Egy hét egy faj 1. - a 40 éves Mátrai Tájvédelmi Körzetet ünnepeljük 2025.10.06. 14:57

A Mátrai Tájvédelmi Körzetet 1985-ben hozták létre a Mátra hegység központi részén. A védetté nyilvánítás célja a területen található földtani értékek, a táj jellegét meghatározó felszínformák, a felszíni vizek, a természetes növénytársulások, a védett növény- és állatfajok megőrzése, a felüdülést is szolgáló erdei- és gyógyklíma megóvása és fenntartása volt. A Mátrai Tájvédelmi Körzet fennállásának 40. évfordulóját ünnepelve, hetente megjelenő cikksorozatunk keretében az év végéig hétről hétre bemutatunk egy-egy, a területre jellemző emblematikus fajt.



A pannongyík

A pannongyík (Ablepharus kitaibelii fitzingeri) a vakondgyíkfélék – közismertebb néven szkinkek – (Scincidae) családjába tartozó siklószeműgyíkok nemének Magyarországon is előforduló egyetlen európai képviselője. Elterjedési területe a Földközi-tenger keleti medencéjére jellemző, áreája Törökországtól egészen Szlovákiáig felhúzódik.

A pannongyík előfordulási adatai a Mátrában

A faj igen kistermetű, maximális testhossza 12-15 cm. Testének színe a bronzosbarna különböző árnyalatait mutatja, oldalán sötétebb sáv fut végig. Átlátszó szemhéjai összenőttek, így pislogásra nem képes. A nemek között nincs szemmel látható különbség. Gyíkunk négy lábacskája igen aprócska, a kifejlett állat mozgását önmagában nem tudja kiszolgálni, ezért törzse kígyózó mozgásával halad előre – akár jelentős sebességgel. Fiatal példányainak farka feltűnő, vöröses színezetű, ahogy más szkink fajoknál is megfigyelhető, csak azoknál a kék szín a jellemzőbb. Ennek a jelenségnek akár a ragadozók elleni védekezésben is lehet szerepe, az élénk farok magára vonhatja a figyelmet ezzel megteremtve a menekülés esélyét. Számos esetben találkozhatunk a faj csonka, vagy épp' regenerálódó farkú példányaival, szinte minden korosztályban.

Kifejlett pannongyík

Inaktív időszakait – mely egyaránt jelentheti a téli, hideg időszakot és a napsütötte, forró napokat – a talajban, repedések között, üregekben tölti. Aktív időszakában a környezeti viszonyokhoz alkalmazkodva hol napsugárzásnak kitett foltokon melegszik, máskor az erős, direkt napsütés elől félárnyékba húzódik. A Mátrában legfontosabb élőhelyei az erdőssztyepp erdők, így a bokorerdők, illetve melegkedvelő tölgyesek és nyíltabb cseres-tölgyesek tisztásai, szegélyei. Tipikusan élőhely-mozaikokhoz kötődő állat, legtöbbször lejtősztyepprétek, sziklagyepek is részét képezik élőhelyeinek.

Regenerálódott farkú rejtőzködő példány

Az állat különleges életmódú, az avar között legalább annyit mozog, mint a felszínen. Emiatt, nyílt gyepszinttel jellemezhető élőhelyein belül azokat a foltokat részesíti előnyben, ahol jelentős mennyiségű fűavar és fákról lehulló lombavar is jelen van.

A pannongyík jellegzetes élőhelyei a keskenylevelű árvalányhaj dominálta sztyepprétek

Az élőhely-mozaikokat kifejezetten szereti a pannongyík

A pannongyík Magyarországon fokozottan védett faj, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 250 000 Ft. Jelentősége miatt Igazgatóságunk kiemelt figyelemmel fordult a faj felé. Folyamatos adatgyűjtésekkel igyekeztünk újabb előfordulásait azonosítani, hogy elterjedési területéről, az általa benépesített élőhelyekről és a felmerülő természetvédelmi problémákról minél átfogóbb képet kaphassunk. Jelenleg állandó monitoring helyszíneken vizsgáljuk az állományviszonyokat, valamint kutatási és élőhely-kezelési programon keresztül vizsgáljuk az élőhelyben bekövetkező változások pannongyíkra gyakorolt hatásait.

A vadkizárás és annak pannongyíkra gyakorolt hatásait vizsgáljuk az elkerített kvadrátokban és a mellettük lévő kontroll négyzetekben

Kijelenthető, hogy számos, a fajt és élőhelyeit veszélyeztető tényező mellett (ilyenek lehetnek az inváziós növények – akác, bálványfa – térhódítása az élőhelyein, a szukcesszió előrehaladása, a technikai sportok, az erdészeti tevékenységek vagy a kivadult házimacskák predációs nyomása) legfontosabb természetvédelmi probléma a növényevő nagyvadfajok élőhelyi degradációt okozó rendkívül magas egyedszáma.

Nagyvad által degradált pannongyík élőhelyek

Legfőképp a muflon, valamint a dám rágása és taposása következtében az aljnövényzet olyan mértékű pusztulása következik be, mely során lecsökken az állományalkotó fűfajok és a lombavar aránya, miközben ezzel párhuzamosan a csupasz talajfelszínek aránya jelentősen megnő. Ebben a megváltozott környezetben a pannongyík már nem találja meg életfeltételeit. Célunk, hogy az élőhelyein végbement degradációs folyamatok megálljanak és megindulhasson a regeneráció.

Pannongyík méretarányosan

Fotók és térkép: Harmos Krisztián és Magos Gábor

Kapcsolódó

2023/1 5. Butterfly studies

2023/1 5. Butterfly studies

2023.07.10. 15:54
Am heutigen Tage durfte ich zwei Ranger und einen aus Deutschland angereisten Forscher (juhuu) in ein Waldstück nahe Kerecsend begleiten. Der Forscher wollte die gefährdete Schmetterlingsart Maivogel (Euphydryas maturna) (Wikipedia-Link für die Interessierten: https://de.wikipedia.org/wiki/Maivogel ;) ) untersuchen, bzw. besser gesagt deren Raupen und Lebensraum.Der Maivogel kommt natürlicherweise in Ost- und Mitteleuropa vor, jedoch nur sehr lokal und die Populationen liegen weit verstreut. Leider ist er, wie so viele Arten, stark vom Aussterben bedroht (unter anderem aufgrund von Lebensraumverlust durch Forstwirtschaft und dem Einsatz von Insektiziden). In Deutschland gibt es beispielsweise nur noch vier verschiedene Populationen. In Ungarn gibt es noch eine etwas weitere Verbreitung (bei der letzten Zählung wurden etwa zwanzig Individuen festgestellt), unter anderem auf dem Gebiet des Bükk Nationalpark Direktorats in der Nähe der Kleinstadt Kerecsend. Aus diesem Grund ist der Forscher extra aus Deutschland angereist, um sich hier ein Bild der Lebensräume zu machen.Wir machten uns also auf die Suche nach den Raupen des Maivogels, welche für gewöhnlich an Eschen und Ligustern zu finden sind. Leider hat das Wetter mal wieder nicht mitgespielt (warum schneit es im April L ??) und die Raupen haben sich alle verkrochen, sodass nicht einmal der speziell darauf trainierte Artenspürhund die Raupen finden konnte.Alles in allem war es jedoch ein interessanter (wenn auch seeehr kalter) Nachmittag, bei dem ich wieder etwas Neues gelernt habe.Zum Abschluss haben wir uns noch bei einem Kaffee aufgewärmt und dann war es Zeit für den Feierabend!
Tovább olvasom