Jön a tavasz, Zsuzsanna napján megszólaltak a pacsirták 2023.02.20. 14:52

Február 19., Zsuzsanna napja a népi hiedelem szerint a tavasz kezdetét jelentő jeles nap. Ilyenkor szólalnak meg először a pacsirták, ami a hagyomány szerint a tél végét jelenti.

Aki a vasárnapot a szeles idő ellenére a szabadban, mezőkön töltötte, maga is tapasztalhatta, pacsirtáink már itt vannak, a tavasz közeleg.

Pacsirta élőhely Ózd közelében Fotó: Bartha Csaba

Ózd határában mi is utánajártunk, megérkeztek-e már madaraink, és milyen pacsirták költenek rendszeresen Magyarországon.

Alföldi területen, állattartó telepek környékén és már jó néhány évtizede a településeken-városokban is él egy barnás, laikus szemlélőnek verébnek tűnő madár, mely nevét a fején lévő, felmereszthető tollbóbitáról kapta. Ő a búbos pacsirta (Galerida cristata), mely apró lábait szedegetve szinte gurulni látszik a talajon. Hazai állománya nem vonul el, az ózdi nagyáruházak parkolóinak környékén egész évben látható, így a tavasz közeledtét nem felbukkanásával, hanem kissé szomorkás énekével jelzi.

Búbos pacsirta Fotó forrása: Angol Királyi Madárvédelmi Társaság (RSBP)

A szántókon, mezőkön, nyílt területeken már egy másik pacsirta gyakoribb, mely ismertebb az emberek számára és a népi megfigyelés is hozzá köti a Zsuzsanna napi jövendölést. A mezei pacsirtáról (Alauda arvensis) van szó, mely rövidtávú vonuló, csak a Földközi-tengerig repül, de enyhe időjárás esetén a Kárpát-medencében gyakran áttelel. Az Északi-középhegység térségét télre elhagyja, így idén is kíváncsian vártuk, találkozunk-e vele. Az Ózdot körülölelő lejtőket járva, némi szerencsével egy rövid strófát eleresztő mezei pacsirtával sikerült találkoznunk. Sajnos a viharossá fokozódó szélben csak alacsonyra tudta felküzdeni magát, ami szántó-vető eleink szerint a tavasz késlekedését mutatja. Így a tél folytatódása miatti kétségek közt folytattuk hát sétánkat, és reméltük, harmadik pacsirtánk majd eldönti, jön-e tavasz.

Mezei pacsirta Fotó forrása: Angol Királyi Madárvédelmi Társaság (RSBP)

Vasárnap az ózdi, fákkal-bokrokkal tarkított dombokon, felhagyott legelőkön azonban hiába bóklásztunk, erdei pacsirtával (Lullula arborea) – bár ő is rövidtávú vonuló és érkeztével a mezei pacsirtát sokszor megelőzi – ezúttal nem találkoztunk. Sajnáltuk, mert a három faj közül az erdei a legritkább és a legszebb énekű. (itt lehet meghallgatni:

Pacsirtáink törvényes oltalomban részesülnek, védettek. Mindannyian a talajon fészkelnek, hazai állományuk enyhe csökkenést mutat, amiben a térségben gyakori tavaszi tüzek is szerepet játszhatnak. Sajnos a felelőtlen emberi magatartás nem ért véget, az első gyújtogatások már megkezdődtek.

Erdei pacsirta Fotó forrása: Angol Királyi Madárvédelmi Társaság (RSBP)

Zsuzsanna napja, a pacsirták jelzése és a tavasz közeledtének összefüggése végül csak bizonyságot kapott két nem várt meglepetéssel: az ózdi Harmaci-dombok nevű Natura 2000 területen nyíló tavaszi héricsekre (Adonis vernalis) és levelet növesztő bíboros kosborra (Orchis purpurea) akadtunk. Bár ismét rendkívül enyhe telünk volt, de az elmúlt hetek kemény fagyjai után nem számítottunk rá, hogy védett növényfajaink már ilyen korán megjelennek. A klímaváltozást, az egyre gyakoribb időjárási szélsőségeket bizonyító példával találkoztunk.

Elmondhatjuk, február 19-én a Zsuzsanna napi pacsirtaszóval a természet 2023-ban is a tavasz közeledtét jelzi.

Tavaszi hérics Fotó: Bartha Csaba

Bíboros kosbor Fotó: Bartha Csaba

Kapcsolódó

2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom