2010. január - Működik a Vöröskői-alsó-forrás!

2010-01-11 13:52

A Bükki Nemzeti Park különleges karsztjelenségei az ún. időszakos karsztforrások.

...és tavasszal

Galéria

A Bükk-fennsík déli pereme alatt 440-500 m tengerszint feletti magasságban négy ilyen karsztforrást ismerünk, amelyek működése időszakos típusú, az évei aktív szakaszok hosszát és számát a karsztba szivárgó csapadék mennyisége határozza meg: ezek az Imó-kői-, a Vöröskői-felső-, a Vöröskői-alsó- és a Fekete-leni-forrás.
Az - egyébként egyre ritkább - átlagos hómennyiségű teleket követő hóolvadás után, tavasszal lépnek működésbe a források, amikor a Központi-Bükk (Magas-Bükk, Bükk-fennsík) nagykiterjedésű, összefüggő karsztvízfelülete jelentősen megemelkedik és az időszakos karsztforrások vonalában eléri a mészkő és a vízzáró kőzetek határán kialakult karszterózióbázist.

A mészkőből álló Központi-Bükk (Magas-Bükk, Bükk-fennsík) területén lehulló évi 600-850 mm csapadék egy része a kőzetbe szivárog. A mészkő rés-üregrendszere (litoklázis hálózata) nagyobb esőzések idején, hóolvadás után vízzel töltődik fel. Ilyenkor a karsztvíz felülete feldomborodik a Bükk-fennsík alatt és onnan az alacsonyabban lévő hideg karsztforrások felé áramlik a víz. A karsztosodó kőzet peremén felszínre lépő karsztvizek által működtetett karsztforrások vízjárása lehet állandó és időszakos.

Az állandó források közül a legnagyobb vízhozamúak₁ a miskolctapolcai Olasz-kút (Miskolctapolcai-tavasbarlang: 25.700 l/perc), a Szinva-forrás (9.000 l/perc), a Garadna-forrás (5.000 l/perc), a diósgyőri Tavi-forrás (4.200 l/perc), a sályi Víz-fő (5.200 l/perc), a Szalajka-forrás (4.200 l/perc), a Bán-forrás (1.500 l/perc), a Király-kút, a felsőtárkányi Szikla-forrás stb.

A Bükk-fennsík déli előterében elhelyezkedő időszakos karsztforrások - a Vöröskői-felső- (500 m), a Vöröskői-alsó- (460 m), az Imó-kői- (450 m) és a Fekete-leni-forrás (440 m) -, mint fentebb említettük, csak a karsztvíz jelentős megemelkedésének hatására lépnek működésbe.

Az időszakos karsztforrások néhány vízhozam-maximuma (Tóth Géza: A Magas-Bükk déli peremén fakadó időszakos karsztforrások karszthidrográfiai jellemzése. Hidrológiai Közlöny 1984. 3. sz. nyomán)
Imó-kői-forrás	1970. április 12.	13.200 l/perc
Vöröskői-alsó-forrás	1970. március 31.	9.000 l/perc
Vöröskői-felső-forrás	1970. április 12.	6.600 l/perc
Fekete-leni-forrás	1967. április 15.	2.700 l/perc

A jelenlegi szélsőséges időjárás (többszöri havazást követő hóolvadási szakaszok) következtében - ritka jelenségként - szilveszter tájékán működésbe lépett néhány időszakos karsztforrásunk. Fotóink havas környezetben ábrázolják a szökőkútszerűen föltörő Vöröskői-alsó-forrást, mely így télen is olthatja az erdőjáró emberek szomját.

₁ A karsztforrások vízhozamadatai Sásdi László - Pelikán Pál: A Bükk hegység vízrajzi, vízföldtani viszonyai (In A Bükk hegység földtana. Szerk.: Pelikán Pál. Budapest, 2005.) című munkából származnak.

Baráz Csaba