Természetvédelmi őrszolgálat

A természetvédelmi őri hivatás Eredete

Az 1867-es kiegyezést követően jelentős gazdasági–társadalmi fejlődés indult meg hazánk területén. Ezzel párhuzamosan kezdetét vette a természet, a „vadon” visszaszorulása a kedvezőtlen civilizációs hatások következtében. Az utolsó bölényt már régen kilőtték, a farkas és a barna medve is csak a Kárpátokban maradt fenn kis számban. Az ország déli peremvidékein még fészkeltek keselyűk, de egyre fogyatkozó számban.

A folyószabályozások eredményeként és a mocsarak lecsapolása következtében vizes területeink összezsugorodtak, halfajok és ősi halászati módszerek tűntek el végleg. A „nádi farkas” – mai hivatalos nevén az aranysakál – is mind ritkábban került szem elé korábbi élőhelyein.

Ebben az időszakban élt Herman Ottó, aki gyermekkora óta szenvedélyesen kutatta a természet titkait, majd idővel autodidakta módon, természettudóssá vált. Legismertebb művei: A madarak hasznáról és káráról című könyv, A magyar halászat kézikönyve I-II., valamit a Magyarország pókfaunája I-III. kötetei. Munkássága részeként, az ő kezdeményezésére jött létre 1893-ban a Magyar Ornitológiai Központ, melynek alapító igazgatója volt. A következő évben elindította a madártani kutatásokkal foglalkozó Aquila című évkönyvet. Szerteágazó munkássága nem csupán a tudományos megismerés célját szolgálta, tevékenysége, művei egyben a honi természetvédelem első mérföldköveit is jelentették.

A gyakorlati természetvédelem első, országos jelentőségű színrelépése a Balatont, pontosabban a Kis-Balatont érintette és madártani vonatkozású volt. A nagy kócsag, mely köztudottan a magyar hivatalos természetvédelem címermadara, a XX. század elejére, a költőpárok számát tekintve,erősen megfogyatkozott, mondhatni kritikus helyzetbe került. Ennek legfőbb oka, az akkori divatipar dísztolligénye volt, melynek kielégítése érdekében nagyszámú madarat pusztítottak el.

Herman Ottó

Schenk Jakab

id. Gulyás József


Vönöczky Schenk Jakab, a Magyar Ornitológiai Központ kutatója, egy 1918-ban írt munkájában hívta fel a nagy kócsagra a figyelmet, sőt védelmi intézkedéseket is megfogalmazott a fajjal kapcsolatban. Javasolta a kócsagok védelme érdekében külön őrség felállítását, továbbá a kócsagtelepek és az azok környékén lévő táplálkozási területek természeti emlékké nyilvánítását. Ezek fenntartását kormányintézkedések révén, illetve társadalmi összefogás útján képzelte el. Utóbbi érdekében javasolta a Magyar Természetvédelmi Szövetség megalakítását.

A külföldi és hazai adományoknak köszönhetően 1922-ben egy állandó kócsagőr munkába állásával elindulhatott a kis-balatoni kócsagtelep őrzése. Gulyás Józsefnek hívták azt a vörsi halászgazdát, aki az első fizetett természetvédelmi őr volt. Feladatát képezte a Madártani Intézet részére havi jelentéseket írni, beszámolókat készíteni a tavaszi- őszi madárvonulásról, a gémtelepek életéről, és az ott költő fajok állományának nagyságáról. Évtizedeket ugorva, korszakos, nagy horderejű változásokat hozott a hazai természetvédelem életében az 1971-es év. Az ekkor kiadott 121971/VI.11/ Kor- mányrendelet alapvető jelentőségű, hiszen először tette lehetővé nemzeti park létesítését. Ezt követően, 1972-ben jött létre első nemzeti parkunk, a Hortobágyi Nemzeti Park. Pár évvel később, 1977- ben, első „erdős”, középhegységi nemzeti parkként megalakult a Bükki Nemzeti Park.

A Nemzeti Park Igazgatóságok Természetvédelmi Őrszolgálatának működése

Hazánk közigazgatási területét jelenleg 10 nemzeti park igazgatóság működési területe fedi le, ezek az állami természetvédelem területi szervei. A nemzeti park igazgatóságok keretében természetvédelmi őrszolgálat működik. Az igazgatóságok nevüket a működési területükön lévő nemzeti parkról kapták. A 252 fős állami természetvédelmi őri létszámból jelenleg 34 őr dolgozik a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) működési területén. A működési terület részben vagy egészében az alábbi megyéket foglalja magába: Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj- Zemplén.

A BNPI működési területén a természetvédelmi őrszolgálat 7 tájegységre (TE) tagolódva végzi fel- adatait. Ezek az alábbiak: Nyugat-bükki TE, Kelet- bükki TE, Nógrád–Ipoly TE, Mátrai TE, Tarna–Lázbérc TE, Dél-hevesi TE valamint a Dél-borsodi TE.

A BNPI működési területén 1 nemzeti park, 9 tájvédelmi körzet és 14 természetvédelmi terület található. Mivel természeti értékek nem csak védett területeken fordulnak elő, ezért tevékenységünk a nem védett területekre, azaz a működési terület egészére kiterjed, melynek nagysága 884 736 hektár.

Egy állami természetvédelmi őr átlagosan 26 810 hektár működési területet és ezen belül 3789 hektár országos jelentőségű védett területet felügyel. A természetvédelmi őr (angol neve: ranger) megnevezés Magyarországon jogszabályi alapon, több mint 45 éve létezik. Az őrszolgálat megalakításának legfontosabb oka a területi természetvédelmi kezelési tevékenység mellett a hatósági feladatok terepi ellátása volt.

A természetvédelmi őrök jogállását, feladatait, jogosultságait és kötelezettségeit számos jogszabály szabályozza, de az utóbbi években ezek jelentősen megváltoztak.

A természetvédelmi őrök 1993-tól köztisztviselők, 2010-től pedig kormánytisztviselők. Jogosultságaikat és kötelességeiket az 1997. évi CLIX törvény (a fegyveres biztonsági őrségről, a termé- szetvédelmi és a mezei őrszolgálatról) II. fejezete jelentősen kibővítette. Feladatellátásuk részletes szabályait a miniszteri rendeletként 2000-ben kiadott Szolgálati Szabályzat {9/2000. (V. 19.) KöM rendelet a Természetvédelmi Őrszolgálat Szolgálati Szabályzatáról}, valamint a természetvédelmi őrökre és az őrszolgálatra vonatkozó részletes szabályok {4/2000. (I. 21.) Korm. rendelet a természetvédelmi őrökre, illetve őrszolgálatokra vonatkozó részletes szabályokról} állapítják meg.

Azt, hogy hogyan is kell egy természetvédelmi őrnek „kinéznie”, milyen ruházati elemek és jelzések szükségesek az egyenruháján, szintén az előzőekben említett rendelkezések, illetve a 70/2012. (XII. 14.) BM rendelet (a rendészeti feladatokat ellátó személyek, valamint a fegyveres biztonsági őrök ruházati ellátására vonatkozó részletes szabályokról) határozzák meg. 2013. január 1-én lépett hatályba az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény, illetve ennek végrehajtási rendeletei. Az új jogszabályok megalkotásának az volt a célja, hogy egységes szabályozás és követelményrendszer jöjjön létre a Magyarország területén tevékenykedő azon szervezetek és személyek vonatkozásában, amelyek és akik rendészeti jellegű tevékenységet is ellátnak, és ennek során kényszerítő eszközök és intézkedések alkalmazására jogosultak. A természetvédelmi őrszolgálat esetében megmaradtak a különböző hatósági jogosultságok, de azok szabályozása részletesebb lett.

A természetvédelmi őrszolgálat működési hatásköre kiterjed az ország teljes közigazgatási területére, amely magában foglalja:

  • a nemzeti parkok, a tájvédelmi körzetek és a természetvédelmi területek egészét,
  • a Natura 2000 területeket,
  • illetve a nem védett természeti területeket is, ahol a természeti, és a védett természeti értékek megóvása szükséges.

A nemzeti park igazgatóságok a természetvédelmi szabálysértések megelőzése, felderítése céljából, továbbá a természetvédelmi őrszolgálat működtetéséhez közhatalmi jogkörrel rendelkeznek.

Ma a természetvédelmi őrök kormánytisztviselők, olyan rendészeti feladatot ellátó, intézkedésre jogosult hatósági személyek, akik jól felismerhető egyenruhával, egyedi azonosítást lehetővé tevő szolgálati igazolvánnyal és jelvénnyel rendelkeznek, valamint kényszerítő eszközökkel és önvédelmi célú szolgálati maroklőfegyverrel vannak ellátva.

Munkájukat a kor színvonalának megfelelő informatikai és kommunikációs eszközpark, kép- és hangrögzítő technika, terepi gépjármű állomány, továbbá speciális eszközök segítik. Valamennyien szakirányú, közép- vagy felsőfokú végzettségű emberek, akik többsége idegen nyelven is beszél és egy-egy szakterület, élőlénycsoport elismert kutatója is egyben. Munkájukat nagy elhivatottsággal végzik. Tevékenységük alapjait jogszabályok állapítják meg, foglalkoztatásukhoz egyebeken túl egészségügyi, pszichológiai feltételeknek is meg kell megfelelniük. Természetvédelmi őri és államigazgatási ismeretekből eredményesen le kell vizsgázniuk, rendszeres oktatás mellett jogi és szakmai ismeretekből álló további vizsgákat kell tenniük, illetve folyamatosan kell képezniük magukat. Alapvető feladatuk a természeti értékek és területek, kiemelten a védett természeti értékek és a védett természeti területek hatósági őrzése.

Sokrétű feladatkörük magában foglalja:

  • a természetvédelmi hatósági őrzést,
  • a nemzeti park igazgatóság szabálysértési feladatait,
  • továbbá a nemzeti park igazgatóság védett természeti területeinek és természeti értékeinek kezelésével kapcsolatos, területi feladatainak ellátását is. Ez a gyakorlatban a védett természeti értékek és a védett természeti területek felmérése, nyilvántartása, megóvása, őrzése, fenntartása, bemutatása és helyreállítása érdekében végzett tevékenységeket jelenti.
    • Kiemelt feladat a természetvédelmi célú létesítmények, az Igazgatóság vagyonkezelésében lévő vagyontárgyak, műtárgyak védelme, őrzése, megóvása, károsításuk megelőzése.
    Uráli bagoly számára kihelyezett mesterséges odú
    • a természetvédelmi előírások betartásának ellenőrzésére,
    • a természetvédelmi érdekeket sértő, a természeti és a védett természeti értékeket és területeket veszélyeztető vagy károsító cselekmény esetén személy és jármű feltartóztatására, személy igazoltatására, csomag és jármű átvizsgálására,

Motoros fogás eredménye

    • vadászok és horgászok teljes körű ellenőrzésére,
    • természeti érték és a veszélyeztetéséhez használt eszköz visszatartására,
    • természetkárosítás bűncselekményének gyanúja, illetve tettenérés vagy az intézkedésnek történő ellenszegülés esetén: a személyt elfogni, visszatartani vagy előállítani,

Helyszínelés a fokozottan védett parlagi sas teteménél

    • jogszerű intézkedésével szembeni ellenszegülés esetén, annak megszüntetésére kényszerítő eszközt (testi kényszer, bilincs, rendőrségi vegyi sokkoló, szolgálati kutya) alkalmazni (szolgálati maroklőfegyverük önvédelmi célú),
  • szabálysértési, államigazgatási és büntető eljárást kezdeményezni, valamint helyszíni bírságot kiszabni.

Az állami természetvédelmi őr a természeti és kulturális örökség védelme érdekében jogosult és köteles többek között:

A természetvédelmi őrszolgálatra háruló kezelési és hatósági feladatok mennyisége folyamatosan növekszik. A fokozódó elvárások mellett szembe kell nézni a természetvédelmi őrzés új kihívásaival is, mint például a védett természeti területeket érintő illegális hulladéklerakás, gyújtogatás, a védett állatok pusztítása mérgezéssel, védett növények engedély nélküli gyűjtése és kereskedelme, az illegális leletgyűjtés, a fémkereső tevékenység, az illegális terepmotorozás és quadozás, az engedély nélküli fakitermelés és erdei haszonvételek, valamint a falopás.

Lefoglalt faanyag és az elkövetéshez használt jármű

Modernkori, új kihívás a túlzott mértékű, engedély nélkül végzett, zavaró turisztikai tevékenységek elleni fellépés, azok ellenőrzése.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrei három megyében végeznek természetvédelmi véleményezést, melyet a különféle beruházásokkal, infrastruktúra fejlesztésekkel, gazdálkodási tervekkel, azok végrehajtásával, valamint más engedélyezési eljárásokkal kapcsolatos, hatósági megkeresésekre adnak ki. A véleményezési tevékenység az alábbi területekre terjed ki: mezőgazdasági termelés, erdő- és vadgazdálkodás, területfejlesztés, természeti területek alkalmi igénybevételével járó rendezvények (technikai és tömegsport rendezvények) engedélyezési eljárása.

Őrszolgálati munkatársak

A természetvédelmi őrök az Igazgatóság működési területén található 125 045 hektárnyi országos jelentőségű védett természeti területen rendszeres természetvédelmi őrzést folytatnak. Ennek keretében ellenőrzik a védett természeti értékeket érintő tevékenységek, munkák hatósági engedélyeit, jogsértéseket tárnak fel, eljárásokat kezdeményeznek. Törekednek a védett területeket, élőlényeket érintő ún. havária események (pl. tűzesetek, pusztulások) megakadályozására, illetve ezek előfordulása esetén feladatuk a természeti károk felmérése, a védett természeti értékek mentése, az előírások szerinti jelentések elkészítése. Fokozottan ellenőrzik a BNPI saját vagyonkezelésében levő földterületeket, ahol a kiemelt időszakokban, vagy a frekventált helyeken páros vagy csoportos szolgálatban látják el feladataikat.

Közös téli figyelőszolgálat

A természetvédelmi őrök számára rendkívüli leterheltséget jelent a 255 813 hektárnyi Natura 2000 terület, és a több ezer régészeti lelőhely megóvása is. Előkészítik a földügyeket, természetvédelmi kezelési javaslatokat állítanak össze a gazdálkodók számára, folyamatosan ellenőrzik a földhasználatot, kapcsolatot tartanak a gazdálkodókkal. Őreink állami és önkormányzati szervek, civil szervezetek, és állampolgárok megkereséseire fórumokon, helyszíni ellenőrzéseken, hatósági szemléken vesznek részt, egyeztetéseken, tárgyalásokon képviselik a természetvédelmi érdekeket. Hatósági munkájukhoz kapcsolódóan, azt megalapozandó felmérik és digitálisan rögzítik a védett fajok állományait, élőhelyeit, a minisztériumi és az igazgatósági terveknek megfelelően, rendszeresen visszatérő, monitoring ellenőrzéseket végeznek.

A természetvédelmi őrszolgálat hatósági feladatainak növekedését jól jelzi, hogy tájegységi szinten ma már naponta két új üggyel kell foglalkozni, hetente egy-egy újabb közigazgatási határozat ellenőrzésével bővül a teendők listája, és havonta legalább egy akciószolgálatra is sor kerül. A feladatok ellátásához sokszor nem elegendő egy terepi bejárás, szemle, hanem vissza-visszatérő jellegű ellenőrzések szükségesek.

A természetvédelmi őrök sokszor – a feladat jellegéből adódóan – a szokásos napi munkarendtől és heti beosztástól eltérő időpontban dolgoznak. Napi tevékenységükről, intézkedéseikről az eseményszerűen és folyamatosan vezetett szolgálati naplóban is számot adnak, de jelentéseket, beszámolókat is rendszeresen készítenek. Hatósági ügyekben jegyzőkönyveket vesznek fel, a természetvédelmi kezelés hatósági eszközeivel, helyszíni bírság kiszabásával, illetve szabálysértési, közigazgatási vagy bűnügyi feljelentéssel élnek. A természeti értékek védelmét a tájékoztató, ismeretterjesztő és felvilágosító tevékenységükkel is segítik.

Helyszínelés illegális fakitermelésnél

Helyszíni bírság kiszabására természeti és védett természeti területen a következő szabálysértések esetében kerülhet sor: természetvédelmi célokkal össze nem egyeztethető tevékenység folytatása, szemetelés vagy a terület más módon történő szennyezése, tiltott helyen tartózkodás, tiltott módon közlekedés, engedély nélküli tűzrakás, kutyával történő veszélyeztetés, zajkeltő tevékenység (csendháborítás), tiltott fürdés, valamint közlekedési útról való letérés esetén (útügyi szabálysértés (természeti és védett természeti területen). A természetvédelmi őrök hatósági munkájukat a törvényesség betartásával, az udvariasság szabályainak eleget téve, az emberi jogok tiszteletben tartásával, célorientáltan, hatékonyan és szakszerűen végzik.

A természetvédelmi őrszolgálat írásos megállapodások alapján szoros együttműködésben dolgozik a rendőrséggel. Jellemzőek a közös szolgálatok, járőrözések, területbejárások, helyszínelések, eltűnt személyek keresése. A természetvédelmi őrök elsősorban helyismeretükkel, technikai eszközeikkel, szakértelmükkel támogatják a rendőrség munkáját. Sok olyan külterületekhez köthető bűnelkövetési forma van (pl. falopás, orvhalászat, orvvadászat, természetkárosítás), amelyek esetén kölcsönösen tudják segíteni egymás munkáját. A külterületeken feladatot ellátó hatóságokkal (pl. katasztrófavédelem), rendészeti személyekkel (vadőr, halőr, erdőőr, mezőőr) szintén napi szintű a közös feladatellátás, egymás munkájának segítése.

A természetvédelmi őrök állandó kapcsolatban állnak a területükön működő állami és magán gazdálkodókkal, oktatási intézményekkel, különböző szervezetekkel és csoportokkal (települési önkormányzatok, erdészeti és mezőgazdasági részvénytársaságok, mezőgazdasági szövetkezetek, iskolák, zöld szervezetek stb.). Őreink sokrétű tevékenységük során nagyfokú nyitottságot tanúsítanak az állampolgárok részéről megnyilvánuló érdeklődés, segítőkészség iránt, az egyes polgárőr egyesületketől és a polgári természetőröktől pedig konkrét segítséget is kapnak.

A POLGÁRI TERMÉSZETŐRÖK

A polgári természetőr önként vállalt – díjazás nélküli – feladatellátásával segíti az állami természetvédelmi őrszolgálat munkáját. Elsődlegesen az őrszolgálat őrzési feladataiban való közreműködéssel, de esetenkénti önálló szolgálattal vesz részt a védett természeti értékek és területek megóvásában. A polgári természetőrök munkáját a velük kapcsolatot tartó állami természetvédelmi őrök irányítják. Tekintettel arra, hogy országos szinten alacsony a természetvédelmi őrök száma, nagy segítséget jelentenek az önkéntes polgári természetőrök.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság három megyére kiterjedő működési területén, az 1997-ben megjelenő törvény adta lehetőségeknek köszönhetően megkezdődött a polgári természetőr szolgálat szervezése. Napjainkban 200-nál is több vizsgázott polgári természetőrt tartunk nyilván a BNPI kötelékében, meg kell azonban jegyezni, hogy aktivitásukban jelentős különbségek tapasztalhatóak. Tevékenységük a védelmi munka különböző területein jelenik meg.

A Bükki Nemzeti Park területén közel 200 km hosszú kijelölt kerékpárút található. A terep-kerékpárosok között vizsgázott polgári természetőrök ügyelnek arra, hogy a védett területen kerékpározók betartsák az idevonatkozó szabályokat. Ezenkívül információt szolgáltatnak a természetvédelmi őrszolgálatnak a védett területeken tapasztalt változásokról, eseményekről stb. Szükség esetén intézkedést kérnek a hivatásos hatósági jogosítványokkal rendelkező őrszolgálattól.

Az Egri Kárpát Egyesület tagjai (sok polgári természetőrrel a soraikban), szervezett túrákat vezetnek a nemzeti park területén, emellett a Les-rét háznál és a tamás-kúti útőrháznál polgári természetőr ellenőrző pontokat működtetnek.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Természetbarát Szövetség vizsgázott polgári természetőrei folyamatosan adatokat szolgáltatnak a túrázásuk közben tapasztaltakról. A hivatásos rendőrök közül sokan polgári természetőrként is segítik az állami természetvédelmi őrök munkáját. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság továbbra is várja a természetvédelem ügye iránt elkötelezett állampolgárokat polgári természetőrnek.

Kapcsolódó