Közös gondolkodás a Geopark értékeiről 2021.10.04. 13:57

Október első hétvégéjén nagy érdeklődés mellett rendezte meg a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI), a Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület és Szomolya önkormányzata a negyedik Kaptárkő Napot.

Ez alkalmat az tette még különlegesebbé, hogy a BNPI új vándorkiállítása is a helyszínen debütált: ekkor tekinthette meg a közönség ugyanis a Bükk-vidék Geoparkot bemutató tárlatot.

Jurecska Györgyné, a házigazda település polgármester asszonya megnyitójában kiemelte: kaptárköveik egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a község idegenforgalmában is. A beépített számláló alapján évente több mint 20 ezren érkeznek a helyszínre, ezért is szeretnék ezt a népszerűséget minél inkább Szomolya, illetve a Szomolyán élők és településen munkálkodók javára fordítani. – Nagy örömünkre szolgál, hogy az önkormányzattal való együttműködés folyamatosan biztosítja a kaptárkövek értékének megőrzését – ezt már Rónai Kálmánné, a BNPI igazgató asszonya mondta köszöntőjében, hiszen a 2019-ben kialakított járóplatformos tanösvény létrehozása egy jó üzenet és követendő példa is a jövőnek.

A Kaptárkő Nap másik aktualitását az adta, hogy a Bükk-vidék Geopark értékeit ezen a hétvégén az UNESCO Globális Geopark hálózat két szakértője – Henning Zellmer és Bojan Rezun – vizsgálta. Köztudott: Borsodnádasd, Felsőtárkány, Répáshuta és Szomolya kezdeményezésére 2017 júliusában a Bükk-vidék települései nyilatkozatban kezdeményezték a Bükk-vidék Geopark létrehozását. A mostanra már 109 települést magába foglaló program koordinálását és a kapcsolódó operatív feladatokat – mint a munkaszervezet vezetője – a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság látja el. Cél az Európai Geoparkok közé és az UNESCO Globális Geoparkok hálózatába kerülés. Az aspiráns Bükk-vidék Geopark munkaszervezete különböző, a területen tevékenykedő intézménnyel kötött már együttműködési megállapodást. Ezen együttműködések lényege olyan szakmai és turisztikai összefogás, melyek segítségével közösen népszerűsíthetik a földtani, földtudományi értékeket, hogy ezen értékek még nagyobb ismertségre tegyenek szert.

A nemzeti park – döntően saját munkatársaival, illetve külső szakemberekkel – elkészítette a felterjesztés szakmai anyagát, amelyet először a Magyar Geopark Bizottság felé küldött meg véleményezésre, javaslattételre. A támogatólevelet megkapták, s ezután 2020 novemberében a felterjesztési dokumentációt hivatalosan is benyújtották az UNESCO Globális Geopark Hálozatnak, ezáltal aspiráns geoparkká váltak. Ennek eredményeként, 2021. szeptember 30. és október 2. között a két kiküldött szakértő a területbejáráson szerzett tapasztalatai alapján elkészítette a Bükk-vidék Geopark értékelési dokumentációját is.

A negyedik Kaptárkő Napot megtisztelte jelenlétével Tállai András, a térség országgyűlési képviselője is, aki úgy fogalmazott: Szomolya a kőkultúra centruma, és nagyszerűnek nevezte, hogy a négy éve kezdődött összefogás mára geoparkká nőtte ki magát.

Rónai Kálmánné (balról), Tállai András és Jurecska Györgyné a vándorkiállítás előtt

Szádeczky Kornélia, a BNPI Ökoturisztikai és Környezeti Nevelési osztályvezetője, valamint a rendezvény moderátora a vándorkiállítás anyagát ismertette az érdeklődőkkel. Célkitűzésként említette, hogy a Geopark településein élőknek beépüljön identitástudatukba az az értékes kőkultúra, amiben élnek, ezért a tárlatot 2-3 heti váltásban az összes érintett helyszínre elviszik, és azt kérik a helyiektől, hogy észrevételeikkel járuljanak hozzá a közös munkához, gondolkodjanak közösen a Geopark értékeiről.

A Kaptárkő Nap délelőttjén a közösségi házban szakmai konferenciát is szerveztek: Kozma Attila, a Kaptárkő Egyesület képviseletében a már több mint 100 kilométer hosszúságú Bükkaljai kőutat mutatta be. Pecsmány Péter, a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karának predoktora a bükkaljai vulkánkitörések földtani örökségéről beszélt, majd dr. Szolyák Péter, a miskolci Hermann Ottó Múzeum igazgatója intézményük igen sikeres természettudományos ismeretterjesztő módszereiről számolt be a közönségnek.

Dr. Szolyák Péter előadása Fotó: Megyeri Zoltán Sándor

Mindeközben a főtéren helyi termelők, kézművesek és Nemzeti Parki védjegyes termelők portékáiból lehetett válogatni. Fellépett a Felsőtárkányi Néptáncegyüttes, majd a Babszem Jankó Gyermekszínház művészei kalauzolták el a mese varázslatos világába a legkisebbeket. A későbbiekben a szafari busz is többször fordult, hogy a vállalkozókedvű látogatókat kivigye a Szomolyai Kaptárkövek Természetvédelmi Területre, ahol a BNPI szakemberei tartottak szakvezetést.


Kapcsolódó

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023.07.10. 16:00
Um ehrlich zu sein, haben mich Vögel im Allgemeinen noch nie so wirklich interessiert. Aber ich glaube, das liegt daran, da man sie sehr selten aus nächster Nähe zu Gesicht bekommt. Als ich mir die Vogelrettungsstation auf dem Gelände des Direktorats ansehen durfte, wurde mir klar, dass Vögel doch ganz interessant sind, wenn man sich näher mit ihnen beschäftigt!Als ich dann die Gelegenheit bekam, eine Gruppe von Rangern zu begleiten, welche die Adlernester und deren Eierbestand überprüfte, war ich natürlich sofort dabei. Wer möchte es sich schon entgehen lassen einen in freier Wildbahn lebenden Adler aus nächster Nähe zu sehen? Ich jedenfalls nicht.Genauer gesagt handelt es sich bei dieser Art um den Östlichen Kaiseradler (Aquila heliaca) (Für die Interessierten unter euch: https://de.wikipedia.org/wiki/%C3%96stlicher_Kaiseradler). Außerdem gibt es noch eine kleine Population an Seeadlern (Haliaeetus albicilla) in diesem Gebiet.An diesem Tag lag unser Fokus allerdings nur auf den Nestern des Kaiseradlers. Die Aufgabe bestand darin, den Bestand an Eiern in allen Nestern zu überprüfen, zu dokumentieren und anschließend abzuwarten, dass das Weibchen wieder zu ihrem Nest zurückkehrt. Es wurden zwei Gruppen gebildet. Gruppe Nr. 1 hatte die Aufgabe die Eier im Nest zu zählen. Dafür mussten wir (zum Glück) nicht etwa auf den Baum klettern, sondern bedienten uns modernster Technik in Form einer Drohne. Die zweite Gruppe beobachtete aus einer Entfernung von ca. 800 m das Nest per Fernglas und dokumentierte minutengenau, wann das Weibchen das Nest verließ und wann es, nachdem die Drohne wieder weg war, zu ihren Eiern zurückgekehrt war. Das konnte mal nur 15 Minuten dauern, mal mehrere Stunden. Zum Glück war ich in der ersten Gruppe. ;)Im Durchschnitt legen Kaiseradler 1-3 Eier. Bei unseren Nestern waren es meistens drei, also ein ziemlich guter Durchschnitt. Die kommende Kaiseradlergeneration ist somit gesichert. Bis wir die zehn Nester alle abgeklappert hatten, dauerte es eine Weile. Wir fuhren über endlose Felder und durch Niemandsland, wo sich unsere Wege immer wieder mit denen von Fasanen, Feldhasen und Rehen (ich habe noch nie an einem Tag so viele Rehe gesehen) kreuzten. Alles in allem ein sehr interessanter, tierreicher Tag, beendet natürlich mit einem obligatorischem Kaffee.
Tovább olvasom