Kishartyáni Kőlyuk-oldal

3
Kishartyáni Kőlyuk-oldal
Kishartyáni Kőlyuk-oldal
Kishartyáni Kőlyuk-oldal

Fekvése, megközelítése

Kishartyánban a kultúrház előtt térjünk le a 22-es útról Nógrádmegyer felé. 1 km után község szélén álló templomnál, a temető déli oldalán vezető bekötőúton a Kővölgyben folytassuk utunkat. A termelőszövetkezeti major portalanított útja vezet el a védett Kőlyuk-oldalhoz.

Keletkezése

A 13 hektár kiterjedésű védett területen szép feltárulásban láthatjuk az oligocén tenger üledékét. A mintegy 30 millió évvel ezelőtti tenger parti sávjában halmozódott fel a néhol különleges formát mutató sárgásbarna, nagy kvarc tartalmú, homokkő. A kőzet alsó része keményebb, sötét színű, még a felső egyharmada világosabb és lazább szerkezetű, benne kavicsos rétegek is vannak. Ebben a világos színű rétegben cápafogakat is találtak.
A megközelítően 300 méter hosszú és mintegy 30-40 m magas kőzetfal legmeredekebb részén, valószínűleg egy lazább üledék kimosásával, természetes üreg keletkezett, melyet mesterségesen mélyítettek tovább. A tatár- és törökdúlás idején menedékhelyül szolgált a helyieknek, valamint a XIX. század végéig remeteéletet élő szerzetesek is lakták az üregeket.

Felszínalaktani jellemzők

A barlang több helységből áll: egy 6x5 m alapterületű nyitott előtérből, amely nappali tartózkodási hely, tűzrakó-és tüzelőtároló hely volt; egy 6 m hosszú, 2 m széles és 2 m magas teremből, amely éjszakai pihenőhelyként szolgált és ablakkal is rendelkezett; valamint egy 5 m hosszú és mintegy 1,5 m magas kisebb üregből, amely élelmiszer és ivóvíz tárolására szolgálhatott. A barlangot a kőfalon mélyített lépcsőkön lehetett elérni és a csúcs irányába lehetett elhagyni egy kapaszkodókkal ellátott feljárón keresztül.

Növény-és állatvilága

A geológiai látványossága mellett a terület néhány védett növény- és állatfajjal is büszkélkedhet. Védett növények közül megtalálható itt a fekete kökörcsin (Pulsatilla pratensis subsp. nigricans) és említést érdemel a kakukkfű (Thymus spp.) is, mert egyedein az európai jelentőségű nagyfoltú hangyaboglárka (Maculinea arion) állománya él. A szitakötők közül előfordul itt a lápi acsa (Anaciaeschna isosceles) és a berni egyezményes, a kipusztulás szélén álló, piros szitakötő (Leucorrhinia pectoralis) is. Lepkék közül nagy számban találkozhatunk a kis színjátszólepkével (Apatura ilia), valamint a nagy rókalepkével (Nymphalis polychloros). A bogarak közül a szarvasbogár (Lucanus cervus) néhány példányát is megfigyelhetjük. Madarak közül említést érdemel a tövisszúró gébics (Lanius collurio), hangját hallatja a sárgarigó (Oriolus oriolus) és a kakukk (Cuculus canorus). A macskabagoly (Strix aluco) az idős, odvas fákat keresi. Az égen gyakran látjuk körözni az egerészölyvet (Buteo buteo), amely rágcsáló, hüllő, kétéltű vagy rovar zsákmányára vadászik. A homokköves oldal aljában jelenleg állattartó telep működik. A tereprendezés következtében kialakult mesterséges homokfalba 1 pár fokozottan védett gyurgyalag (Merops apiaster) is fészkel. A napsütötte homokkőfalakat előszeretettel keresi fel a zöld gyík (Lacerta viridis) és a fürge gyík (Lacerta agilis).
Az oligocén kori homokkő meglehetősen egységes flórája és vegetációja elsősorban azokon az élőhelyeken tűnik szembe, ahol az alapkőzet a felszínre bukkan, illetve csak sekély talajréteg borítja (sziklagyepek, lejtősztyeppek, bokorerdők, szurdokerdők). A Kőlyuk-oldal oligocén homokkövén megtalálható a fali kövirózsa (Sempervivum tectorum)– feltehetően kivadult – jól fejlett, dúsan virágzó tövei. A sziklafal alsó szegélyében a sárga iglice (Ononis pusilla) és néhány tő cicó (Thymelaea passerina) is előfordul. A homokkőszikla alatti laposabb, homokos részeken és nyílt gyepekben megtalálható a homoki habszegfű (Silene conica). A homokkőfalakon pionír, ritka gomolyos kőhúr (Minuartia glomerata) kis egyedszámban van jelen. A meszes homokkőmálladékon a pézsmahagyma (Allium moschatum), a bunkós hagyma (Allium sphaerocephalon) és a deres fényperje (Koeleria glauca); valamint a lejtősztyeppekben, felhagyott legelőrészeken a kunkorgó árvalányhaj (Stipa capillata) egyedeivel találkozhatunk.


Kapcsolódó

2 Unterwegs mit Ranger / ​Our experiences  with the rangers

2 Unterwegs mit Ranger / ​Our experiences with the rangers

2023.04.19. 14:04
RonjaInsgesamt gibt es im Bükki Nationalpark 34 Ranger/Innen, die Aufgaben von Ranger/Innen sind sehr vielfältig. Die ursprüngliche Bedeutung ist die Betreuung eines Schutzgebietes, zu ihren Aufgaben gehören zum Beispiel Instandhaltungsarbeiten, sie kümmern sich um invasive, so wie schützenswerte Tier und Pflanzenarten, sie führen Exkursionen im Nationalpark und arbeiten an Forschenden Tätigkeiten. Häufig haben Ranger:Innen ein Gebiet in welchem sie Spezialisiert sind, so dass sich einige Ranger besonders gut mit Vögeln auskennen und andere mit Insekten oder Pflanzen. Als ersten Ranger durften wir Atila bei seiner Arbeit in Szilvásvárad begleiten, wir haben von ihm viel über die Relevanz von Biodiversität gelernt und warum Monokulturen so gefährlich für einen Wald sein können. Die Artenvielfalt von Pflanzen in einem Gebiet bietet vielen Tieren einen Lebensraum, deshalb ist eine kontrollierte Abholzung der Wälder kombiniert mit einer kontrollierten Aufforstung relevant für die Aufrechterhaltung von Artenvielfalt. So fällt es beispielsweise in Atilas Aufgabenbereich die Holzfällung zu kontrollieren. Wenn an den falschen Stellen oder zu viele Bäume gefällt werden, kann dies die Biodiversität in einem Gebiet gefährden. Deshalb gibt es genaue Pläne, welche Bäume gefällt werden dürfen. Bei der Aufstellung dieser Pläne gilt es die Interessen der Forstindustrie und die des Naturschutzes in Einklang miteinander zu bringen. Auch Totholz ist ein wichtiger Bestandteil des Nährstoffkreislaufs im Wald, da dieses durch Insekten und Pilze abgebaut wird und so wieder Nährstoff für neue Pflanzen darstellt. Deshalb ist es wichtig, dass Totholz nicht direkt aus dem Wald gebracht wird, sondern für einige Jahre im Naturkreislauf zu lassen. Weiterhin haben wir Fußspuren von Wölfen und Hirschen gesehen und durften etwas über die Verhaltensweisen dieser Tiere erfahren. Am 14. Oktober waren wir Wasservögel zählen, die Aufnahme des Bestandes ist wichtig um den Schutz von bedrohten Arten gewährleisten zu können, so kann erfasst werden wie sich die Rastbestände entwickeln. Ist eine Vogelart vor dem Aussterben bedroht, dann kann diese beispielsweise unter Artenschutz gestellt werden, so wird der Fortbestand gewährleistet. Außerdem haben wir die Bedrohung durch invasive Tierarten verstehen gelernt, so kann ein ehemaliges exotisches Haustier, welches achtlos in der Natur ausgesetzt wird dort eine Bedrohung für die heimischen Tiere sein. Außerdem haben wir Bieber Dämme gesehen und verstehen gelernt, welchen Einfluss sie aus auf das Pflanzenwachstum um den Damm herum haben können. In Verpelét haben wir an einer invasiven Pflanzen Kontrolle teilgenommen, hier haben wir Büsche rausgerissen, welche invasiv waren, da diese eine Bedrohung für die Artenvielfalt in Verpelét darstellen. Durch das Herausreißen der invasiven Büsche soll der Platz für die heimische Artenvielfalt erneut hergestellt werden. Die Wiesen bieten vielen Blumen einen Platz zum Blühen doch die Büsche stellen eine Konkurrenz in Bezug auf die zur Verfügung stehenden Mineralien da, weshalb es notwendig ist sie zu entfernen.
Tovább olvasom