Jön a tavasz, Zsuzsanna napján megszólaltak a pacsirták 2023.02.20. 14:52

Február 19., Zsuzsanna napja a népi hiedelem szerint a tavasz kezdetét jelentő jeles nap. Ilyenkor szólalnak meg először a pacsirták, ami a hagyomány szerint a tél végét jelenti.

Aki a vasárnapot a szeles idő ellenére a szabadban, mezőkön töltötte, maga is tapasztalhatta, pacsirtáink már itt vannak, a tavasz közeleg.

Pacsirta élőhely Ózd közelében Fotó: Bartha Csaba

Ózd határában mi is utánajártunk, megérkeztek-e már madaraink, és milyen pacsirták költenek rendszeresen Magyarországon.

Alföldi területen, állattartó telepek környékén és már jó néhány évtizede a településeken-városokban is él egy barnás, laikus szemlélőnek verébnek tűnő madár, mely nevét a fején lévő, felmereszthető tollbóbitáról kapta. Ő a búbos pacsirta (Galerida cristata), mely apró lábait szedegetve szinte gurulni látszik a talajon. Hazai állománya nem vonul el, az ózdi nagyáruházak parkolóinak környékén egész évben látható, így a tavasz közeledtét nem felbukkanásával, hanem kissé szomorkás énekével jelzi.

Búbos pacsirta Fotó forrása: Angol Királyi Madárvédelmi Társaság (RSBP)

A szántókon, mezőkön, nyílt területeken már egy másik pacsirta gyakoribb, mely ismertebb az emberek számára és a népi megfigyelés is hozzá köti a Zsuzsanna napi jövendölést. A mezei pacsirtáról (Alauda arvensis) van szó, mely rövidtávú vonuló, csak a Földközi-tengerig repül, de enyhe időjárás esetén a Kárpát-medencében gyakran áttelel. Az Északi-középhegység térségét télre elhagyja, így idén is kíváncsian vártuk, találkozunk-e vele. Az Ózdot körülölelő lejtőket járva, némi szerencsével egy rövid strófát eleresztő mezei pacsirtával sikerült találkoznunk. Sajnos a viharossá fokozódó szélben csak alacsonyra tudta felküzdeni magát, ami szántó-vető eleink szerint a tavasz késlekedését mutatja. Így a tél folytatódása miatti kétségek közt folytattuk hát sétánkat, és reméltük, harmadik pacsirtánk majd eldönti, jön-e tavasz.

Mezei pacsirta Fotó forrása: Angol Királyi Madárvédelmi Társaság (RSBP)

Vasárnap az ózdi, fákkal-bokrokkal tarkított dombokon, felhagyott legelőkön azonban hiába bóklásztunk, erdei pacsirtával (Lullula arborea) – bár ő is rövidtávú vonuló és érkeztével a mezei pacsirtát sokszor megelőzi – ezúttal nem találkoztunk. Sajnáltuk, mert a három faj közül az erdei a legritkább és a legszebb énekű. (itt lehet meghallgatni:

Pacsirtáink törvényes oltalomban részesülnek, védettek. Mindannyian a talajon fészkelnek, hazai állományuk enyhe csökkenést mutat, amiben a térségben gyakori tavaszi tüzek is szerepet játszhatnak. Sajnos a felelőtlen emberi magatartás nem ért véget, az első gyújtogatások már megkezdődtek.

Erdei pacsirta Fotó forrása: Angol Királyi Madárvédelmi Társaság (RSBP)

Zsuzsanna napja, a pacsirták jelzése és a tavasz közeledtének összefüggése végül csak bizonyságot kapott két nem várt meglepetéssel: az ózdi Harmaci-dombok nevű Natura 2000 területen nyíló tavaszi héricsekre (Adonis vernalis) és levelet növesztő bíboros kosborra (Orchis purpurea) akadtunk. Bár ismét rendkívül enyhe telünk volt, de az elmúlt hetek kemény fagyjai után nem számítottunk rá, hogy védett növényfajaink már ilyen korán megjelennek. A klímaváltozást, az egyre gyakoribb időjárási szélsőségeket bizonyító példával találkoztunk.

Elmondhatjuk, február 19-én a Zsuzsanna napi pacsirtaszóval a természet 2023-ban is a tavasz közeledtét jelzi.

Tavaszi hérics Fotó: Bartha Csaba

Bíboros kosbor Fotó: Bartha Csaba

Kapcsolódó

6 Höhlenbesichtigungen mit den Freiwilligen aus dem Kiskunság Nationalpark

6 Höhlenbesichtigungen mit den Freiwilligen aus dem Kiskunság Nationalpark

2023.04.19. 14:25
Marei Im Zeitraum vom 27. November bis zum 4. Dezember 2022 haben uns die beiden Freiwilligen aus dem Kiskunság Nationalpark besucht. Neben der Arbeit hatten wir aber auch die Gelegenheit, Höhlen zu besichtigen. Insgesamt beträgt die Zahl der bekannten Höhlen im Bükk-Gebirge fast 1200 und ist damit von besonderem Wert. Am 29. November 2022 hat uns unser Ansprechpartner im Geopark Balázs mit nach Lillafüred genommen, wo wir an einer Führung in der Anna-Höhle, einer Kalktuffsteinhöhle, teilgenommen haben. Vor dem Betreten sahen wir neben dem Eingang den Szinva-Wasserfall. Wie wir im Inneren feststellen konnten, sorgt dieser Wasserfall dafür, dass die sich an der Decke befindenden Baumwurzeln und Reste weiterer Pflanzen von Süßwasserkalkstein aus dem herunterfließenden Wasser bedeckt werden. Die Länge der Höhle beträgt 400 m. Anschließend ging es weiter zur St. Stephan-Höhle, die sich ebenfalls in Lillafüred befindet, aber mit 1514 m deutlich länger als die Anna-Höhle ist. Diese streng geschützte Höhle ist zudem eine Tropfsteinhöhle. Ein bestimmter Teil der Höhle ist für Besucher:innen selbst mit geführten Touren nicht betretbar. Aufgrund der besonders reinen Luft wird dieser Teil für Krankenhaus- und Therapie-Gruppen genutzt. Nachdem wir am 30. November 2022 zuerst Daten von Bäumen gesammelt hatten, die besonders wichtig für die Biodiversität sind, ist der Ranger Roland mit uns nach Cserépfalu gefahren. Von dort ging es für uns in die Szeleta-Höhle. Diese ist für Besucher:innen nach einem etwas anspruchsvolleren Anstieg zum Eingang frei zugänglich. Ihr besonderer Wert liegt in prähistorischen Funden, auf die Archäolog:innen bei Ausgrabungen gestoßen sind.
Tovább olvasom