Nyílt napok a Bél-kőn 2024.11.18. 09:39

A "Bükki Kövek" vonulatának legnyugatibb tagja a Bél-kő, amely meredek oldalakkal emelkedik ki környezetéből, így félszigetszerűen magasodik a Béli-medence fölé. Egykor a Bükk legszebb bérce lehetett, majd egy évszázaddal ezelőtt kőbányászat kezdte elhordani az anyagát. A megcsonkított óriás a bányászat megszűnésével természetvédelmi területté vált, amely a súlyos veszteségek ellenére is sokat megőrzött értékeiből.

Nem meglepő, hogy az ikonikus hegy minden korosztályt megmozgat. Aligha van már élő szemtanúja az eredeti állapotának, de a múlt század eseményeire Bélapátfalván és környékén sokan emlékeznek, akik fiatal koruk óta nem jártak fenn. A hegy hírneve és látványosságai persze távolabbi érdeklődőket is foglalkoztatnak, de a mozgásukban korlátozottak feljutása önerőből nem lehetséges. A vagyonkezelő Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) gyakran kap megkeresést gépjárművel való feljutás biztosítására, ami természetvédelmi okok miatt csak szervezett keretek között valósítható meg, ezért november 15-én - hagyományteremtő szándékkal - olyan szakvezetést tartottunk, amelyet elsősorban mozgási problémákkal küzdőknek és kísérőiknek hirdettünk meg.

Az apátsági parkolóból a BNPI járműveivel jutottunk fel a hétszáz méteren található felső bányaudvar széléig, itt csatlakoztak azok az érdeklődők is, akik korábban indulva gyalogosan vállalták az ötszáz méternyi emelkedőt. A bányaudvar sem akadálymentes, de szintemelkedés hiányában itt már lényegesen könyebb a séta. Az induláskor kavargó köd felszálltával a geológiai és a tájképi értékek mellett még a ritka hajnalmadarat is megfigyelhettünk.

Galéria

Terveink szerint mostantól minden év őszén fogunk tartani hasonló programot a feljutás megkönnyítése érdekében. Azoknak a szerencséseknek pedig, akik önállóan is tudnak mozogni, ajánljuk a gyalogosan szabadon járható 5 km-es természetismereti tanösvényt, amelynek végpontja a Bél-kőből megmaradt gerinc legmagasabb pontja, a bányaudvarra 815 méteres magasságból letekintő kilátóhely.