Kiskő, Szilaspagony

2
Kiskő
Kiskő

Látogatható geosite.

Helyi jelentőségű védett természeti terület


Fekvése, megközelítése

A védett terület említésénél gyakran találkozhatunk a "bárnai Kiskő" elnevezéssel is, holott a terület közigazgatásilag Szilaspogonyhoz tartozik. A 379 m magas Kiskő bazaltja a Medves-Ajnácskői bazaltvidék keleti szélén, erdővel borított területen 25-30 méterrel emelkedik ki a környezetből. A Kiskő vulkáni kúpját legegyszerűbben Szilaspogony településtől érhetjük el, a Cikorád-völgyben haladó földúton keresztül északnyugatról, a Kiskő-nyak felől. Jelzett turistaúton Bárna település felől a Kék, majd Kék kereszt jelölésű turistaúton kereshetjük fel.

Keletkezése, felszínalaktani jellemzők

A Kiskő földtani felépítését vizsgálva számos különleges felfedezést tehetünk. A kúp alsó kétharmada sárga színű, homok, homokkőrétegekből épül fel, csak a csúcson bukkan elő a vulkáni kőzet. A 20-25 millió éves, 50-100 m mélységű tengerben keletkezett nagy vastagságú homok, homokkő összletére egy sekély tengeri, majd egy szárazföldi folyóvizi rétegsornak kellene következnie. A Kiskő környékén ezek hiányoznak, vagy az erózió lepusztította, vagy lokálisan nem fejlődtek ki, vagy a fedettség miatt nem kerültek felszínre.
A vulkáni keletkezésű, ún. „alsóriolittufa” a Kiskő csúcsánál valószínűleg közvetlenül a glaukonitos homokkőre települ, ennek foszlányai ismertek. A riolittufára nem következnek a környékben jól ismert széntelepek. Több, mint 15 millió év üledékei és vulkáni képződményei hiányoznak a Kiskőről. Valószínűleg ezek kialakultak, de a bazaltvulkanizmust megelőző szárazföldi szakaszban az erózió áldozatai lettek. A bazaltvulkanizmus 2,4 millió éve zajlott le több szakaszban. Első szakaszban a kirobbant kürtőn keresztül bazalttufa kerület a felszínre, ebből a kürtőkörül egy tufasánc alakulhatott ki. A második szakaszban a központi kürtőn keresztül egyre nagyobb méretű, ún. bombák és tömbök kerültek a felszínre, ezek a jelenlegi csúcs anyagát alkotják. A vulkáni működés utolsó szakaszában ezt egy bazalttelér törte át.

Növény-és állatvilága

A szikla és környező erdői az alábbi növényeknek nyújtanak élőhelyet. A molyhos-tölgyes bokorerdőkben, szárazabb cseres-kocsánytalan tölgyesekben bazalt alapkőzeten is igen elterjedt a pukkanó dudafürt (Colutea arborescens). Elszigetelt populációkban van jelen az ujjas keltikének (Corydalis solida). Szurdokerdőkben valójában oligocén kori rétegek omladékain a berki aggófű (Senecio hercynicus) fordul elő. Tölgyesekben, bükkösökben szórványosan a kardos madársisak (Cephalanthera longifolia) és a kislevelű nőszőfű (Epipactis microphylla) is megtalálható. Molyhos tölgyesekben, cseres-kocsánytalan tölgyesekben szórványosan felfedezhető a sárgás sás (Carex michelii). A területen igen kicsiny, fragmentális populációi élnek a délies kitettségű oldalak bazalt váztalajain a hegyi árvalányhajnak (Stipa pennata). A kétlevelű sarkvirág (Platanthera bifolia), a réti szegfű (Dianthus deltoides) és a bársonyos kakukkszegfű (Lychnis coronaria) példányait is megtalálhatjuk a területen.
A sziklacsúcs közelében a védett kardoslepke (Iphiclides podalirius) és fecskefarkú lepke (Papilio machaon) több példányát láthatjuk repülni, az idősebb tölgyfák a szarvasbogár (Lucanus cervus)számára nyújtanak ideális élőhelyet, ezen faj ritka változata az ab. capreolousis megtalálható a területen.

Látnivalók

A Kiskő leglátványosabb és legizgalmasabb része a bazaltban kialakult barlangja. A csúcsról nyílik egy „természetes” bejárata, amely méretét tekintve a barlangüreggel együtt egy 14 m-es akna. Továbbá van egy mesterségesen kialakított vízszintes tárója is. A barlang keletkezésére vonatkozóan több magyarázat is született. Korábban a bazaltban megrekedt gázhólyaggal, később a tektonikai mozgások hatására történő kialakulással magyarázták. A barlangról a legkorábbi írott emlék 1865-ből származik. A monda szerint ürege „kincsrejtő”. A néphagyomány szerint törökök lakták. Ez a szóbeszéd nem hagyta nyugodni a Tarna-völgy birtokosát, Kemény Gejzát. 1909-1910 táján három pogonyi lakossal a kemény bazaltba egy közel 10 m hosszú, vízszintes tárót vágatott. Kincset azonban nem talált. További három mesterséges táróról vannak adatok a területen, amik valószínűleg szénkutatási szándékkal kerültek kialakításra.


Kapcsolódó

2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom