Találkozás az Esztáz-kői-barlang egykori feltárójával 2020.10.05. 11:32
Heves-megye legjelentősebb cseppkőbarlangját egy bányarobbantás után fedezték fel 1967-ben a Gyetra-völgyben. Elsőként az egri Dobó István Gimnázium és Erdészeti Szakközépiskola barlangkutató csoportjának tagjai, öt diák ereszkedett le az akkor megnyílt bejáraton. Ettől kezdve Estók Bertalan gimnáziumi tanár vezetésével ők végezték a barlang feltárását.
A diákok egyike a Móron élő Hunorfi István volt, aki miután tudomást szerzett arról, hogy az Esztáz-kői-barlang a BNPI szakvezetésével látogatható, jelentkezett barátaival egy barlangi túrára, egyidejűleg felajánlotta a birtokában lévő fotókat és dokumentumokat a feltárás körülményeiről. A lelkes csapatot 2020. október 2-án láttuk vendégül egy beszélgetésre és a barlang megtekintésére.
Hunorfi István az Esztáz-kői-barlang eredeti bejáratának helyét mutatja a Gyetra-völgyben
Napjainkban a bejutást egy 1976-ban létrehozott vízszintes táró segíti, ám az első feltáróknak még a bánya meredek törmeléklejtőjén tizenöt méteres magasságban nyílt hasadékon kellett leereszkedniük, amely a lejtőmozgások következtében mára teljesen eltömődött. Kezdetleges eszközeikkel a ma is látogatható két nagyobb terembe jutottak, amelyek kisebb-nagyobb cseppkőképződményekkel voltak tele, köztük méteres szalmacseppkövekkel. A következő hetekben - újabb termek felfedezésének reményével - igyekeztek a törmeléktől megtisztítani egy szűk járatot, melynek során a kitermelt kőzettörmeléket ugyanazon a kötélen kellett a függőleges kürtőben felhordaniuk, amelyen leereszkedtek. Végezetül egy szifonban elakadtak, amit a rendelkezésükre álló eszközökkel már nem tudtak tovább bontani, ezért a csapat figyelme más, ígéretesebb bükki barlangok felé fordult.
Az MTI eredeti fotói 1968-ból, Hunorfi István gyűjteményéből
Ötven évvel később számtalan változás fogadta az egykori diákot. A korábban őket is szállító kisvasutat felszámolták a völgyben, a régi kőbánya területe már csak alig ismerhető fel, a lezárt vasajtó mögötti táró pedig kényelmes bejutást tesz lehetővé. A későbbi feltárók a kisebb járatokat elzáró törmelék egy részét sikeresen eltávolították, ám a barlang vélt folytatásának dolgában a többek által várt jelentős áttörést nem sikerült elérni. Az első felfedezők még rengeteg olyan cseppkövet láthattak, amelyeket később illetéktelen kezek rongáltak meg és hordtak el a barlangból, vélhetően a táróhajtás és annak ajtóval való lezárása között eltelt időben.
Fél évszázaddal később újra a barlangban
Hunorfi István nagyon örült, hogy ismét láthatta csodálatos diákkori emlékei helyszínét és mindezt megoszthatta feleségével és barátaival is. Sajnálatos, hogy az egykori lelkes csapatból már csak egyedüliként tudott eljönni: elmondta, hogy az idei évben elhunyt az utolsó barlangkutató-felfedező társa is.
A feltárásról a Képes Újság 1968/1. számában számolt be
Az egri Vörös Meteor Egyesület barlangkutató csoport tagjai az 1967. évi Esztáz-kői-barlang feltárásakor:
Vezető: Estók Bertalan
Segítője: Kovács László
Tagjai :
Csávás Sándor
Dudás István
Hunorfi István
Molnár János
Surányi Zoltán