<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<kml xmlns="http://www.opengis.net/kml/2.2">
<Document>
  <name>Rövid túra a bárnai Szér-kőhöz</name>
  <description></description>
  <Style id="line-style">
    <LineStyle>
       <color>FF90643F</color>
       <width>3</width>
     </LineStyle>
  </Style>
    <Placemark>
<styleUrl>#line-style</styleUrl>
<LineString><coordinates>
19.933405,48.095682,281.8 19.93331,48.09592,282.3 19.93338,48.096143,283 19.933628,48.096396,282.7 19.933903,48.096583,281.9 19.933861,48.096622,282.1 19.9338,48.096663,282.4 19.93377,48.09669,282.6 19.934087,48.09687,282 19.934233,48.09711,282.8 19.934351,48.097401,283.2 19.934418,48.097718,282.6 19.934422,48.097976,281.9 19.934427,48.098235,281.4 19.934459,48.09835,281.4 19.934472,48.098381,281.4 19.9345,48.098456,281.5 19.93451,48.09849,281.6 19.934713,48.098843,282.1 19.934791,48.098873,282 19.934722,48.099053,282.5 19.934542,48.099371,284.2 19.934409,48.099587,285.4 19.934441,48.099651,285.4 19.934405,48.099824,286 19.934385,48.100065,286.3 19.934365,48.100305,286.2 19.934352,48.100661,285.6 19.934338,48.101016,284.9 19.934329,48.101284,284.1 19.934457,48.101326,283.9 19.934542,48.10135,283.9 19.93464,48.10138,284 19.934563,48.101513,283.7 19.934494,48.101666,283.6 19.934406,48.101961,284.5 19.934319,48.102255,286 19.934251,48.102493,286.8 19.934183,48.102732,286.7 19.934123,48.103008,285.8 19.934062,48.103285,285.3 19.93404,48.103511,285.5 19.934061,48.103649,285.7 19.934099,48.103778,285.9 19.934229,48.104041,286.9 19.934359,48.104304,288 19.934478,48.104627,289.6 19.934566,48.104962,291 19.934601,48.105067,291.4 19.934661,48.105252,291.5 19.934775,48.105379,291.8 19.93519,48.105711,291.7 19.935481,48.10593,291.3 19.935773,48.106148,291.4 19.93582,48.106197,291.4 19.935932,48.106426,291 19.935988,48.106556,291 19.935964,48.106588,291 19.93593,48.10663,291 19.93569,48.106942,293 19.935686,48.107036,294.1 19.935714,48.107105,295 19.935781,48.107166,296.1 19.935977,48.107256,298 19.936118,48.107371,300.1 19.936356,48.107453,301.9 19.936597,48.107595,304.7 19.936785,48.107724,307.5 19.936833,48.10793,312.7 19.936969,48.108136,318.1 19.937026,48.108244,320.9 19.937053,48.108357,323.6 19.937061,48.108588,329.3 19.93699,48.108883,334.9 19.937037,48.109183,340.3 19.93711,48.109374,343.1 19.937203,48.109516,345.4 19.937492,48.109858,350.7 19.937761,48.110161,355.4 19.937847,48.110481,356.1 19.937888,48.110862,358.1 19.937862,48.111015,360.4 19.937923,48.111159,363.9 19.938107,48.111284,368.2 19.938408,48.111332,370.7 19.938752,48.111342,371.2 19.939097,48.111352,371.1 19.939642,48.1114,373.8 19.940056,48.111414,374.7 19.94029,48.111465,375.6 19.940357,48.111567,377.6 19.940182,48.111729,380.4 19.939998,48.112022,381.8 19.939989,48.112176,381.4 19.939999,48.112455,380.9 19.939989,48.112758,382.5 19.940044,48.112866,383 19.940245,48.113121,384.4 19.940446,48.113376,385.7 19.940655,48.113784,387.3 19.940764,48.114027,389.3 19.940872,48.114271,392.4 19.940886,48.114539,396.1 19.940836,48.114856,401.3 19.940786,48.115173,407.7 19.940792,48.115592,418.2 19.940816,48.115817,422.8 19.940841,48.116042,426.5 19.940759,48.116423,432.5 19.940556,48.11643,435.6 19.940402,48.116479,438.5 19.940297,48.11651,440.4 19.940156,48.116564,442.8 19.93995,48.116596,445 19.93985,48.116623,445.7 19.939693,48.116652,446.2 19.93952,48.116629,445.8</coordinates>
</LineString>
</Placemark>
<Placemark>
<visibility>1</visibility>
<name><![CDATA[Bárnai Szér-kő]]></name>
<description><![CDATA[<img src="https://qard.eu/msite/194/00000093QW.jpg" style="max-width: 200px; height: auto;"><h2>Megközelítése
</h2><div>A Bárna-patak völgye fölé magasodik a Szerkő keresztrétegzett homokkőfala. A község északi részén, az utolsó házat elhagyva, a Bárna-patak mellett haladva, a kék háromszög jelzésen juthatunk el a Szerkőhöz.
</div><p>Útvonaltervező, letölthető GPS koordináták: <a href="https://www.nogradgeopark.eu/hu/tura-reszletek/rovid-tura-a-barnai-szer-kohoz">https://www.nogradgeopark.eu/hu/tura-reszletek/rov...</a>
</p><h2>Növényvilága<br></h2><div>Az 1977-ban védetté nyilvánított terület oligocén kori homokkőflóráját az alábbi fajok jellemzik. Zavart homoki gyepekben és lejtősztyeppekben és legelőkön a hosszú zsurló (Equisetum ramosissimum). Meszes homokkősziklafal repedésében egyetlen kisebb telep található a kövi fodorkából (Asplenium ruta-muraria). A helyi molyhos tölgyes bokorerdők konstans mészjelző faja a pukkanó dudafürt (Colutea arborescens). A patkófű (Hippocrepis comosa) homokkősziklagyepek szubkonstans mészjelző faja, mely erodált legelőkön is megtalálható. A homoki len (Linum hirsutum subsp. glabrescens) lejtősztyeppekben és felhagyott legelőkön több helyről is előkerült.
</div><div>A nyílt homokkőgyepekben és legelők erodálódott felszínein az árlevelű len (Linum tenuifolium); meszes cementálódású homokkőmálladékán kialakult záródó és zárt gyepekben a homoki vértő (Onosma arenarium)egyedei vannak jelen. Homokkő sziklagyepek és nyílt gyepű legelők meszes szubsztrátot jelző növénye a hegyi gamandor (Teucrium montanum). A bíboros vajvirág (Orobanche purpurea) homokkőmálladékon fejlő dőnyílt gyepben; a fehér vajvirág (Orobanche alba) a homokkőfalak alatti nyílt gyepekben; a nagy vajvirág (Orobanche elatior) molyhos-tölgyesekben szórványosan előforduló.
</div><div>Nyílt, meszes homokfelületeken, sziklagyepekben, legelőkön előfordul a hegyi ternye (Alyssum montanum subsp. gmelinii), de a záródó, „stresszmentes”gyepekből eltűnik. A szubmediterrán naprózsa (Fumana procumbens) tipikus és állandó kísérője a meszes cementálódású sziklagyepeknek, a laza málladékon, nyílt felszíneken válik tömegessé, mészjelző. A kopaszodó fenyőspárga (Monotropa hypopitys subsp. hypophaega) molyhos tölgyes bokorerdőkben fordul elő, de a Szerkő több pontján ritka, általában a lappangó sásos (Carex humilis) laza gyepben. Felhagyott félszáraz legelőkön néhány tő található a csomós harangvirágból (Campanula glomerata), egyébként a vidéken meglehetősen ritka. A pongyola harangvirág (Campanula sibirica) molyhos tölgyes bokorerdőkben és szegélyeikben szórványos. A piros pozdor (Scorzonera purpurea) molyhos tölgyes bokorerdőkben ritka. Meszes cementálódású homokkő sziklagyepekben és málladékon fordul elő a homoki zsellérke (Thesium ramosum). Meglehetősen gyakori a bársonyos kakukkszegfű (Lychnis coronaria) a környék tölgyeseiben és irtásokon. Meszes homokkőfalak pionír, ritka, kis egyedszámban fellépő mészjelző növénye a gomolyos kőhúr (Minuartia glomerata). Előfordul a fehér madársisak (Cephalanthera damasonium); molyhos tölgyes bokorerdők eróziós barázdáiban, szurdokerdőkben, horhosokban, általában nyers talajon, ültetett fenyőelegyes tölgyesben a kislevelű nőszőfű (Epipactis microphylla) is.
</div><div>A homokkősziklafalak alatti lejtősztyeppekben jelen van a fényes sás (Carex liparicarpos), a lappangó sás (Carex humilis) bokorerdőkben és lejtősztyeppekben az élesmosófű (Chrysopogon gryllus) társaságában, de nyílt homoki gyepekben is. A deres csenkesz (Festuca pallens) a helyi oligocén kori meszes cementálódású homokkő sziklagyepek gyepalkotó növénye, ritkábban erodálódott, legeltetett homoki gyepekben is előfordul, mészjelző. A számos átmeneti alak között, elsősorban vastagabb, laza homokréteg esetén a homoki csenkesz (Festuca vaginata) jellegek tűnnek erősebbnek, mint pl. a Szerkőn. A kunkorgó árvalányhaj (Stipa capillata) homokos talajon kialakult lejtősztyeppekben, felhagyott legelőkön fordul elő.
</div><div>A Medves vidékén ez idáig csak a Szerkő molyhos tölgyes bokorerdő tisztásán sikerült fellelni kicsiny populációját a bozontos árvalányhajnak (Stipa dasyphylla), de bizonyosan másutt is van belőle. A csinos árvalányhaj (Stipa pulcherrima) a lejtősztyeppekben, bokorerdőkben néhol tömeges, mészjelző. A kései perje (Cleistogenes serotina) homokos talajon, mészjelző növény, lejtősztyeppekben, de sziklagyepekben is előfordul. Az élesmosófű (Chrysopogon gryllus) lejtősztyeppekben, molyhos tölgyes bokorerdőkben fordul elő.
</div>]]></description>
<Point>
<altitudeMode>absolute</altitudeMode>
<coordinates>19.934907,48.116171</coordinates>
</Point>
<ExtendedData><Data name="sqrcodeId"><value>00000093QW</value></Data></ExtendedData></Placemark>

</Document>
</kml>