbracht haben. Der sechsmonatige Freiwilligendienst hier in Ungarn war für uns beide die erste lange und vor allem alleinige Reise ins Ausland und am Anfang haben wir uns natürlich unsere Gedanken gemacht, ob alles so verlaufen würde, wie wir es uns erhofften. Wenn wir eins gelernt haben, dann ist es, dass man aus schwierigen Situation am besten lernen kann und dass Erfahrungen – egal ob gute oder schlechte – uns als Menschen wachsen lassen. In unserer Zeit hier hatten wir das Glück, vor allem gute Erfahrungen machen zu dürfen: Wir haben die Gastfreundschaft vieler Ungar:innen kennengelernt, Freundschaften fürs Leben geknüpft und sind ein ganzes Stück eigenständiger geworden. In den letzten fünf Monaten sind wir viel gereist, haben unser Bestes im Ungarisch lernen gegeben und viele neue Menschen kennengelernt. Des Weiteren haben wir einen Einblick in die Natur des Bükk-Gebirges und die vielfältigen Aufgaben des National- und Geoparks gewinnen können. Besonders bei der Arbeit mit den Ranger:innen war es spannend, ihren Blick auf Bio- und Geodiversität vermittelt zu bekommen. Aber nicht nur die Vielfalt der Natur haben wir ganz neu betrachten und verstehen gelernt, wir haben auch gelernt zuzuhören. Wenn wir mit Freund:innen und Verwandten von Zuhause telefoniert haben, wurden wir oft gefragt, wie Ungarn und seine Menschen denn so seien. Während der Zeit hier haben wir gelernt, dass es keine einfache Antwort auf diese Fragen gibt; es ist nicht leicht zu sagen, wie ein ganzes Land ist oder alle Menschen in diesem Land sind. Denn jeder Mensch ist ein Individuum mit eigener Geschichte und eigenem Blick auf die Welt. Wir können bloß zuhören und versuchen, zu verstehen, wie die einzelnen Menschen denken, ohne etwas verallgemeinern zu wollen. Und mit je mehr Menschen wir uns unterhalten haben, desto vielschichtiger wurde unsere Sichtweise. Denn wie in jedem Land haben die Menschen auch hier ganz unterschiedliche Sichtweisen und Perspektiven auf unterschiedliche Themen – egal ob im Alltag, bei Persönlichem, der Lebensweise oder Politik. Der Freiwilligendienst hat uns gelehrt, dass ganz viel Schönes geschehen kann, wenn man etwas Neues ausprobiert, offen an Herausforderungen herangeht und einfach mal „ja“ sagt. Beim Einleben hat es sehr geholfen, uns unser Zuhause gemütlich einzurichten und mit Fotos, Pflanzen und Kerzen zu personalisieren sowie die Stadt Eger und ihre Menschen möglichst gut kennenzulernen. Momentan nehmen wir zum Beispiel an einem Jumping-Kurs teil; mit vielen Einheimischen Sport zu machen, ist jedes Mal ein Highlight unserer Woche. Uns hat dieser Auslandsaufenthalt im Rahmen eines Freiwilligendienstes unglaublich stark bereichert und können ihn aus vollem Herzen weiterempfehlen. Wir wünschen dir alles Gute für die nächste Reise! Marei und Ronja
Tovább olvasom