Rekord számú kék vércse költés a Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzet területén

2009-10-28 14:31

Az idei évben 153 pár kék vércse költött a BMTK területén, ezzel az elmúlt évek legmagasabb fészkel őállományát regisztráltuk ebben a térségben

Galéria

6 kép...

A kék vércse (Falco vespertinus) a nyílt, legeltetett pusztai élőhelyek madara, fészkelőhelyéül természetes körülmények között a varjúfélék, elsősorban a vetési varjú fészektelepeit használja. Az elmúlt húsz évben a vetési varjú (Corvus frugilegus) magyarországi költőállománya 90%-kal csökkent és a 2000-es évek elejére a vetési varjú eltűnt a Borsodi-Mezőség területéről. 2006-ban ezen a területen is aktív gyakorlati védelmi tevékenység kezdődött, "A kék vércse védelme a Pannon régióban 2006-2009" (LIFE05/NAT/HU/000 122) elnevezésű program keretében. A program során a hiányzó fészkelőhelyek pótlására műfészek-telepek kialakítása kezdődött, továbbá 10 kisebb erdőfoltot is telepítettünk. A Tájvédelmi Körzet megalakulása óta (1989) több mint négyszázötven, különböző típusú, vércsék számára alkalmas műfészek került kihelyezésre a Borsodi-Mezőség területén, köztük a LIFE program keretein belül kihelyezet, megközelítőleg 250 új típusú költőládával.
Mind a kék vércse, mind a vetési varjú ragaszkodik a rövid füvű, legeltetett gyepekhez, és az itt fellelhető zsákmányállatokhoz. A kék vércse táplálékát elsősorban a különböző egyenesszárnyúak (Orthoptera), barna ásóbéka (Pelobates fuscus) és a kis rágcsálók (meghatározóan mezei pockok) jelentik.
A program első évében (2006) 36 pár kék vércse költött a tájvédelmi körzet területén. A faj számára kedvező időjárás, a megfelelő területkezelés következtében és a kihelyezett műfészkek segítségével a fészkelő állomány 2007-ben 60 párra, 2008-ban 77 párra majd 2009-ben 153 párra növekedett.
Vonuló madárfajként a kék vércse több, mit 2500 kilómétert tesz meg telelőhelyéig, de az őszi kóborlások és gyülekezőhelyek közti mozgások során is jelentős távolságokat járnak be a Kárpát-medencében költő madarak.
Három év alatt (2007 - 2009 között) 311 példány kék vércsét jelöltünk meg színes gyűrűvel. 2009. 07. 17-én a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársaival közösen felhelyeztünk egy műholdas nyomkövetőt a területen költő, "Virág" névre elkeresztelt, harmadik évében járó tojó madárra. Ezen kívül további hét madár kapott ilyen műholdas jeladót a LIFE program területén. Az adó súlya 5 gramm, ez a madarak testtömegének csupán a 3-4%-át jelenti. Virág az őszi kóborlás során eljutott a Krím-félszigetre, majd a déli irányú vonulása során a Fekete-tenger partvidékén haladva átrepült Törökország felett. Ezt követően - miután átrepülte a Földközi-tengert - éjszaka is folyamatosan repülve, négy nap alatt átvágott a Szaharán és jelenleg Angola területén tartózkodik.
Várhatóan a telet az Angola-Botswana-Zimbabwe-Mozambik-Zambia országok által kirajzolódó tágabb térségben fogja tölteni, de pontosabbat csak az idén (a világon először) megjelölt madarak által tudhatunk meg. Kíváncsian figyeljük tehát mozgásukat napról-napra az interneten.
Aki kíváncsi Virág és a többi (más régiókból származó) jeladóval felszerelt kék vércse afrikai útjára az nyomon követheti az alábbi címen:

http://www.kekvercse.mme.hu/hu/gmap

Seres Nándor, Török Hunor Attila