Régészeti feltárás az Istállós-kői-barlangban 2021.01.14. 11:49

Az Bükk ezernyi barlangot rejt, köztük szép számmal találunk olyanokat, amelyek régészeti jelentőséggel bírnak. A leginkább közsmert, a leggyakrabban látogatott a Szalajka-forrás fölött nyíló Istállós-kői-barlang.

A hatalmas üreg egykor az erdőben legeltetett állatok éjszakai szálláshelyeként is szolgált - a fölötte magasodó hegy erről kapta az Istállós-kő elnevezést. Az évezredek során a barlangban felhalmozódott, jelentős mennyiségű üledék viszont a régmúltban történt eseményekről szolgáltat információkat a tudomány számára.



Az első próbaásatás (1912) óta számos régészeti feltárás történt a barlangban, amelyek során őskori kő- és csonteszközök, cserépdarabok, sőt embercsontok is előkerültek. 1947 és 51 között zajlott Vértes László vezetésével első ízben olyan tervszerű, részletes feltárás, ami több tudományág bevonásával a lehető legtöbb információt igyekezett kinyerni a hozzáférhető rétegekből. Az itt talált csontmaradványok segítségével megismerhetővé vált az egyes rétegek keletkezési idején a környéken élt állatvilág, ezáltal az egykori környezet és klíma. Az akkor megtalált, kövekkel kirakott és csontokkal, eszközökkel teleszórt óriási tűzhelyet a Nemzeti Múzeumba szállították, ahol ma is áll.

Hetven évvel később, 2020 őszén a Vértes László által hátrahagyott rétegsor modernebb eszközökkel történő vizsgálata történt meg, dr. Lengyel György régész, a Miskolci Egyetem docense vezetésével. A 40 ezer évre visszatekintő rétegsorból a főként barlangi medvéktől és kisemlősöktől származó csontmaradványok között ez alkalommal egyetlen pattintott kőeszköz került elő, valamint az őskori aurignaci kultúrához tartozó emberek által rakott tűzhelyek maradványai. Mindezek pontos keletkezési idejének meghatározása radiokarbonos vizsgálatokkal zajlik.



Kozma Attila
Kozma Attila
oktatási referens