Moszatok és hínárok kisvizeinkben
Mocsarak, lápok, holtágak, kubikgödrök – csak néhány példa a kisvízi élőhelyek sokszínűségére. Közös jellemzőjük, hogy vízháztartásukat befolyásolja a csapadék mennyisége, így az év folyamán változatos természeti képet mutatnak.
Mi úszik a vízen?
A köznyelvben csak békanyálnak vagy algának nevezett fonalas zöldmoszatok a legegyszerűbb felépítésű növények közé tartoznak. Vizeinkben általános elterjedtek, nagy kiterjedésű, egybefüggő, nyúlás-nyálkás réteget képeznek a víz felszínén. Más növényekhez hasonlóan zöld színtestjeik segítségével állítják elő a fenntartásukhoz szükséges táplálékot: a napfény energiáját felhasználva a vízből és a levegőben lévő szén-dioxidból tápanyagot (egyszerű cukorvegyületeket) termelnek. Mivel ez a folyamat, a fotoszintézis fényigényes, ezért ezek a moszatok ott tudnak csak tartósan megtelepedni, ahol elegendő napsütés éri a víz felszínét.
A békanyál valójában fonalas zöldmoszatok hatalmas telepe, semmi köze a békákhoz. (Fotó: Bócsó Anita)
A moszatok képezik a vízi táplálékláncok legalsó szintjét. A békák petéiből kikelő ebihalak mellett több vízben fejlődő rovarlárva (pl. szúnyoglárva, kérészlárva, tegzeslárva) számára a moszatok jelentik a fő táplálékot.
Az erdei béka petecsomóján megtelepedő moszatok kiváló táplálékot biztosítanak a hamarosan kikelő ebihalaknak. (Fotó: Bócsó Anita)
Békák és hínárnövényzet
A kis tavacskákban, holtágakban számos úszó vagy lebegő hínárt figyelhetünk meg. Közéjük tartozik a víz felszínén úszó, apró levélkékből álló békalencse. Nem véletlenül viseli a növény ezt a nevet: élőhelyein gyakran előfordulnak a kecskebékák, s az összefüggő szőnyeget alkotó békalencse jól elrejti a őket a ragadozók (például a fehér gólya) szemei elől.
Tökéletes álcázás: kecskebéka a békalencse zöld tengerében (Forrás: Wikimedia Commons)
A békatutaj nagy, vízen úszó levelei kiváló pihenő- és vadászó helyet jelentenek a békáknak. A táplálékukat jelentő legyek, szúnyogok ugyanis általában a víz felszínéhez közel tartózkodnak. A mozdulatlanná meredő béka szinte fel sem tűnik a gyanútlan rovar számára – amikor pedig észreveszi, már késő!
Zsákmányra várva... (Fotó: Péntek Attila László, forrás: MME)
Természetvédelem – békakorsón
A beszédes nevet viselő békakorsó ugyan nem tartozik a hínárnövények közé, inkább a sekélyebb mocsaras területeken találkozhatunk vele, vagy lassú vízfolyások, patakok medrének szélében figyelhetjük meg. Nevét (valószínűleg) a termés némileg korsóra emlékeztető formájáról kapta. A növény nem is annyira a békák, hanem a szintén kétéltűek közé tartozó gőtefélék számára fontos. Az Európai Unióban is védett, közösségi jelentőségű dunai tarajosgőte gyakran petézik a békakorsó leveleire. A békákkal ellentétben petéit nem csomóban vagy zsinórban rakja le, hanem egyesével rögzíti a vízinövények levelén, majd a levelet ráhajtva egyenként gondosan be is csomagolja azokat.
Dunai tarajosgőte peték , ezúttal a vízi harmatkása harmonikaszerűen összehajtogatott levelén. (Fotó: Harmos Krisztián)
A kétéltűek tavaszi szaporodását követően a nyár első felében ismét nagy zsongás tapasztalható a békakorsó körül. Közösségi jelentőségű szitakötőfajunk, a díszes légivadász gyakran fordul elő olyan élőhelyeken, ahol nagy számban van jelen a békakorsó. Az elmúlt években Nógrád megye számos vízfolyásából sikerült kimutatnunk a díszes légivadász jelenlétét, és szinte mindenütt „békakorsós” élőhelyeken találtuk meg.
Békakorsó levelén pihenő díszes légivadász. (Fotó: Lantos István)
Játékos tudáspróba
Ha szeretnéd próbára tenni tudásodat, töltsd ki a feladatlapot.
További, témához kapcsolódó játékos feladatokat találsz itt:
„Békás” növények – honnan kapta a nevét?
„Békás” növények csoportosítása élőhely szerint