Erdei mesterdalnokok Felsőtárkányban

A kicsi, de annál látványosabb cseppkövekben bővelkedő barlang Felsőtárkánytól 3,5 km-re, a Gyetra-völgyben nyílik. A barlangban sem villanyvilágítás, sem betonjárda nincs, egy helyen létra segíti a közlekedést. A barlang hőmérséklete 9-10 fok körül alakul, vizes-sáros és száraz szakaszok egyaránt találhatóak.

Bükk-fennsík – Olasz-kapui Tanösvény

Az Olasz-kapui Tanösvény (Olasz kapu – Fekete-sár-rét – Tar-kő – Őserdő – Káposztáskert-lápa – Olasz-kapu) geológiai, felszínalaktani, botanikai, zoológiai és kultúrtörténeti ismereteket egyaránt nyújt. Megismerkedhetünk az antropogén eredetű hegyi rétek (Fekete-sár-rét, Zsidó-rét) gazdag karsztforma-kincsével (karrmezők, karsztvápák, töbörcsoportok), a fennsíkperemi bércek karros felszíneivel, gazdag élővilágot rejtő sziklagyepjeivel (Tar-kő), az Őserdő 24 hektár területű montán bükkösével (amelyet 1942-ben nyilvánították védetté), a Nagy-fennsík nyugati felének leghosszabb töbörsoros völgyével (Káposztáskert-lápa) és az ország legmagasabban elhelyezkedő barlangjával: a hegység legidősebb forrásbarlang-nemzedékéhez tartozó Kőrös-barlanggal.

Megismerkedhetünk az antropogén eredetű hegyi rétek (Fekete-sár-rét, Zsidó-rét) gazdag karsztforma-kincsével, a fennsíkperemi bércek karros felszíneivel, gazdag élővilágot rejtő sziklagyepekkel, a fokozottan védett Őserdő öreg bükkösével, az ország legmagasabban elhelyezkedő barlangjával.

A tanösvény a Bél-kő környékének kultúrtörténetét, a hegy földtani felépítését, növénytársulásait és a sziklagyepek növény- és állatvilágát bemutató komplex-típusú tanösvény a ciszterci apátság középkori templomától indul és a Bél-kő megmaradt 815 m magas csúcsán kialakított kilátóhelyen végződik. Innen a sárga háromszög jelzésű turistaúton lehet tovább kirándulni a Bükk-fennsíkra, Szilvásváradra, Felsőtárkányba, Szarvaskőre vagy vissza Bélapátfalvára. A Bükk-fennsíkból félszigetszerűen kinyúló Bél-kő gerincén két növényföldrajzi körzet - a Délnyugati-Bükk és az Északi-Bükk - határa húzódik. Ennek megfelelően mindkét növényföldrajzi tartomány jellemző növényfajai megtalálhatók a mészkősziklán. A párnalávából felépülő Szász-bércen szilikát sziklagyep látható.

Védetté nyilvánítás: 2008
Terület: 97,27 ha

Cakó-tetőn a déli nagy sziklafal az I. sziklavonulat, amelynek aljában 20 db fülke sorakozik. Érdekessége a fülkéknek, hogy a hátlapjuk szélessége néhány centivel szinte minden esetben nagyobb, mint a külső peremé. Az 5. számú fülkének a hátlapmagassága is nagyobb, mint a nyilásáé, a boltozata nem lejt befelé, hanem emelkedik. Ennél a fülkénél furatok, lyukak is láthatók a keret mentén, ami a nyílás felső peremén duplán van kialakítva. Jó épségben maradt meg a 3. számú fülke is, körbe kerettel, a fedlap rögzítését szolgáló závárzat furataival. A 2. számú fülke egyike a néhány csúcsíves kiképzésű, gótikus formájú vakablaknak. Egy ehhez hasonló, csúcsíves boltozatú fülke látható a II. sziklán is. A kappadókiai tufatornyokat idéző, hármas csúcsú kaptárkövön 4 fülke van. A III. szikla egy kicsiny kőtömb, amelyen egy fülke található.

A IV. sziklavonulat az elsőhöz hasonlóan fél és negyed kúppalástokkal, hasadékokkal és kannelurákkal tagolt hatalmas sziklafal, melyen 11 fülkét találunk. A 10. számú megközelíthetetlen helyen, egy a vonulattól hasadékkal elkülönülő sziklatorony tetején látható, a többség azonban a talajszinthez közel lett kifaragva. Legnagyobbak a 8. és 9. számú fülkék.

Megközelítés:

Eger 34 km-re, Miskolctapolca pedig 28 km-re fekszik a vendégháztól.

Falusi szálláshely három szobáva, 10 férőhellyel, lovas postakocsi számára alkalmas beálló hellyel.

Megközelítés:

Cserépfalutól 4 km-re északra, a fokozottan védett Hór-völgyben található.

GPS koordináták: É 47,9785° / K 20,5230°