Beszámoló a 2025 nyári Bikk Betyár természetismereti táborunkról 2025.07.15. 16:15

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Környezeti Nevelési Csoportja 2025. június 23-27. között hatodik alkalommal tartotta meg „Bikk Betyár” bentlakásos táborát a 12-18 éves korosztály részére.

Első délelőttünkön a visszajáró táborosaink már ismerősként köszönthették Schmotzer András botanikus kollégánkat, aki ezúttal a közösségi adatgyűjtésről tartott izgalmas előadást. Hétköznapjainkat egyre több helyen szövi át a mesterséges intelligencia, kérdés, hogyan tudjuk ennek előnyös oldalait kiaknázni. A természetvédelem szempontjából pozitív példaként emelhetőek ki a közösségi adatgyűjtést segítő, népszerűsítő, és rendkívüli mértékben megkönnyítő alkalmazások. Egyik ilyen az iNaturalist nevű applikáció, melynek felhasználói felületét mutatta be András. A csütörtöki túrára tervezett adatgyűjtést megalapozva átismételtük a fontosabb beporzó csoportok (méhek, zengőlegyek, lepkék) tulajdonságait, és házi méhlegelőnkön rögtön meg is figyeltük őket. Az idei tábor sajnos újfent egy csapadékhiányos júniusra esett, az egyre gyakrabban előforduló aszályos évek kapcsán a héten kiemelt figyelmet szenteltünk a kétéltűek csoportjának. Délután a hazai kétéltűfajokat ismertük meg a legfontosabb határozóbélyegek beazonosítása révén. A napot esti denevérlessel zártuk, törpe-, vízi- és szőröskarú denevérek akadtak Gombkötő Péter zoológiai referens hálójába.

A keddi napon bakancsot húztunk, Bélapátfalváról túráztunk vissza, a Gilitka-kápolna, Szarvaskő és a Les-rét érintésével. Szarvaskő határában Balázsi Péter természetvédelmi őr várt bennünket, a madárgyűrűzés természetvédelmi vonatkozásairól beszélgetett velünk, miközben egy ökörszemre is gyűrű került. Sötétedés után egy nagyszerű csillagászati előadást hallhattunk többek között kisbolygók felfedezéséről, a csillagászati távcsövek „evolúciójáról”, majd a csillagos égbolt látványosságaival is megismerkedhettünk Kellei István tolmácsolásában.

A harmadik napon a közeli Oldal-völgyi tavakhoz sétáltunk el, mintavevő edényekkel és hálókkal felszerelkezve. Az ebihalak és bajszos békák mellett a tó gazdag makrogerinctelen faunáját vizsgálhattuk meg. Sötétedés után fényt kerestünk az éjszakában, szentjánosbogarakat csodáltunk a Kő-közi tanösvényen, majd éjjeli lepkéket csapdáztunk Korompai Tamás zoológiai referens segítségével.

A csütörtöki túrát a Cserépfalu melletti Túrbuckánál indítottuk, majd a Kőporos-szurdok és az Ördögtorony nevű kaptárkő érintésével kapaszkodtunk fel az idős, méltóságteljes hagyásfákkal tarkított Mész-tetőre. A tetőről a Dobi-rétre jutottunk, ahol András újra csatlakozott hozzánk, és belevágtunk a hétfőn előre egyeztetett adatgyűjtésbe. Ezúttal mindenki igazoltan használhatta a telefonját, igyekeztünk minél több fajt lencsevégre kapni a rét élővilágából. A lenyűgöző Kő-völgyön keresztül érkeztünk meg Cserépváraljára, innen vitt minket vissza a szafaribusz Felsőtárkányba. Este feltöltötte András a fajokról készült fotóinkat az iNaturalist alkalmazásba, ahol együtt azonosítottuk be őket az alkalmazás segítségével, és saját szemünkkel láthattuk hogyan változnak – szakavatott határozók jóváhagyása útján – a fotóink tudományos szintű adatokká.

Pénteken kvíz délelőttöt rendeztünk: a hét élményeiről, tapasztalatairól és a táborlakók saját érdeklődési köréből állítottuk össze a feladatokat, melyeket három fős csapatokban próbáltak megoldani a gyerekek. Búcsúzás előtt nem maradt el az ajándékozás sem, és – a hagyományhoz híven - a hét eseményein készült fotókat is megtekintettük.

Köszönjük a bizalmat, jövőre veletek ugyanitt!

Kapcsolódó

8 Unsere Erfahrungen als Freiwillige in Ungarn

8 Unsere Erfahrungen als Freiwillige in Ungarn

2023.04.19. 14:31
Seit fast fünf Monaten sind wir nun schon hier in Ungarn und arbeiten im Direktorat des Bükk-Nationalparks. Schon etwas emotional schauen wir auf den letzten Monat und die Zeit, die uns noch in unserem Freiwilligendienst bleibt. Aber vor allem schauen wir voller Dankbarkeit auf die Zeit, die wir hier schon verbracht haben. Der sechsmonatige Freiwilligendienst hier in Ungarn war für uns beide die erste lange und vor allem alleinige Reise ins Ausland und am Anfang haben wir uns natürlich unsere Gedanken gemacht, ob alles so verlaufen würde, wie wir es uns erhofften. Wenn wir eins gelernt haben, dann ist es, dass man aus schwierigen Situation am besten lernen kann und dass Erfahrungen – egal ob gute oder schlechte – uns als Menschen wachsen lassen. In unserer Zeit hier hatten wir das Glück, vor allem gute Erfahrungen machen zu dürfen: Wir haben die Gastfreundschaft vieler Ungar:innen kennengelernt, Freundschaften fürs Leben geknüpft und sind ein ganzes Stück eigenständiger geworden. In den letzten fünf Monaten sind wir viel gereist, haben unser Bestes im Ungarisch lernen gegeben und viele neue Menschen kennengelernt. Des Weiteren haben wir einen Einblick in die Natur des Bükk-Gebirges und die vielfältigen Aufgaben des National- und Geoparks gewinnen können. Besonders bei der Arbeit mit den Ranger:innen war es spannend, ihren Blick auf Bio- und Geodiversität vermittelt zu bekommen. Aber nicht nur die Vielfalt der Natur haben wir ganz neu betrachten und verstehen gelernt, wir haben auch gelernt zuzuhören. Wenn wir mit Freund:innen und Verwandten von Zuhause telefoniert haben, wurden wir oft gefragt, wie Ungarn und seine Menschen denn so seien. Während der Zeit hier haben wir gelernt, dass es keine einfache Antwort auf diese Fragen gibt; es ist nicht leicht zu sagen, wie ein ganzes Land ist oder alle Menschen in diesem Land sind. Denn jeder Mensch ist ein Individuum mit eigener Geschichte und eigenem Blick auf die Welt. Wir können bloß zuhören und versuchen, zu verstehen, wie die einzelnen Menschen denken, ohne etwas verallgemeinern zu wollen. Und mit je mehr Menschen wir uns unterhalten haben, desto vielschichtiger wurde unsere Sichtweise. Denn wie in jedem Land haben die Menschen auch hier ganz unterschiedliche Sichtweisen und Perspektiven auf unterschiedliche Themen – egal ob im Alltag, bei Persönlichem, der Lebensweise oder Politik. Der Freiwilligendienst hat uns gelehrt, dass ganz viel Schönes geschehen kann, wenn man etwas Neues ausprobiert, offen an Herausforderungen herangeht und einfach mal „ja“ sagt. Beim Einleben hat es sehr geholfen, uns unser Zuhause gemütlich einzurichten und mit Fotos, Pflanzen und Kerzen zu personalisieren sowie die Stadt Eger und ihre Menschen möglichst gut kennenzulernen. Momentan nehmen wir zum Beispiel an einem Jumping-Kurs teil; mit vielen Einheimischen Sport zu machen, ist jedes Mal ein Highlight unserer Woche. Uns hat dieser Auslandsaufenthalt im Rahmen eines Freiwilligendienstes unglaublich stark bereichert und können ihn aus vollem Herzen weiterempfehlen. Wir wünschen dir alles Gute für die nächste Reise! Marei und Ronja
Tovább olvasom