Mit tegyünk, ha farkassal találkozunk?
A médiában egyre többször olvasható, hogy farkasra utaló nyomokra bukkantak igazgatóságunk működésének területén.
Tovább olvasom
Bogarak a komposztból 2022.08.22. 13:20
A Kelet-Cserháti Tájvédelmi Körzet tőszomszédságában lakom egy kis lélekszámú faluban, ahol a mai napig sokan fűtik fával otthonaikat. A méterben beszerzett tűzifát gyakran udvaraikban vágják darabokra, amely során jelentős mennyiségű faforgács és fűrészpor keletkezik.
Ezt rendszerint elégetik. Pedig nem is sejtik, hogy ezzel a „hulladékkal” a természet védelmét is szolgálhatnák.
A kert elkülönített részében ún. barna komposzt képezhető belőle. Saját tapasztalataim alapján számos bogárfaj lárvája jelenhet meg az évek alatt egymásra rétegzett keményfa forgácsban. Ezek közül most – a lemezescsápú bogarak rendjébe tartozó – néhány fajt emelnék ki. Az első néhány év után a gyakorinak számító aranyos rózsabogár (Cetonia aurata) és olajzöld virágbogár (Protaetia cuprea) fajok jelennek meg. Az ezt követő években viszont a védett márványos virágbogár (Protaetia lugubris) és pompás virágbogár (Protaetia aeruginosa) báb-gubóinak megjelenéséhez is volt szerencsém. Az utóbbi faj imágójának kifejlődéséhez eredetileg öreg lábon korhadó fákra volna szüksége, amiben erdeink manapság nem bővelkednek.
Pompás virágbogár Fotó: Balogh Diána, forrás: izeltlábúak.hu, licenc: CC BY 4.0
Komposzt gyűjtögetésem hetedik évében megjelent személyes kedvencem, a szintén védett fajnak számító orrszarvúbogár (Oryctes nasicornis), ami az elkövetkező években rendszeres vendéggé vált kertemben. Ez a faj valamikori élőhelyein jellemzően nagyméretű idős tölgyfák korhadásnak indult törzsében és vastag gyökereiben fejlődött.
Orrszarvú bogár Fotó: Joó Miklós
A fenti fajok mellett persze még számos értékes bogárfaj veheti birtokba a felhalmozott faanyagot, melyek közül a védettséget élvező nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) megjelenésével is számolni lehet. Ez a néhány példa is bizonyítja, hogy az ember kis energia befektetéssel és viszonylag rövid idő alatt számos, köztük védett fajnak teremthet szaporodási feltételeket, amire természetes élőhelyeiken egyre kevesebb lehetőség adódik.
szerző
Kapcsolódó
