Elkezdődik a „Komplex élőhelyfejlesztési program a Hevesi-síkon” 2025.05.09. 13:35

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a Széchenyi Terv Plusz program keretében nyert támogatást a projekt megvalósítására, aminek célja a Dél-Hevesi Tájegység területén egy komplex tájrehabilitációs program megvalósítása vizes élőhelyek rehabilitációjával, vizesélőhely-fejlesztésekkel, időszakos vízállású fertők és mocsárrétek revitalizációjával.

A projekt részét képezi fák, facsoportok őshonos fafajokkal történő fafajcserés átalakítása, új facsoportok, fasorok létrehozása, kis kiterjedésű szántóföldek esetében gyeptelepítés, valamint az invazívan terjedő lágy- és fásszárúak elleni védelem. A projekt 600 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatás segítségével valósul meg.

A támogatási intenzitás: 100%. A projekt tervezett fizikai befejezése: 2028.12.31.

A projektnyitó rendezvényünknek a hevesvezekényi Vágány Közösségi Színtér adott otthont. A programon részt vett dr. Pajtók Gábor és Szabó Zsolt országgyűlési képviselő, Lászka Kristóf, Hevesvezekény polgármestere, a pályázat szakmai ismertetését Borbáth Péter, a Dél-Hevesi Tájegység természetvédelmi őre tartotta meg.



A fejlesztés célja a védett, illetve közösségi jelentőségű fajok, valamint a közösségi jelentőségű élőhely-típusok természetvédelmi helyzetének javítása, a szükséges ökológiai feltételek megteremtése. Elsődleges szempont, hogy a fejlesztés eredményeként a kedvezőtlen természetvédelmi helyzetű közösségi jelentőségű fajok és élőhely-típusok természetvédelmi helyzete javuljon.

A projekt megvalósítása során a vizesélőhely-fejlesztés alprojekt célja a korábbi, alapvetően vízvisszatartásra épülő élőhely-rekonstrukciók továbbfejlesztése a Rakottyás mocsár, a Ludasi-csatorna, a Bútelki-csatorna területén. A vízkormányzás újratervezésével hatékonyabbá válik a vízgazdálkodási rendszer. A vizes alprojekt célterületei közül természetvédelmi szempontból a Rakottyás- és Ludas-csatorna környezete is értékes madárélőhelynek tekinthető, számos közösségi jelentőségű vízi-, parti- és ragadozómadárfaj számára jelent fészkelő- vagy táplálkozóhelyet.

A projektben – komplexitása lévén –, jelentős a gyepek természetvédelmi célú fejlesztése alprojekt. A gyepek természetvédelmi célú fejlesztése területi kiterjedésük növelését, az inváziós, tájidegen növények okozta élőhelyi problémák kezelését célozza. A pályázatban érintett vizes élőhelyeken és gyepterületeken túl a fás élőhelyek fejlesztése is cél. Ezen területek részben üzemtervezett erdőterületek, másrészt erdő művelési ágú területek a Dél-Hevesi Tájegység területén. A projektben érintett erdők alapvetően őshonos állományok, országos jelentőségű védett természeti területek, valamint Natura 2000 területek. A fás alprojekt célterületei közül Hevesvezekény, Pély és Tarnaszentmiklós községhatárokban találhatóak olyan erdőfoltok, melyek több ragadozómadárfaj – köztük kiemelten a kék vércse – fészkelőhelyét képezik.


Kapcsolódó

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023.07.10. 16:00
Um ehrlich zu sein, haben mich Vögel im Allgemeinen noch nie so wirklich interessiert. Aber ich glaube, das liegt daran, da man sie sehr selten aus nächster Nähe zu Gesicht bekommt. Als ich mir die Vogelrettungsstation auf dem Gelände des Direktorats ansehen durfte, wurde mir klar, dass Vögel doch ganz interessant sind, wenn man sich näher mit ihnen beschäftigt!Als ich dann die Gelegenheit bekam, eine Gruppe von Rangern zu begleiten, welche die Adlernester und deren Eierbestand überprüfte, war ich natürlich sofort dabei. Wer möchte es sich schon entgehen lassen einen in freier Wildbahn lebenden Adler aus nächster Nähe zu sehen? Ich jedenfalls nicht.Genauer gesagt handelt es sich bei dieser Art um den Östlichen Kaiseradler (Aquila heliaca) (Für die Interessierten unter euch: https://de.wikipedia.org/wiki/%C3%96stlicher_Kaiseradler). Außerdem gibt es noch eine kleine Population an Seeadlern (Haliaeetus albicilla) in diesem Gebiet.An diesem Tag lag unser Fokus allerdings nur auf den Nestern des Kaiseradlers. Die Aufgabe bestand darin, den Bestand an Eiern in allen Nestern zu überprüfen, zu dokumentieren und anschließend abzuwarten, dass das Weibchen wieder zu ihrem Nest zurückkehrt. Es wurden zwei Gruppen gebildet. Gruppe Nr. 1 hatte die Aufgabe die Eier im Nest zu zählen. Dafür mussten wir (zum Glück) nicht etwa auf den Baum klettern, sondern bedienten uns modernster Technik in Form einer Drohne. Die zweite Gruppe beobachtete aus einer Entfernung von ca. 800 m das Nest per Fernglas und dokumentierte minutengenau, wann das Weibchen das Nest verließ und wann es, nachdem die Drohne wieder weg war, zu ihren Eiern zurückgekehrt war. Das konnte mal nur 15 Minuten dauern, mal mehrere Stunden. Zum Glück war ich in der ersten Gruppe. ;)Im Durchschnitt legen Kaiseradler 1-3 Eier. Bei unseren Nestern waren es meistens drei, also ein ziemlich guter Durchschnitt. Die kommende Kaiseradlergeneration ist somit gesichert. Bis wir die zehn Nester alle abgeklappert hatten, dauerte es eine Weile. Wir fuhren über endlose Felder und durch Niemandsland, wo sich unsere Wege immer wieder mit denen von Fasanen, Feldhasen und Rehen (ich habe noch nie an einem Tag so viele Rehe gesehen) kreuzten. Alles in allem ein sehr interessanter, tierreicher Tag, beendet natürlich mit einem obligatorischem Kaffee.
Tovább olvasom