Speciális hosszú túra a Szent István-barlangban

A kicsi, de annál látványosabb cseppkövekben bővelkedő barlang Felsőtárkánytól 3,5 km-re, a Gyetra-völgyben nyílik. A barlangban sem villanyvilágítás, sem betonjárda nincs, egy helyen létra segíti a közlekedést. A barlang hőmérséklete 9-10 fok körül alakul, vizes-sáros és száraz szakaszok egyaránt találhatóak.

A Kis-fennsíkon triász időszaki mészkőben kialakult 213 m hosszú rendszer szűk bejárata elágazó, gazdag formakincsű járatba vezet. Egyik termében az újkőkori ember cölöpkunyhóinak nyomait tárták fel. Cseppkődíszes oldalágában a barlangi medve koponyája és csontjai mellett a falakon medvekaparást utánzó nyomokat találtak. Hazánkban ez az egyetlen barlang, melyet karcok díszítenek, s a hely e nyomok legkeletibb előfordulása Európában.

Megismerkedhetünk az antropogén eredetű hegyi rétek (Fekete-sár-rét, Zsidó-rét) gazdag karsztforma-kincsével, a fennsíkperemi bércek karros felszíneivel, gazdag élővilágot rejtő sziklagyepekkel, a fokozottan védett Őserdő öreg bükkösével, az ország legmagasabban elhelyezkedő barlangjával.

A Kis-fennsíkon, 610 m tszf. magasságban, sziklafal tövében nyíló rendszer triász időszaki mészkőben alakult ki, öszhosszúsága mindössze 50 m. Az egyetlen ÉNY-DK irányban megnyúlt teremből álló barlang mennyezete omlott formát mutat, nagy felületeket hófehér cseppkőkéreg borít, néhol a felszínről lejutó gyökerek láthatók. A járószintet a fentről lehullott jelentős méretű kőtömbök alkotják, amiket fehér ill. sárgásbarna, akár 1, 5 m-es sztalagmitok, és cseppkőlefolyások borítanak. A függőcseppkövek viszonylag fejletlenek. A teremből induló, 10 m magas, jelentős szelvényű kürtő a bejárat szintje fölé nyúlik. A tetejét alkotó becseppkövesedett törmelékben nemkarsztos kőzetanyagú patakhordalék fedezhető fel. A kürtő alatt a falat különleges, 2-3 cm hosszú, karcsú kifejlődésű borsókőképződmények díszítik. Az 1958 nyarán rövid bontással feltárt barlang jelentős denevértanyahely, melyről guanófoltok tanúskodnak. A képződmények és az élővilág védelme érdekében lezárt barlang csak engedéllyel látogatható.

A Kis-fennsíkon triász időszaki mészkőben kialakult 213 m hosszú rendszer szűk bejárata elágazó, gazdag formakincsű járatba vezet. Egyik termében az újkőkori ember cölöpkunyhóinak nyomait tárták fel. Cseppkődíszes oldalágában a barlangi medve koponyája és csontjai mellett a falakon medvekaparást utánzó nyomokat találtak. Hazánkban ez az egyetlen barlang, melyet karcok díszítenek, s a hely e nyomok legkeletibb előfordulása Európában.

A kicsi, de annál látványosabb cseppkövekben bővelkedő barlang Felsőtárkánytól 3,5 km-re, a Gyetra-völgyben nyílik. A barlangban sem villanyvilágítás, sem betonjárda nincs, egy helyen létra segíti a közlekedést. A barlang hőmérséklete 9-10 fok körül alakul, vizes-sáros és száraz szakaszok egyaránt találhatóak.

A fokozottan védett Szent István-barlang Lillafüreden, Miskolctól 3,5 km-re nyílik. Bejárata a Palota-szállótól 500 m-re, az Eger-Miskolc műút mellett található. Járatainak összhossza 1514 m, függőleges kiterjedése 101 m.