Az utolsó szalmaszál - Mit kerestek a fecskék a „fűben”?! 2024.09.24. 10:31

A Közép-Európában pusztító Boris nevű ciklon nyomán kialakult szélsőséges jelenségek közül, az egyik legszomorúbb a tömeges fecskepusztulás volt. Valószínűleg alig van az országban valaki, aki személyesen nem tapasztalta, vagy a közösségi és egyéb médiából ne értesülhetett volna róla.

Az éppen afrikai telelőhelyeikre vonuló, főként füsti- és molnárfecskék állományának igen jelentős részét végzetesen érintette a hirtelen beállt szokatlan hideg és a tartós, viharos esőzés, amely napokon át lehetetlenné tette, hogy e kis testtömegű madarak táplálékhoz jussanak. Mint közismert, a fecskék repülő rovarokkal táplálkoznak, amelyek a hideg és az eső miatt eltűntek…

A levegőből.

A szeptember eleji csapadékos napokon a bükki hegyi réteken meglepő jelenség volt megfigyelhető; az eső intenzitásának enyhülésekor jó néhány füstifecske jelent meg, látszólag a „semmiből” és kizárólag azok fölött a vegetációfoltok fölött repkedtek igen-igen alacsonyan a szitáló esőben, amelyek a kaszálások során visszamaradtak. Feltűnő volt ezzel szemben, hogy a viszonylag nagy kiterjedésű gyepterület legnagyobb része, amely már ilyenkor rég rövidre van vágva, egyáltalán nem vonzotta őket.

Kaszálásból kihagyott sáv a Bükk egyik hegyi rétjén

Mivel kíváncsiak voltunk, hogy a „lábon hagyott”, látszólag már élettelenre száradt növényzet mit kínálhat számukra, fűhálóval „megmintáztuk” mind a lekaszált, mind a kaszálatlan területet. A fűhálózás módszerével ugyanis a gyepben található ízeltlábúakról, elsősorban rovarokról lehet mennyiségi adatokat gyűjteni.

Fűhálózás a kaszált és kaszálatlan területrészek ízeltlábú „kínálatának” összehasonlítására

A vizsgálatunk eredményei azt mutatták, hogy a kaszálatlanul hagyott, magasabb gyepben hétszer-nyolcszor annyi ízeltlábút (pókot, poloskát, legyet, bogarat, kabócát, hernyót) lehetett megszámlálni, mint a lekaszált részeken.

Visszahagyott gyepfoltból vett tipikus minta

A nyár folyamán lekaszált, rövid, újonnan kisarjadt gyepről vett tipikus minta

Tapasztalatainkat összefoglalva elmondhatjuk, hogy a júliusi és augusztusi kaszálások folyamán visszahagyott, elszáradtnak tűnő vegetációban sokkal nyüzsgőbb, fajgazdagabb és tömegesebb volt az élővilág, mint a kaszálást követően kisarjadt, rövid, „szép zöld” gyepben.

Mi lehet a célja és jelentősége ezeknek a kaszálatlanul hagyott sávoknak, foltoknak a gyepterületeken, amelyek lehetnek nagyobb kiterjedésű rétek, kisebb erdei tisztások, de akár a saját kertünk, telkünk is?

Kaszálásból kihagyott foltok bükki hegyi réteken

Egyrészt ezáltal biztosíthatjuk, hogy a gyepben található virágos növények egy része magot tudjon érlelni és bizonyos növényfajok ne „kopjanak ki” az élőhelyről. Másrészt, hogy az itt élő, gyakran igen fajgazdag rovarvilág egyes egyedei túlélhessék a táplálkozó-, illetve búvóhelyül szolgáló magasabb növényzet eltűnését és szaporodhassanak is. Igen lényeges szerepet töltenek be a megporzó rovarok; hártyásszárnyúak, lepkék, bogarak stb. életében, hiszen a kaszálás miatt hirtelen eltűnő virágszőnyegből ezáltal maradhatnak vissza legalább kis részek, melyek számukra továbbra is nektárt és pollent szolgáltatnak. Ez a magasabb vegetáció azonban sokszor a földön fészkelő madaraknak is szaporodási helyül szolgál, menedékként lehetővé teszi számukra a fészekalj felnevelését.

Mindezeken túl, - mint a szeptember eleji időjárási krízis megmutatta; a kaszálatlanul visszahagyott területrészek, végső esetben, a fecskéknek is életmentő táplálkozási lehetőséget nyújthatnak a számukra kritikus időszakokban.

Ezért mindig érdemes belegondolni, hogy a viszonylag gyorsan lezajló gépi kaszálással a gyep élővilágának szempontjából milyen extrém változás következik be, méghozzá mennyire rövid idő alatt! Ugyanakkor ezt a pusztító hatást van lehetőségünk mérsékelni kaszálatlan foltok, sávok visszahagyásával.

Védett területeken és Natura2000 gyepeken jogszabály* is kötelez a terület 5-10% közötti részének kaszálatlanul hagyására, ám a gyepekhez kötődő gazdag növény- és állatvilág érdekében, a speciális, jogi védelmet élvező területeken kívül, akár saját kertünkben, vagy egyéb, jó természeti állapotú gyepes területünkön is megvalósíthatjuk ezt a jó gyakorlatot.


*269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól /4. § (1) értelmében a terület legalább 5, legfeljebb 10%-át – beleértve a természetvédelmi érdekből hatósági határozattal elrendelt eseti korlátozással érintett földterületeket is – kaszálásonként változó helyen kaszálatlanul kell hagyni.

Kapcsolódó

5 Ipolytarnóc

5 Ipolytarnóc

2023.04.19. 14:21
Ronja:Das Naturschutz Gebiet Ipolytarnóc wird vom Bükk Nationalpark Direktorat verwaltet, hier durften wir vom 21. bis zum 27. November helfen und lernen. Das Naturschutzgebiet ist eine Fundstätte für eine Vielzahl von Fossilien, wie Haifischzähne, Blattabdrücke, versteinerte Bäume und Tier-Fußabdrücke. In unserer Zeit in Ipolytarnóc durften wir viel über die Geschichte des Naturschutzgebietes erfahren, eine Vulkankatersstrophe vor etwa 20 Millionen Jahren bewahrte die Fauna und Flora im Gebiet. Auf verschiedenen Naturlehrpfaden ist es möglich viel über die Relikte der geologischen Vergangenheit des Naturschutzgebietes zu lernen.Die Zeit in welcher wir in Ipolytarnóc waren liegt in der Nebensaison, weshalb weniger Ökotourismus stattfindet, trotzdem konnten wir bei verschieden Aufgaben helfen. So haben wir nicht nur viel gelernt, sondern beim Laub fegen, Zaun reparieren und Häcke schneiden geholfen. Beim Laubfegen in Ipolytarnóc haben wir einige der Arbeiter:Innen kennen lernen dürfen, von welchen wir etwas über die Pflanzen und die Vergangenheit des Naturschutzgebietes lernen konnten. Aber auch das Häcke schneiden und Zaun reparieren war eine spannende Erfahrung, bei der wir einiges lernen konnten. Weiterhin haben wir viele Lehrpfade besichtigt und viele Fossilien anschauen dürfen, Imre welcher in Ipolytarnóc arbeitet hat uns die verschiedenen Teile des Besucherzentrums gezeigt und so konnten wir beispielsweise den versteinerten Baum betrachten, welcher auf dem Foto zu sehen ist. Durch die Kiefer mit einem Durchmesser von acht Metern und einer Länge von fast hundert Metern, wurde das Naturschutz gebiet bekannt. In dem Besucherzentrum gibt es viele interaktive Möglichkeiten für die großen und kleinen Besucher die Geschichte des Naturschutzgebietes kennenzulernen. Es gibt beispielsweise ein 4D Kino über die Tiere, welche früher in der Region gelebt haben und eine spannende Ausstellung mit verschiedenen Fossilien.
Tovább olvasom