Május 24., az Európai Nemzeti Parkok Napja 2022.05.24. 09:30

Az EUROPARC Szövetség (Európai Nemzeti Parkok Szövetsége) május 24-ét nyilvánította az Európai Nemzeti Parkok Napjává.

1909-ben ezen a napon a Svéd Királyi Tudományos Akadémia kezdeményezésére Svédországban egyszerre hét nemzeti park alakult meg – ezek voltak Európa első nemzeti parkjai.

Ezt követően több mint 50 év után, 1973-ban megalakult az EUROPARC (Európai Nemzeti Parkok Szövetsége), ami 37 ország, több mint 400 védett területért felelős. Létrejöttének apropója az európai összefogás igénye, mivel napjainkban már nem lehet országhatárok által keretekbe szorítani a természeti erőforrások fennmaradásának biztosítását. Ezért közös akcióprogramok kidolgozására, tapasztalatcserére ösztönzi a tagokat, annak érdekében, hogy hathatós eredményeket tudjunk elérni a természet védelmében.

Ezen cél megértéséhez viszont tisztában kell lennünk azzal is, hogy mit értünk pontosan nemzeti park alatt. A Természetvédelmi Világszövetség definíciója szerint "olyan terület, amelynek ökológiai egységessége megőrzendő a jelen és a jövő generációi számára; amely megvédendő mindenfajta mezőgazdasági és ipari hasznosítástól; és amelyen lehetőség nyílik nemcsak tudományos, hanem oktatási és szabadidős tevékenységek végzésére is".

Ennek ismeretében tudnunk kell, hogy még az európai példa előtt, hol alakult a világon elsőként ilyen, a természet védelmét elsődleges fontosságúnak tekintő park. 1864-ben ugyanis Abraham Lincoln aláírt egy törvényt, amelynek köszönhetően állami tulajdon lett, így pedig törvényi védelem alá került két kaliforniai terület, a Yosemite-völgy és a Mariposa Grove, ahol a hatalmas hegyi mamutfenyők találhatók. Későbbiekben, egész pontosan 1890-ben ez a terület lett az amerikai kontinens második nemzeti parkja, a Yosemite Nemzeti Park. A Yosemite-t megelőzve pedig a Yellowstone 1872-ben Ulysses S. Grant elnök jóváhagyásával jött létre, világon első nemzeti parkként.

A fentebb már említett 1909-es májusi 24-ei időpontra emlékezve pedig 1999. óta, minden évben ezen a napon megünneplik az Európai Nemzeti Parkok Napját. Ezáltal is igyekeznek ráirányítani a nagyközönség figyelmét a védett területekre és azok jelentőségére, ezzel pedig széles körű támogatói bázist szerezve a természetvédelem ügyének.

Jelenleg Magyarországon tíz területet említhetünk nemzeti parkként, a Hortobágyi, a Kiskunsági, a Bükki (1977. január 1.), az Aggteleki, a Fertő-Hanság, a Duna-Dráva, a Körös-Maros, a Balaton-felvidéki, a Duna-Ipoly és az Őrségi Nemzeti Parkot.

Az EUROPARC Szövetség idei felhívásában az Európai Nemzeti Parkok Napjának mottójául az alábbi ajánlást fogalmazta meg: Része vagyunk a Természetnek – gondoljuk újra, állítsuk helyre kapcsolatunkat a Természettel!

Hisz' mik lennénk a természet nélkül? Ez a lényünk része. Lelki és testi egészségünk, élelmiszertermelésünk, belélegzett levegőnk függ tőle… A természettel való kapcsolatunk azonban kibillent egyensúlyából. Ennek eredményeként nemcsak a természeti területeket veszítjük el, hanem a természethez tartozás érzését is. Éppen ezért itt az ideje, hogy újragondoljuk, helyreállítsuk viszonyunkat és újra kapcsolatba kerüljünk a természettel! Első lépésként szánjunk időt arra, hogy kimenjünk a természetbe: látogassunk el egy közeli erdőbe, gyepre, halljuk meg a természet hangjait, a madarak énekét!

A Magyar Nemzeti Parkok Hete 2022 kampány ugyancsak hamarosan kezdetét veszi: hazánkban június 6-12. között változatos programok várják a természeti élmények iránt érdeklődőket, a kampányhoz a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság is csatlakozott több programjával:

Kapcsolódó

2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom