Az idős fákon végzett ápolásokat elsősorban városi környezetben található egyedeken végzik a szakemberek. Ezen beavatkozások elsődleges célja az élet- és vagyonvédelem biztosítása, és emellett jelenik meg másodlagos célként a faegyed lehetőség szerinti megőrzése.
Szerencsére sok szép példa akad Magyarországon, mely esetekben a faegyed hosszú ideig történő életben tartása, a faegyednek mint tájképi értéknek a megőrzése kiemelkedő szerepet kap. Ez általában nevezetes fák, kiemelkedő értékű famatuzsálemek esetében történik. Ilyen volt a hédervári Árpád-tölgy felfüggesztése, és a cégénydányádi kastélypark egyik fő látványosságának, az „Öreg hölgy” nevű óriásplatánnak kötélrendszerrel történő biztosítása. De nem is kell ilyen messzire mennünk: képzett faápolók mentették meg Felsőtárkányban, az Igazgatóság Nyugati kapu Látogató- és Oktatóközpont tőszomszédságában élő szintén „Öreg hölgy”-re keresztelt idős kocsányos tölgyet a kivágástól.
A Hédervári Árpád-tölgy megmentése statikai megerősítéssel Forrás: A hédervári Árpád-tölgy | Az Év Fája(evfaja.hu)
De mi a helyzet a természetszerű környezetben lévő idős faegyedekkel, például egy idős fás legelő fáival? Mit tehetünk értük a faápolás eszközeivel, tapasztalataival?
Szakdolgozatomban favizsgáló és faápoló szakmérnök hallgatóként és egyben természetvédelemben dolgozó szakemberként kerestem a választ a fenti kérdésekre. Az általam különösen kedvelt – a Bükkalján elhelyezkedő, Cserépfalu községhatárban található – Hidegkúti fás legelőt, annak famatuzsálemeit szemeltem ki arra, hogy a fenti kérdéseket megvizsgáljam. A terület kiemelt természetvédelmi értékét az idős hagyásfák és a hozzájuk kötődő élővilág (kiemelten a faegyedekhez köthető xilofág rovarok) adja.
A Hidegkúti fás legelő (Fotó: Csikos Valéria)
A dolgozat készítésével párhuzamosan kollégámmal, Farkas Rolanddal, a Nyugat-Bükki Tájegység tájegységvezetőjével összefogva célul tűztük ki az idős fák felvételezését a fás legelő területén. Olyan felvételi lapot állítottunk össze, melynek segítségével az Igazgatóságnál tartózkodó UNESCO Kulturweit önkéntesek is bevonhatók a munkába. Önkénteseink ezidáig 98 famatuzsálem felvételezését végezték el.
A mintaterület és a három vizsgált faegyed elhelyezkedése Hidegkút laposán és a Mész-tetőn (készítette: Csikos Valéria MS Bing alapján)
Önkénteseink – Marei Beckerman és Ronja Köhler – a Hidegkút laposán (Fotó: Csikos Valéria)
A dolgozat fontos célja volt a fás legelő idős faegyedeire ápolási javaslatok kidolgozása. Ennek érdekében három fát választottam ki a fás legelő területén. A három faegyedet megvizsgáltam a faápolásban alkalmazott un. vizuális, azaz szemrevételezéses favizsgálattal. Majd a városi környezetben alkalmazott faápolási módokat értékeltem természetvédelmi szempontból. Lásd 1. számú táblázatot.
Az érintett három faegyed közül egy faegyedet szeretnék kiemelni, a körülbelül 250-300 éves, 2 méter átmérőjű, 627 cm kerületű famatuzsálemet. A fa méltán kerülhet be Magyarország faóriásai közé, a www.dendromania.hu oldalra. Csak a vázágainak átmérői felérnek egy-egy erdeinkben található átlagosnál nagyobb faegyeddel, 50-100 cm-esek! A fa hatalmas törzse belülről üreges. Nagyon sok mikroélőhellyel rendelkezik: különböző méretű üregekkel, odúkkal, száraz ágakkal, mikrotalajjal. A leváló kéregdarabok, un. kéregzsebek alatt denevérek bújhatnak meg. Vastag kéregrepedéseiben pedig énekesmadarak fészkelnek.
A kocsányos tölgy famatuzsálem Fotó: Csikos Valéria
A famatuzsálem vastag törzse Fotó: Csikos Valéria
Képeinken balra fent: Az üreges törzs fontos mikroélőhely; jobbra: énekesmadár fészek a fa törzsén; balra lent: a nagy hőscincér kifejezetten öreg tölgyfákhoz kötődő közösségi jelentőségű bogárfajunk; jobbra lent: a közönséges petrezselyemgomba korhadó faanyagon él
A matuzsálemi faegyedek esetében – mint ahogy azt az angol szakirodalom is leírja – a legvégső esetben szükséges beavatkozni. A legnagyobb veszélyt a kiválasztott faegyedre az jelenti, hogy a vázágak kiszakadhatnak és ez a törzs, így az egész fa pusztulásához vezethet. A korona „könnyítése”, azaz a koronájának csökkentése lehet egy jó megoldás az említett veszély elkerülésére. Ennek végrehajtása azonban további egyeztetéseket igényel a kollégákkal, mivel egy újszerű és a szakmát is megosztó beavatkozásról van szó. A felsorolt mikroélőhelyeket, a száraz ágakat, odúkat mindenképpen kímélni kell, hiszen ezek a fa természetvédelmi értékéhez nagymértékben hozzájárulnak. Élet- és balesetvédelmi szempontok nem játszanak szerepet, hiszen a fa nem a jelzett turistaút mellett található.
A famatuzsálemet árnyaló fák eltávolítása fokozatosan valósítandó meg. A versengés megszüntetése az ún. gyűrűzéssel javasolt, mellyel lehetővé válik mikroélőhelyek teremtése is.
Faegyed lábon halasztása „gyűrűzéssel” Fotó: Csikos Valéria
Amennyiben szükségessé válik faág levágása, azt javasolt a Nagy-Britanniában használt természetes törést utánzó vágástechnikákkal vagy koronavágásokkal megvalósítani.
Természetes törést utánzó vágástechnika vagy koronavágás Forrás a kép alatt
Igazgatóságunk tervezi a fák felmérésének folytatását. A felméréssel egyre több információval rendelkezünk majd róluk. Tudni fogjuk, mely faegyedek a legnagyobbak, melyek rendelkeznek különleges mikroélőhellyel, mely fafajok ritkák a területen, és az egészségi állapotuk is ismert lesz a számunkra. Az így nyert adatok alapját képezik majd a területre készülő kezelési tervnek. A kezelési terv alapján lehet majd az egyes fákra, vagy területrészekre a természetvédelmi célokat kidolgozni és a megvalósításhoz szükséges kezelést (akár faápolást is) megvalósítani.
Szakdolgozatom bemutatásra sor került a 2023. febr. 14-17. között megrendezett „Ökológiai és gazdasági fordulat” konferencia (ÖKOLÓGIAI ÉS GAZDASÁGI FORDULAT konferencia | Makeosz) keretében, a Magyar Faápolók Egyesülete fórumán.
