Hozzáférhetőség, viselkedési szabályok, biztonság

Az alkotmánybíróság kimondta: a természet védelme azért fontos – és nem tehető sem jogi sem gazdasági megfontolások tárgyává –, mert véges javakat véd. A kirándulóknak is tudomásul kell venni, hogy ahol a természet kezdődik, véget érnek bizonyos jogok. A fát kivágni, a természetet, patakot beszennyezni gyorsan megvalósítható, de lehet, hogy az oda tervezett épületet már 5 év múlva a rozsda eszi, a kirándulóbotot 200 méter után eldobják, a patak azután is szennyezett lesz, a fának már vége, a szemétből pedig a tájképromboláson túl akár járvány is lehet…



A szabályok elsősorban a természet védelmét hivatottak szolgálni, de nem pusztán azt, hiszen ezek a szabályok sokszor balesetvédelmi - életvédelmi célzatúak. Egy-egy turistaút, tanösvény kialakításakor látogatóink biztonsága is vezetett minket, így az ezekről való letérés, a szabályoktól eltérés esetén a Nemzeti Park Igazgatóság semmilyen felelősséget nem vállal.
Gondoljunk csak bele, hogy egy meredek, vagy omlásveszélyes sziklafal, néha több száz méterrel a völgyek felett, netán egy vadászat milyen közvetlen életveszélyes helyzeteket tud okozni! Az esetleg bajbajutott, megsérült túrázó órákkal, akár napokkal is meghosszabbíthatja a keresést és a segítség célbajuttatását, ha letér a kijelölt útvonalakról!
A kijelölt utakról tehát semmilyen eszközzel, semmilyen körülmények között ne térjünk le!
S hogy az örömbe ne vegyüljön üröm, a következőkben megvizsgáljuk néhány gyakori, vagy divatos sporttevékenység közérdekű szabályait.

A következőkben írt esetleges engedélykérelmeket az adott megyeszékhely szerint kormányhivatal környezetvédelmi, természetvédelmi és hulladékgazdálkodási főosztályához kell benyújtani.

Kétség esetén írjanak bizalommal Igazgatóságunkra a kapcsolat@bnpi.hu e-mail címre, vagy keressék bármelyik természetvédelmi őrt!


Gyalogos turizmus

Felhívjuk a látogatók figyelmét arra, hogy a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) fokozottan védett természetvédelmi értékek megóvása érdekében a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 40.§. alapján érvényben lévő jogszabályok betartását kiemelten ellenőrzi az alábbi helyszíneken:
  • Három-kő fokozottan védett területen: a Három-kőre fölvezető jelzett turistaútról letérni, a Három-kő sziklagyepén tartózkodni tilos!
  • Tar-kő fokozottan védett területen: a Tar-kő kilátópontja a Keskeny-rét (Háromkő) valamint az Őserdő irányából jelzett turistaúton megközelíthető. A jelzett turistaútról letérni vagy a sziklagyepén tartózkodni szigorúan tilos!
  • Dédesi Kisvár-szikla fokozottan védett területen: a szikla mellett elhaladó S és KL jelzésekről letérni, a sziklára felmenni tilos!
Tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli gyűjtése, elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása.
Tilos a védett állatfajok egyedének gyűjtése, zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.
A fenti előírások betartását a Természetvédelmi Őrszolgálat ellenőrzi.
A látogatóforgalom kiemelt ellenőrzése fokozottan védett fajok élő- és szaporodó helyeinek megóvása érdekében szükséges.
Megértésüket köszönjük!


Fontos információ túrázóknak, lovasoknak, kerékpárosoknak

A védett természeti területeken tartózkodókra – legyenek akár gyalogosan, akár kerékpárral, akár lóval – az Erdőtörvénynél (Etv.) némileg szigorúbb szabályok vonatkoznak.
Védett természeti területeken a közösségi események (pl. szervezett túra), tömegsportrendezvények, valamint a járművel történő közlekedés – az arra kijelölt utak, az engedélyezett tevékenységek végzéséhez szükséges munkagépek, valamint a feladatukat ellátó (külön jogszabályokban erre feljogosított) személyek járművei kivételével – a természetvédelmi hatóság engedélyéhez kötött.
Fokozottan védett természeti területen pedig – a természetvédelmi kezelésen és a közvetlen élet- és vagyonvédelmi beavatkozásokon túl – minden tevékenység engedélyköteles, a kijelölt turistaúton gyalog történő keresztülsétálást kivéve. A kijelölt útvonalakról letérni tilos!

Ezen túl a Természetvédelmi Törvény (Tvt.) 37.§-a alapján a közlekedést és a tartózkodást az útügyi, illetve a természetvédelmi hatóság egyébként is korlátozhatja, vagy megtilthatja.

Felhívjuk a lovasok figyelmét arra is, hogy a védett természeti területen a lovaglás kizárólag az arra kijelölt utakon lehetséges, illetve a legeltetés engedélyköteles, az Evt. 61.§-a pedig erdőterületen kifejezetten tiltja azt.


Technikai sportok a védett természeti területeken

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 38.§ (1) bek. i. pont alapján a védett természeti területeken a közösségi és tömegsportesemények rendezéséhez, sportversenyhez, technikai jellegű sporttevékenység folytatásához;a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges. Ennek hiányában természetvédelmi bírság is kiszabható.

Védett területeken sokan szeretik kipihenni magukat, az aktív pihenésnek azonban a természetben vannak korlátai, amelyekkel jobb tisztában lenni már azelőtt, hogy elindulnánk. A nemzeti parkba, tájvédelmi körzetekbe, és természetvédelmi területekre érkezőknek tisztában kell lenniük azzal, hogy itt nem érvényes az "azt teszem, amihez kedvem van" elv. Ezek a szabályok a természet védelmén túl más, olyan személyeket is védenek, akik valóban természetbarát módon pihennek. A részletes szabályokat megtalálják kirándulóink az ismertető táblákon, szóróanyagokon, de akár személyesen is információhoz juthatnak a Nemzeti Park Igazgatóság központjában vagy a Természetvédelmi Őrszolgálat tagjaitól.
Lássuk most néhány divatos sport speciális szabályait!


Geocaching

A geocaching az utóbbi évek "terméke", lényege, hogy valaki elrejt egy kis ládikát valahol, GPS-adatok megjelenítésére képes készüléken beméri a koordinátáit, közzéteszi, majd a többiek a koordináták alapján megtalálják azt. Aki megtalálta, beleír valamit a ládikában lévő kis füzetbe, és az előző „kincsvadász” által otthagyottakból elvihet valamit, ha cserébe otthagy valamit. A sporttal kapcsolatban probléma, hogy a területen való bolyongás sem természetvédelmi, sem biztonsági szempontból nem kívánatos. Csak példaként: volt olyan láda, amit azért is el kellett távolítanunk, mert az elhelyező omlásveszélyes sziklafalra telepítette. Csupán a vakszerencsén múlott, hogy nem történt tragédia.
A kincsvadászok egyesületével a Nemzeti Park megállapodott, együttműködésünk jó, részleteit a ITT találhatják.


Siklóernyőzés

Szintén az utóbbi évtizedekben kedvelt sportág a siklóernyőzés. A Bükki Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó területeken 12 nyilvántartott siklóernyős starthely van.

Ezek: Eger-Nagyeged, Bélapátfalva-Bélkő, Gyöngyös – Sár-hegy, Gyöngyös – Kékestető (Északi Sípálya), Gyöngyöspata, Apc, Vadna, Pásztó-Nyikom, Horák-bérc, Nagylóc, Recsk, Sajókápolna.

Ezek közül nem természetvédelmi területen van, tehát részünkről korlátozásoktól mentesen repülhető: Gyöngyöspata, Recsk, Eger-Nagyeged, Sajókápolna, korlátozásokkal engedélyezett Gyöngyös – Sár-hegy, Pásztó – Nyikom, Apc.

A siklóernyőzés tilos Bélapátfalva-Bélkő, Gyöngyös – Kékestető (Északi sípálya), Horák-bérc, Vadna, Nagylóc starthelyeken!

A siklóernyőzésben a fő problémát az általános jellegű gondokon (a terület megközelítése, szemetelés, több ember jelenléte stb.) túl az erózió, az életközösségek zavarása jelentheti. A legnagyobb problémát azonban a helyi szabályokat nem ismerő, azokat gyakran betartani sem kívánó „feketén repülő” pilóták jelentik, hiszen őket nem lehet a legjobb szándékkal sem tájékoztatni a helyi szabályokról, mert egy klubnak sem tagjai.
Továbbá felhívjuk a figyelmet arra, hogy környezetvédelmi szempontból korlátozott légtérben nem végezhető hajtóművel felszerelt és a hajtóművét használó légijárművel, valamint hőlégballonnal történő repülés, kivéve az engedélyezett repüléseket.


Terepmotorozás

A BNPI működési területe nagy kihívást jelent számos technikai sport szerelmesének. Nem kivétel ez alól a természetvédelem érdekeivel talán leginkább össze nem egyeztethető, a legkomolyabb természetkárosítással, illetve a védett és fokozottan védett (főként madár-) fajok zavarásával járó sporttevékenység, a terepmotorozás.
A BNPI teljes területén jelen vannak azok a 2-15 fős terepmotoros csoportok, akik a lehető legkevésbé tekintik terepi jelenlétük céljának a természet teljesebb megismerését, s akik a lehető legkisebb mértékben adóznak szeretettel, tisztelettel annak, s mutatnak megbecsülést értékei iránt. Tevékenységüknek betudhatóan a komoly (főként hang-jellegű) zavarási hatás következtében fokozottan védett fajok fészkelései hiúsulnak meg, értékes gyepek kerülnek felszaggatásra, fokozottan védett növények károsodnak, a természetbe látogató és azt valóban tisztelő turisták kikapcsolódása lehetetlenül el, s a terepen jelen lévő és épp a motorosok ’útjába’ eső (= a kijelölt turistautakon közlekedő) emberek kerülnek nem egyszer életveszélyes helyzetekbe.
A BNPI teljes működési területén a Természetvédelmi Őrszolgálat által lefolytatott technikai sporttevékenység-ellenőrző szolgálatok eredményeként a technikai sportok ellenőrzése kiterjedt és kiterjed a Nemzeti Park törzsterületén kívüli vidékekre (Mátra, Lázbérc, Tarnavidék, stb.) is.
Ezen ellenőrző szolgálatoknak betudhatóan a korábbi, főként a Bükki Nemzeti Park központi tömbjére koncentrálódó terepmotorozás hangsúlya áttevődött a hegység alacsonyabb régióiba, illetve a Zemplénbe és a Mátrába.
Mivel a motorosok jó eséllyel kezdik el intenzíven használni a fent jelzett illetve egyéb védett területeinket, s eme illegális sporttevékenység folytatásának megakadályozása különösen fontos a védett területek természeti értékeinek megóvása valamint a zavartalan turizmus okán, kérünk minden természetbe látogatót, amennyiben terepmotoros jelenlétet észlel, értesítse a BNPI-ot!
A motorozással nem csak a nemzeti park részéről merül fel kifogás, az erdő-, és vadgazdálkodási szempontból sem kívánatos. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 92/A.§ szerint az erdőben quaddal, terep-motorkerékpárral, segédmotoros kerékpárral, valamint motorkerékpárral közlekedni tilos.


Autós turizmus

A BNPI három-megyényi működési területén több mint 127 000 hektárnyi védett, illetve fokozottan védett természeti terület található. Ezek megközelítése – korunk immár ’természetes’ velejárójaként – gépjárművel történik. A legtöbben busszal illetve személygépkocsival érkeznek a természet fölfedezésére, s túlnyomórészt a járművet csupán a kiszemelt túraútvonal megközelítésére használják.
Számos esetben azonban magát a túrázás élményét is a járművektől elválaszthatatlan tevékenységként élik meg a természetbe látogatók, zavarva és károsítva az élő és élettelen természeti környezetet, szervezeteket. A kibocsátott zaj, a kipufogó gázok és az egyéb kibocsátott/visszahagyott anyagok, a gyepkárosítás, az eróziót gyorsító talajfelszaggatás, valamint a járművekből kidobált szemét jelentős mértékben hozzájárul a természeti környezet leromlásához, az abban jelen lévő élő szervezetek élőhelye, élettere minőségének károsodásához, romlásához.

Védett természeti területen a járművel történő közlekedés engedélyköteles!


Kerékpáros turizmus

A BNPI védett természeti területein számtalan lehetőség kínálkozik a kerékpáros turizmus kedvelői számára. Igen kiterjedt, főként a területileg illetékes Erdészetek tulajdonát képező feltáróút-hálózat, illetve a gyalogos turisták számára kijelölt turistautak képezik a kerékpáros természetszeretők részére a közlekedési útvonalakat.
Kiemelten fontos azonban tisztában lenni azzal a ténnyel, hogy a védett természeti értékek megóvása okán kizárólag a külön az erre a célra kijelölt utak vehetők igénybe kerékpározási célra, az azokról való letérés pedig tilos!


Sziklamászás

A BNPI működési területén található természetes sziklaalakzatok mindenképp vonzó és hagyományos turistacélpontok, de az elmúlt években egyre inkább előtérbe került sport-célú hasznosításuk is. Ne felejtsük el, hogy értékes, egyedi élővilágnak is otthont nyújtanak, amely igen sérülékeny és gyakran érzékenyen reagál a legkisebb zavarásra is! Ezért született meg a BNPI szabályozása arról, mely sziklák mászhatóak és melyeknél szükséges korlátozások bevezetése a természet védelmének érdekében. Bízzunk abban, hogy a nagy múltra visszatekintő magyar szikla- és hegymászás hagyományos értékei – mint a természet szeretete és védelme – a mai napig meghatározóak e sportágban. Ezért reméljük, hogy az ide látogatók betartják a szabályozásban előírtakat.

A BNPI működési területén sziklamászásra kizárólag az arra engedélyt kapott szervezetek érvényes tagsággal rendelkező tagjai jogosultak.

Mászható sziklák a BNPI működési területén:

  • Dédesi Kis-vár szikla (fokozottan védett); a mászás mindenkori tárgyév február 1. – július 15. között tilos. A sziklaképződmény mászható részei: Kisfal, Reibung-tábla, Nagyfal, Középső- vagy Tűzfal, illetve a Nőnapi úttól jobbra, a völgy irányába eső falfelületen, kizárólag az 1997-es Magyarország Szikláin c., valamint a 2007-es Magyarország Sziklamászó Kalauzában szereplő, kiépített mászóutakon. A sziklát csak a meglévő, a kék/sárga turistautak kereszteződésétől odavezető, a sziklamászásra vonatkozó információs táblával jelzett egyetlen útvonalon lehet megközelíteni.
  • Fehér-kő, Örvény-kő (védett); egész évben mászható. A sziklánál táborozni tilos, a helyszínt csak a meglévő, a sziklamászásra vonatkozó információs táblával jelzett, a turistaútról odavezető egyetlen útvonalon lehet megközelíteni.
  • Hámori szurdok-szikla (védett); egész évben mászható, azonban az Apokalipszis Fal mászása egész évben tilos. Dry-tooling típusú sziklamászási sporttevékenység gyakorlása kizárólag a Kis Fal 25. és a Nagy Fal 42. számú útjain végezhető.
  • Köpüs-kő (fokozottan védett); a mászásra kijelölt visszahajló Nagy fal mászása kizárólag szeptember 1. és február 1. között engedélyezett. A sziklát csak a meglévő, a sziklamászásra vonatkozó információs táblával jelzett, a turistaútról odavezető egyetlen útvonalon lehet megközelíteni. A falak az itt található meglévő, de a csak mesterséges mászóeszközökkel mászható utak kivételével kizárólag klasszikusan, gumitalpú mászócipőben, és kézzel mászhatók.
  • Szőlő-kő (védett); egész évben mászható. A sziklánál táborozni tilos; a helyszínt csak a meglévő, a sziklamászásra vonatkozó információs táblával jelzett, a turistaútról odavezető egyetlen útvonalon lehet megközelíteni.
  • Felsőtárkányi szurdok-szikla (védett); egész évben mászható. Miskolc felől a buszforduló utáni, a menetirány szerinti jobb oldalon lévő sziklaformáció 30m-es szakasza a fal kezdetétől az éles, jobbos kanyar előtti beszögellésig.
  • Bárány-kő (fokozottan védett); korlátozás nélkül mászható. A szikla tetején lévő sziklagyepen a közlekedés kizárólag sziklamászó tanfolyam alatt, az azon résztvevők számára, és az egyetlen, arra kijelölt ösvényen lehetséges. A sziklát csak a meglévő, a sziklamászásra vonatkozó információs táblával jelzett, a turistaútról odavezető egyetlen útvonalon lehet megközelíteni.
  • Holló-kő (fokozottan védett); korlátozás nélkül mászható. A sziklát csak a meglévő, a sziklamászásra vonatkozó információs táblával jelzett, a turistaútról odavezető egyetlen útvonalon lehet megközelíteni.
  • Sánc a Holló-kővel szemben (védett); korlátozás nélkül mászható. A sziklát csak a meglévő, a sziklamászásra vonatkozó információs táblával jelzett, a turistaútról odavezető egyetlen útvonalon lehet megközelíteni.
  • Kis-Csóka-kő: (fokozottan védett); a mászás mindenkori tárgyév február 1. – július 15. között tilos. A sziklát csak a meglévő, a sziklamászásra vonatkozó információs táblával jelzett, a turistaútról odavezető egyetlen útvonalon lehet megközelíteni.

A felsorolásban nem jelölt sziklák mászása egész évben és minden körülmények között TILOS!