
Az ökológiai állapot javítása, élőhelyek és hozzájuk kötődő fajok védelme a Tarna-Lázbérc tájegység vizes élőhelyein, vízfolyásain, állóvizein - KEHOP_PLUSZ-3.2.1-24-2025-00019
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a Széchenyi Terv Plusz program keretében nyert támogatást a projekt megvalósítására. A pályázat célja a Heves–Borsodi-dombság/Vajdavár-hegység (Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet) és az Upponyi-hegység (Lázbérci Tájvédelmi Körzet) vizes és vízi élőhely-hálózatának fejlesztése, az élőhelyek ökológiai állapotának javításával, új élőhelyek létrehozásával, valamint kétéltű-terelőrendszer kiépítésével. A fejlesztések elsősorban közösségi jelentőségű és/vagy védett élőhelyek, kétéltűek és hüllők, továbbá szitakötő- és madárfajok védelmi helyzetének javítását szolgálják. A tevékenységek lokálisan az erdei és fátlan jelölő élőhelyek kedvezőbb ökológiai állapotának, stabilabb vízháztartásának elérését is támogatják.
A projekt időtartama: 2025.03.11. - 2028.12.31.
A projekt 415.000.000 forint vissza nem térítendő európai uniós támogatás segítségével valósul meg.
A támogatási intenzitás: 100%.
Bodó-tó
Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves vármegyében zajló projektünkkel a kis léptékű vizes élőhelyek klimatikus és hidrológiai anomáliákra visszavezethető állapotromlásából és fogyatkozásából eredő természetvédelmi problémákat szeretnénk kezelni, a projekt-tevékenységek által érintett területek hidrológiai viszonyait javítani, ami hosszabb távon is hozzájárulhat a változatos életközösségek fennmaradásához. Kiemelt célunk a nagy ütemben terjedő fertőző betegségek, valamint közvetlen antropogén hatások által is veszélyeztetett kétéltűek természetvédelmi helyzetének, szaporodási lehetőségeinek javítása.
Bodó-tó
A kezelendő probléma alapját az éghajlatváltozás – szélsőséges csapadékeloszlás, forró periódusok, mezo- és mikroklimatikus anomáliák, légköri aszály –, illetve a táji hidrológiai viszonyok megváltozása miatt korán kiszáradó vagy eltűnő vizes élőhelyek adják. A fejlesztés a Mátrai és Tarna-Lázbérci Tájegység területén található országos jelentőségű védett természeti – Lázbérci és Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet – és/vagy közösségi jelentőségű, ún. Natura 2000 területeket (Borsodbótai Kotyindó-tető, Bükk hegység és peremterületei, Gyepes-völgy, Nagybarcai Liget-hegy és sajóvelezdi Égett-hegy, Upponyi-szoros) érinti.
Kéri-tó
Kéri-tó
A pályázat során kiemelt cél a területen lévő három tó (Bodó-tó, Kéri-tó, Verőlápai-tó) feltöltődésének lassítása, hosszú távú fennmaradásuk biztosítása, kiszáradásuk megakadályozása a mederanyag részleges eltávolításával, a vízkormányzását lehetővé tevő árapasztó zsilip rekonstrukciójával. Ezzel az ott élő, közösségi jelentőségű dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus), gyepi béka (Rana temporaria) és vöröshasú unka (Bombina bombina) mellett más kétéltűek szaporodóhelyeinek állapotát javítjuk, élőhelyeiket revitalizáljuk, továbbá madárfajok és denevérek megsegítése is célunk.
Verőlápai-tó
A szárazodás, valamint közvetlen emberi tevékenységek (patakrendezések, infrastruktúra fejlesztés, feltöltések) hatására eltűnt időszakos vizek pótlására, az arra alkalmas helyszíneken mesterséges vizes élőhelyek hálózatának létrehozását tervezzük. Ennek keretében az 1950–60-as években történt beavatkozások által gátolt árvízi kiöntések lehetőségét teremtjük meg a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzetben tereprendezéssel, földmunkával a Szentgyörgyi-patak felső szakaszán, illetve szivárgó rönkgátalással a Mocsolyás-patakon. A beavatkozás eredményeként lassítani lehet a lefolyást, csökkenteni az árvízcsúcsot és a holtmedrekben, mélyedésekben ismét vizet visszatartani szaporodóhelyeket létrehozva. A terepadottságokat kihasználva a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzetben 14, a Lázbérci Tájvédelmi Körzetben 4 helyszínen alakítunk ki 100-300 m2 nagyságú tavacskákat. Ezeket 154 helyszínen egészítjük ki 2-50 m2-es kistavakkal, tócsákkal, egy olyan szaporodóhely hálózatot kialakítva, mely a kétéltűfajok metapopulációs működését, fennmaradását segíti.
Pocsolya az úton
Az elsődleges célfajok a tájegységben előfordulási adattal rendelkező közösségi jelentőségű kétéltűek: vöröshasú unka (Bombina bombina), gyepi béka (Rana temporaria), erdei béka (Rana dalmatina), zöld levelibéka (Hyla arborea), zöld varangy (Bufo viridis), kecskebéka (Pelophylax esculentus), kis tavibéka (Pelophylax lessonae), tavi (kacagó) béka (Pelophylax ridibundus), dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus). További közösségi jelentőségű, védett vagy fokozottan védett célfajok: díszes légivadász (Coenagrion ornatum), mocsári teknős (Emys orbicularis), vízi denevér (Myotis daubentonii), vidra (Lutra lutra), fehér gólya (Ciconia ciconia), fekete gólya (Ciconia nigra), nagy kócsag (Ardea alba), szürke gém (Ardea cinerea), barna rétihéja (Circus aeruginosus) és haris (Crex crex).
A Lázbérci-víztározó mentén, a Dédestapolcsány és Uppony közt kanyargó úton a kétéltű- és hüllőgázolásokat szeretnénk megakadályozni egy terelőhálózat első ütemének kiépítésével. Az árok- és alagútrendszer nemcsak a szaporodóhelyre igyekvő barna varangyok tízezreinek életét menti meg, hanem a tóból erdei élőhelyükre visszaigyekvő kis békák számára is biztonságos vonulási útvonalat jelent.
A tevékenységek közvetetten, a talajvízszint és a mikroklíma befolyásolásával helyi (mikro)szinten pozitívan hatnak a klímaváltozás (felmelegedés és szárazodás, időjárási szélsőségek megszaporodása) miatt romló ökológiai és természetvédelmi helyzetű vízi, nedves és erdei élőhelyekre is. Célzott közösségi élőhelyek: nádas-hinaras mocsarak, mocsárrétek, magaskórósok, dombvidéki kaszálórétek, üde láp- és sásrétek, szubmontán és montán bükkösök, gyertyános- és cseres-tölgyesek, ligeterdők.
Mocsár
A projekt része a beavatkozások hatásainak monitorozása, az ehhez kapcsolódó eszközfejlesztés. A természetvédelmi kezelés ellenőrzésére, korrigálását biztosító monitoring tevékenységre van szükség, és a helyszínek egy részénél még a célfajok populációira vonatkozó felmérésekkel kell kiegészíteni a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság biotikai adatbázisát.
A pályázat keretében a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Mátrai és Tarna-Lázbérci Természetvédelmi Tájegységének területén található, részben a Natura 2000 területekhez kapcsolódó infrastrukturális hálózatát is igyekszünk bővíteni. A négy helyszínen kialakítandó információs táblák a fejlesztéssel kapcsolatos tájékoztatás, bemutatás és szemléletformálás eszközrendszerét gyarapítják.
Fotók: Bartha Csaba